Aggodalomra ad okot a Szerbiában zajló haderőösszevonás

Az EU-t aggodalommal tölti el a Szerbia déli részén zajló haderőösszevonás, a szeptember 24-i terrortámadással kapcsolatos belgrádi retorika és a támadásban elhunyt szerbek emlékére hirdetett gyásznap − jelentette ki Janez Lenarcic uniós biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Forrás: MTI2023. 10. 04. 6:37
null
Banjska, 2023. szeptember 27. Szerb férfi sétál el koszovói rendõrök mellett a Banjska ortodox kolostor közelében az észak-koszovói Banjska faluban 2023. szeptember 27-én. Szerb nemzetiségû maszkos fegyveresek szeptember 24-re virradóan koszovói rendõrökre támadtak Banjskában. A tûzharcban egy rendõr meghalt, három megsebesült, három támadót lelõttek, kettõt megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendõrök. A rendõrség több száz fegyvert, továbbá katonai felszereléseket talált a falu egyik lakóházában és több jármûben. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. MTI/AP/Visar Kryeziu Fotó: Visar Kryeziu
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd alakulásáról szóló európai parlamenti vitában a humanitárius segélyezésért és a válságkezelésért felelős biztos felhívta a figyelmet: mindez jelentős eszkalációhoz vezethet, ami ellentétes az EU ismételt felhívásaival, miszerint Koszovó északi részén a feszültség csökkentésére van szükség.

Mint Janez Lenarcic mondta, a szeptember 24-i terrortámadás, amelynek során három rendőr meghalt és többen megsebesültek, azt mutatja, hogy a helyzet Koszovó északi részén rendkívül súlyos. Az EU szorosan figyelemmel kíséri a folyamatban lévő nyomozást, és elvárja, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák, Szerbia pedig teljes mértékben együttműködjön, többek között a közigazgatási határvonalon keresztül történő fegyvercsempészet megakadályozásában.

A gyors feszültségmentesítés sürgetőbb, mint valaha. Az elkövetőket pedig bíróság elé kell állítani. A támadás nem szolgálhat ürügyként arra, hogy eltereljék a figyelmet a normalizációról szóló párbeszédről

− jelentette ki a biztos.

Emlékeztetett, hogy az év elején Koszovó és Szerbia megállapodást kötött a normalizációhoz vezető útról, ami egyértelmű platformot kínál a kapcsolatok rendezéséhez. Az ebből a megállapodásból eredő kötelezettségek továbbra is érvényesek és kötelezőek − hívta fel a figyelmet.

Sajnálatát fejezte ki, hogy a legutóbbi, szeptember közepi tárgyalások Brüsszelben Pristina és Belgrád között kudarcba fulladtak, mivel „egyik fél sem mutatott valódi elkötelezettséget a folyamat előmozdítása iránt, az Európai Unió folyamatos intenzív erőfeszítései ellenére”. Mindkét fél megszegte a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségeit.

− Visszafogottan kell fellépniük, és vissza kell térniük a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségvállalásaik végrehajtásához, illetve komolyan el kell kötelezniük magukat a normalizációs folyamat mellett − szögezte le Lenarcic, hozzátéve, hogy a feszültségek további fokozása nagyon kedvezőtlen hatással lesz mindkét ország uniós csatlakozási törekvésére, valamint a nyugat-balkáni régió stabilitására és biztonságára.

Lenarcic arra is felhívta a figyelmet, hogy előre hozott helyhatósági választások gyors megtartása Koszovó északi részén továbbra is kulcsfontosságú a feszültségek enyhítése érdekében.

Deli Andor, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a vitához való hozzászólásában hangsúlyozta: a helyzet rendkívül feszült és összetett, a közelmúlt tragikus eseményei világosan mutatják, hogy a lehető leggyorsabban megoldást kell találni.

Mint mondta, a tragikus események csak tünetei a koszovói szerb közösség évtizedek óta megoldatlan problémájának.

A Szerb Önkormányzatok Közösségének létrehozásával a lehetséges megoldás alaprajza már megvan. Tulajdonképpen már egy évtizede, a 2013-as brüsszeli megállapodás óta. Emellett számos nemzetközi egyezmény és charta létezik, amelyek tágabb keretet biztosítanak a különleges közösségek helyzetének kezelésére, amelyek ráadásul az európai integráció folyamatában szükséges koppenhágai kritériumok kötelező elemei is

− mutatott rá.

Deli Andor szerint minden jogi eszköz rendelkezésre áll, az európai és amerikai közvetítők politikai hajlandósága megvan, és egy évtized után a pristinai kormánynak kell döntenie a szükséges lépések megtételéről.

 

Borítókép: Szerb férfi sétál el koszovói rendőrök mellett a Banjska ortodox kolostor közelében az észak-koszovói Banjska faluban 2023. szeptember 27-én (Fotó: MTI/AP/Visar Kryeziu)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.