Az izraeli hadsereg legutóbb hétezer rakétáról számolt be, amelyekből legalább 550 a Gázai övezeten belül csapódott be.
A palesztin térségből indított lövedékek nagy részét a Vaskupola nevű izraeli légvédelmi rakétarendszer elfogja, ennek ellenére szórványosan jelentettek becsapódásokat a zsidó állam területéről. A hivatalos adatok szerint a kilőtt rakéták mintegy kilencven százalékát tudják semlegesíteni.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hamász az Izrael ellen indított összehangolt támadása során Iránban és Észak-Koreában készített fegyvereket is bevetett. Ennek alátámasztására a hadsereg újságíróknak fegyvereket mutatott be, amelyeket Izrael déli részén találtak a biztonsági erők az október 7-i támadás nyomán. A harceszközök között Iránban előállított aknavetőgránátok, illetve észak-koreai páncéltörő gránátok is voltak. A tájékoztatás szerint a megtalált fegyverek öt-tíz százaléka Iránból, további tíz százaléka pedig Észak-Koreából származik, a maradékot a Gázai övezetben állították elő.
Joav Gallant izraeli védelmi miniszter a nap folyamán arról beszélt, hogy Izrael nem érdekelt a konfliktus kiszélesedésében, illetve abban, hogy a Hamász terrorszervezeten kívül más ellenséggel szálljon szembe. A Gázai övezet elleni szárazföldi művelet kapcsán megjegyezte, nincs messze, amikor elérkezik a napja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Izrael akkor fogja megindítani műveletét, amikor ehhez megfelelők lesznek a feltételek.
A déli fronton vívunk háborút a Hamász ellen, de készek vagyunk minden fejleményre északon is, ahol a Hezbollah számos veszteséget szenved. Azonban nem érdekünk a háború kiterjesztése
− mondta Gallant egy Iránnal való esetleges konfrontáció iránt érdeklődő újságírói kérdésre válaszolva.
Mint arról beszámoltunk, a szárazföldi offenzíva csúszásának egyik oka az amerikaiak lehetnek, akik azért kérték a hadművelet késleltetését, hogy befejezhessék a térségben állomásozó amerikai csapatok védelmét szolgáló légvédelmi egységek telepítését. Ez a folyamat a hét végéig lezárulhat.
Támadás Izrael ellen 
