– Ahhoz, hogy megértsük az elmúlt napok eseményeit, egy kicsit vissza kell tekintenünk arra, mit tett a lengyel kormány és a lengyel nép az ukránokért közvetlenül az invázió után – mondta a Magyar Nemzetnek Jerzy Kwasniewski, a lengyel Ordo Iuris Intézet igazgatótanácsának elnöke. – Ha összeadjuk a közvetlenül az ukrán kormánynak nyújtott segítséget, a menekülteknek nyújtott juttatásokat és a klasszikus értelemben menekültnek nem tekinthető, de a háború miatt Lengyelországba átköltöző ukránok millióinak nyújtott támogatást, akiknek a lengyel kormány ugyanolyan szociális juttatásokat biztosított, mint a saját állampolgárainak, azt látjuk, hogy Lengyelország globálisan Ukrajna legnagyobb támogatója volt – magyarázza a szakértő. És nem csupán a lengyel kormány, de az egyszerű polgárok is mindent megtettek az Ukrajnából érkezőkért, saját otthonaikba fogadva be őket.
Lengyelország stratégia célja, hogy fennmaradjon a független Ukrajna, amely Európa-barát, és hajlandó csatlakozni vagy legalább együttműködni az európai struktúrákkal az orosz struktúrák helyett. Egy olyan Ukrajna, amely modern, alkotmányos, igazságos, korrupciómentes közigazgatást épít fel, amely nyitott az európai és lengyel befektetésekre, és amely nyitott és barátságos a lengyel vállalkozókkal
− nyújtott betekintést hazája céljaiba Kwasniewski.
Ennek érdekében tavaly Andrzej Duda lengyel elnök kereskedelmi együttműködést is javasolt Ukrajnának.
– Ezek után azt feltételezni, hogy Lengyelország akár akaratlanul is hozzájáruljon a Kreml terveinek megvalósításához, egyszerűen abszurd
– tette hozzá.
Mostanra már azt látjuk, hogy Kijev is igyekszik kihátrálni az eddig megtett lépéseiből, például a Lengyelország ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) indított eljárásból, mert rájöttek, hogy túl messzire mentek. – Lengyelország csak a gabona importját korlátozta, a transzfert nem, és az importot is azért, hogy stabilizálni tudja a lengyel piacot, és így megteremtse Ukrajna további támogatásának alapját. Ezt pedig az ukránok, az ukrán politikusok közül is sokan megértették” – hangsúlyozta Kwasniewski.
– Visszautalnék Duda elnök úr hasonlatára, aki azt mondta, Ukrajna olyan, mint egy fuldokló ember, aki a helyzete miatt kapkod, és olyan dolgokat tesz, amelyek nem hatékonyak. Világos, és sok ukrán számára is világos, hogy egy Lengyelország elleni nyílt támadás, ami az ország alapvető érdekeit érinti, aláássa azt a politikai támogatást, amely olyan nagy és önzetlen módon segít Ukrajnának
– emlékeztetett a szakértő.
De akkor minek tekintsük Zelenszkij az ENSZ-közgyűlés előtti kirohanását? Erődemonstráció az ukrán közvélemény felé? Diplomáciai melléfogás? Kwasniewski egy harmadik lehetőségre világít rá: szerinte Zelenszkij New York-i szavait a német kormánynak való megfelelni vágyás is inspirálhatta. Szerinte a Zelenszkij-adminisztráció igyekszik közelebb kerülni Németországhoz, erre utal például az a határozottság is, amellyel az ukrán elnök kiállt Németország állandó ENSZ BT-tagsága mellett.
E gondolat mentén Zelenszkij nyílt kritikája Lengyelország ellen egy politikai játszma része is lehetett, mivel köztudomású, hogy a liberális német kormány a liberális lengyel ellenzéket támogatja.
Ukrajna lépései nyomán az addig százszázalékosan támogató közhangulat Lengyelországban elmozdult abba az irányba, hogy az emberek szeretnének kemény válaszlépéseket látni, a lengyel–ukrán kapcsolatok realisztikusabbá válhatnak, a támogatás átrendeződik. Ez egyúttal egy lépéssel közelebb is viszi az országot Magyarország politikájához, de ennél közelebb aligha kerül hozzá, mert Lengyelországnak nagyon különböző nemzeti érdekei vannak ebben a helyzetben. Lengyelország mindig támogatni fogja Ukrajnát, mert Ukrajna az egyik legfontosabb partner az orosz befolyás megállításában – húzta alá.
Lengyel-ukrán feszültség 
