Az északkelet-lengyelországi Kuznica nem egy átlagos határátkelő. Sőt inkább nevezhető erődítménynek, mintsem határátkelőnek. Ahogy közelítettünk a komplexum felé, már messziről látszottak a kamerákkal és megfigyelőrendszerekkel felszerelt őrtornyok, akárcsak a Lengyelországot Belarusztól elválasztó öt és fél méter magas kerítés is. Közelebb érve kirajzolódott a 2021 ősze óta hermetikusan lezárt átkelőhely: a tankcsapdák sorát betontömbök, majd újabb tankcsapdák követik, tetejükön szögesdróttal. A környéken végtelen csend honolt. A belarusz oldalon a határőrség nem sok jelentőséget tulajdonított érkezésünknek, egyikük kikukkantott a bódéból, nyugtázta jelenlétünket, majd visszament, tette tovább dolgát. – Teljesen megszűnt a kommunikáció köztünk – magyarázta arcán kevésbé őszinte, inkább szomorúnak mondható mosollyal Katarzyna Zdanowicz, a lengyel határőrség kuznicai térségi szóvivője.
Pedig – mint szavaiból kiderült – a kapcsolat a két ország hatóságai között nem volt mindig ennyire fagyos: régebben a lengyel és belarusz határőrség vezetői még közös kajaktúrákat is tartottak, manapság azonban már sem formális, sem informális viszony nem áll fent köztük.
A kuznicai ütközetek
Hogy megtudjuk, mi vezetett a kapcsolatok ilyen szintű megromlásához egészen 2021 nyaráig kell visszamennünk. Válaszul az Európai Unió által belarusz vezetőkre, személyekre és különböző vállalatokra kirótt szankciókra, Aljakszandr Lukasenka elnök 2021 májusában azzal fenyegette az unió tagállamait, hogy „drogokkal és migránsokkal fogja elárasztani” az EU-t. Azóta már tudjuk, hogy a belarusz államfő szavai nem csupán üres fenyegetőzések voltak. A hibrid hadművelet ezt követően nem sokkal megkezdődött: a belarusz hatóságok állami tulajdonban lévő utazási irodákkal, valamint néhány közel-keleti légitársasággal együttműködve megkezdték az illegális bevándorlók tömegeinek átszállítását az unió határaihoz – ez leginkább Lengyelországot, kisebb mértékben pedig Észtországot és Lettországot érintette. A migránsoknak azt ígérték, hogy vízum nélkül eljuthatnak Németországba. – Ötvenkét különböző ország állampolgárait azonosítottuk irakiaktól kezdve afgánokon át a szubszaharai térségig – magyarázta Katarzyna Zdanowicz. Ahogy teltek a hetek, úgy vált egyre feszültebbé a helyzet a lengyel–belarusz határon, 2021 őszén már naponta hétszáz illegális határátlépési kísérletet jelentettek.
A belarusz hatóságok fegyverekkel – drótvágókkal, lapátokkal, baltákkal – látták el a migránsokat, valamint azokra a pontokra szállították őket, ahol úgy gondolták, könnyebben át tudnak jutni az – akkor még a mostaninál kevésbé megerősített – határkerítésen.
Így jutottunk el 2021. november 8-ig. – Mintegy kétezerötszáz illegális bevándorló ostromolta a határt a kuznicai szakasznál, a határőrség mellett a hadsereg is kivonult – idézte fel a történteket a szóvivő, miközben egy videófelvételt is bemutattak az eseményekről. A megrázó képsorokon jól látszanak a fegyverek, melyekről korábban a határőrség tagjai beszéltek, s melyeket a belarusz határőrök adhattak a migránsoknak.
A november 8-i „ütközetet” követően november 15-én újabb ostrom indult a határ ellen, ekkor már négyezer-ötszáz illegális bevándorló próbált meg átjutni a lengyel oldalra.
A határőrség és a hadsereg együttes erővel sikeresen visszaverte a rohamokat, a migránsok pedig csapdába kerültek: a belarusz hatóságok nem engedték vissza őket az országba, így a három kilométer széles, belarusz és lengyel határ közötti biztonsági zónában ragadtak. Sajtóbeszámolók szerint közülük többen halálra fagytak.
– Az illegális migráció miatt huszonöten haltak meg ebben az időszakban, három holttestet találtunk a kuznicai szakasznál – magyarázta Kataryzna Zdanowicz. Hozzátette: lengyel áldozatai nem voltak az összecsapásoknak, azonban a határőrök és a katonák is szenvedtek kisebb sérüléseket. A határkerítés bizonyos részein a mai napig látszanak a történtek nyomai, több helyen ki van szakadva a réseket fedő műanyag lap.
Egyrészt nehéz ezeket kicserélni, másfelől pedig ez is emlékeztet minket arra, hogy mennyire fontos a munkák
– válaszolta kérdésünkre a szóvivő.
Azóta valamelyest javult a helyzet, ugyanakkor még mindig nagy a migrációs nyomás. – 2021-ben mintegy negyvenezer, 2022-ben valamivel több mint tizenötezer, idén eddig huszonegyezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltunk – mutatott rá a szóvivő. A hőérzékelő szenzorokkal, kamerákkal és más detekciós műszerekkel felszerelt határkerítés felhúzását követően a határátlépéssel próbálkozó migránsok profilja is megváltozott, fiatalabbak, jobb a fizikumuk. Ugyanakkor nem csak Belarusz felől érkeznek az illegális bevándorlók, Szlovákia és Csehország irányából is nyomás alatt áll az ország.
A szóvivő szerint ez többek között az elhibázott brüsszeli migrációs politikának köszönhető, amely a nagy szociális juttatások miatt kvázi meghívó a migránsoknak.
