A nagyszámú illegális bevándorló miatt több korlátozó intézkedést kényszerültek bevezetni Dániában. Koppenhága 2015 óta folyamatosan szigorítja a migrációs szabályokat, a szociáldemokrata kormány szerint ugyanis a dán jóléti állam csak így tartható fenn. Az alapvető hozzáállás, hogy az uniós ország nem fogadhat be korlátlan számú olyan embert, aki nincs hozzászokva az adott állam kultúrájához és gazdasági struktúráihoz – írja a helyzetről szóló cikkében a ZDF német közszolgálati televízió.
A kormány megkapta a dánok többségének jóváhagyását is az intézkedések bevezetéséhez, amelyek magukba foglalják egyebek mellett azt is, hogy néhány kivételtől eltekintve a menedékkérőknek a gyűjtőállomásokon kell megvárniuk kérelmük elbírálását, a migránsok kevesebb pénzt kapnak, többnyire természetbeni juttatásokat, s a családegyesítés is egyre nehezebbé vált. Az úgynevezett gettótörvény értelmében pedig a „nem nyugati külföldiek” legfeljebb 30 százaléka élhet egy kerületben.
Marlene Wind politológus, a Koppenhágai Egyetem munkatársa szerint egyébként nemzetközi szinten számos félreértés van Dániával és általában az északi országok migrációs politikájával kapcsolatban. Ezeket különösen humánus államként mutatják be. – Ez az a kép, amit maguk az északi országok is eladtak nemzetközileg – mondta.
A valóságban az északi országok nagyon etnikai beállítottságúak, és nagyon összpontosítanak az etnikai tisztaság megőrzésére. Ez csúnyán hangzik a német fülnek
– mondta Wind. Hozzátette: sok szó esik arról, hogy a külföldiek száma ne haladjon meg egy bizonyos százalékot, mert az veszélyeztetné a dán társadalom kohézióját, és ez nem igazán egyeztethető össze ekkora emberiességgel – magyarázta a szakértő a ZDF-nek. Kiemelte: mindenki a humanizmust emlegeti, és ezen országok jók a békedíjak kiosztásában és az emberi jogok népszerűsítésében is.
A valóságban Dánia és a többi skandináv ország nagyon erősen a homogenitásra, a népesség homogenitására helyezte a hangsúlyt, és erős konszenzus volt ebben a felek között
– tette hozzá Marlene Wind.