„Senki sem uralkodik örökké”
A határátkelőt magunk mögött hagyva barátságosabb cél felé vettük az irányt. Ez pedig nem más, mint a már sokat emlegetett Kuznica. A településen alig kétezren élnek a legutóbbi, 2019-es népszámlálási adatok szerint. A falu első benyomásra ugyanolyan, mint bármelyik magyarországi, kislélekszámú település. A helyiek barátságosak, a központban egy helyen áll a bolt, kocsma, templom és a polgármesteri hivatal. Ezutóbbi előtt fogadott minket vendéglátónk, Pawel Miklasz, aki már két ciklus óta igazgatja Kuznica ügyes-bajos dolgait. Polgármesteri mandátuma nem volt eseménytelen: először a koronavírus-járvány miatti határzár, később a migrációs nyomás következtében kialakult helyzet tette próbára őt és a falu lakosait.
Nagyon megváltozott az élet, mióta lezárták a határt
– kezdte a polgármester. Szavaiból kiderült, hogy a település alapvetően is szembesült a falvakra jellemző problémákkal: a fiatal népesség elvándorlása, külföldi munkavállalás, elöregedő társadalom és elnéptelenedés. Ezekre még rátett egy lapáttal a határzár. – Rengeteg cég ment csődbe, boltoknak kellett bezárniuk, sokakat elbocsátottak – folytatta Miklasz. A napi tíz áruszállító vonatból manapság már csak jó, ha három-négy közlekedik a határátkelőn. Egy új „vállalkozói réteg” ugyanakkor megjelent a faluban: a szankciók kijátszására a belaruszok cégeket regisztrálnak Kuznicában, hogy aztán az internetről ide megrendelt árukat átvigyék valamelyik, még nyitott határátkelőn hazájukba.
A helyiek azonban sem ezért, sem a 2021 őszén történt események miatt nem neheztelnek az átlag belaruszokra.
– A lakosság viszonylag nyugodtan állt hozzá a határ menti történésekhez – magyarázta a polgármester. A falubéliek a krízis első pillanatától fogva segítőkészek voltak: melegételt, pokrócokat vittek a migránsoknak és katonáknak egyaránt. A belarusz hibrid művelet „szele” egyébként már az őszi események előtt elérte Kuznicát. A polgármester elmondása szerint a környéken gyanús alakok jelentek meg, akik szórólapokat osztogattak a helyieknek. Ezek arra szólították fel a lakosokat, hogy abban az esetben, ha migránsokat látnak, ne jelentsék az illetékes szerveknek, hanem a megadott telefonszámot keressék. – Egy tervezett akcióról, kivülről irányított kampányról van szó, melynek célja egyértelműen a destabilizáció volt – mutatott rá Miklasz.
A polgármester, akárcsak a falubéliek, ugyanakkor bizakodó, ami a belarusz–lengyel kapcsolatokat illeti.
Biztos vagyok benne, hogy hamarosan megváltozik a helyzet. Senki sem uralkodik örökké
– utalt Lukasenkára a kuznicai polgármester.
Megy vagy marad?
A határkerítés az október 15-i parlamenti választásokat megelőző kampány egyik központi témájává vált. Olyannyira, hogy a választások mellett megtartott – érvénytelen – népszavazás egyik kérdése is „keleti falra” vonatkozott. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt kampányában kiemelt szerepet kapott a biztonság, amit az ukrajnai háború mellett a migrációs nyomás is veszélyeztet. Így elkerülhetetlenné vált, hogy a határkerítés témáját is beemeljék a kampányba. Ezzel szemben a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció (KO) választási szövetség azzal vádolta a kormányt, hogy képmutató migrációs politikát folytat. Maga Tusk is sokszor beszélt arról, hogy a határkerítés felesleges, mivel a kormány jó pénzért vízumot ad azoknak a bevándorlóknak, akik ezt meg tudják fizetni. Meg kell hagyni, Tusk ügyesen fordította a PiS kampányát a kormánypárt ellen: a PiS a migrációs nyomás erősödésére hivatkozva egy újabb kerítés építését dobta be, mire az ellenzék rögtön támadásba lendült és a mostani határkerítés hatékonyságát kérdőjelezte meg.
A helyes kérdésnek így kellene hangzania: Ön támogatja-e egy valódi kerítés építését a belarusz határon?
– utalt a népszavazás ide vonatkozó kérdésére korábban Donald Tusk. Az Európai Tanács korábbi elnöke szeptemberben úgy fogalmazott: „Egy igazi határkerítést kell építenünk, mert jelenleg ilyen nem létezik.”
Noha a PiS nyerte meg az október 15-i választásokat, kormányt minden valószínűséggel Tusk és szövetségesei fognak alkotni. A fentieket olvasva felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a határkerítés sorsa.
Mariusz Blaszczak védelmi miniszter korábban azzal vádolta Tusk pártját, hogy kormányra kerülve azonnal lebontaná a kerítést, ugyanakkor ettől talán nem kell tartanunk.
Jelenleg úgy tűnik, az Európai Unióban is kezdik felismerni – noha kifejezetten lassan és még mindig ugyanazon az elhibázott gondolkodás mentén – az illegális bevándorlás jelentette veszélyeket. Emellett pedig a mostani geopolitikai helyzetben az Oroszországgal szövetséges Belarusz felé „megnyitni” a határokat nem lenne a legjobb döntés, ezt valószínűleg még Brüsszelben sem néznék jó szemmel, nem hogy Lengyelországban.
A riport a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett tanulmányút részeként készült.
Borítókép: Migránsok a lengyel–belarusz határnál (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Sefa Karacan)
