A nagyszámú illegális bevándorló miatt több korlátozó intézkedést kényszerültek bevezetni Dániában. Koppenhága 2015 óta folyamatosan szigorítja a migrációs szabályokat, a szociáldemokrata kormány szerint ugyanis a dán jóléti állam csak így tartható fenn. Az alapvető hozzáállás, hogy az uniós ország nem fogadhat be korlátlan számú olyan embert, aki nincs hozzászokva az adott állam kultúrájához és gazdasági struktúráihoz – írja a helyzetről szóló cikkében a ZDF német közszolgálati televízió.
A kormány megkapta a dánok többségének jóváhagyását is az intézkedések bevezetéséhez, amelyek magukba foglalják egyebek mellett azt is, hogy néhány kivételtől eltekintve a menedékkérőknek a gyűjtőállomásokon kell megvárniuk kérelmük elbírálását, a migránsok kevesebb pénzt kapnak, többnyire természetbeni juttatásokat, s a családegyesítés is egyre nehezebbé vált. Az úgynevezett gettótörvény értelmében pedig a „nem nyugati külföldiek” legfeljebb 30 százaléka élhet egy kerületben.
Marlene Wind politológus, a Koppenhágai Egyetem munkatársa szerint egyébként nemzetközi szinten számos félreértés van Dániával és általában az északi országok migrációs politikájával kapcsolatban. Ezeket különösen humánus államként mutatják be. – Ez az a kép, amit maguk az északi országok is eladtak nemzetközileg – mondta.
A valóságban az északi országok nagyon etnikai beállítottságúak, és nagyon összpontosítanak az etnikai tisztaság megőrzésére. Ez csúnyán hangzik a német fülnek
– mondta Wind. Hozzátette: sok szó esik arról, hogy a külföldiek száma ne haladjon meg egy bizonyos százalékot, mert az veszélyeztetné a dán társadalom kohézióját, és ez nem igazán egyeztethető össze ekkora emberiességgel – magyarázta a szakértő a ZDF-nek. Kiemelte: mindenki a humanizmust emlegeti, és ezen országok jók a békedíjak kiosztásában és az emberi jogok népszerűsítésében is.
A valóságban Dánia és a többi skandináv ország nagyon erősen a homogenitásra, a népesség homogenitására helyezte a hangsúlyt, és erős konszenzus volt ebben a felek között
– tette hozzá Marlene Wind.
A politológus kijelentette: a társadalom és a politika közötti egyetértés leginkább abban nyilvánul meg, hogy a lehető legkevesebb menedékkérőt szeretnék befogadni. Ez a vélemény még akkor is uralkodónak tekinthető, ha Dániát is munkaerőhiány sújtja. A helyzet ilyen tekintetben pedig egyre csak romlik. A dán szabályok olyannyira szigorúak, hogy még azok sem mentesülnek a kitoloncolástól, akiknek sikerült az országban tartózkodási státust szerezni.
Marlene Wind példaként említette erre, hogy Dániából a fiatal nőket visszaküldik Szíriába, míg az azonos családból származó fiatal férfiakat nem, mert fennáll a veszélye, hogy katonai szolgálatba viszik őket hazájukban. A szakértő szerint a dánok ezzel lábon lövik magukat.
A skandináv országban 2022-ben egyébként összesen 4568 menedékkérelmet nyújtottak be.
Dánia nemcsak a már ott tartózkodó migránsoktól igyekszik megszabadulni, hanem meggátolná azt is, hogy újabb menedékkérők árasszák el az országot. A skandináv ország ugyanis további hat hónappal meghosszabbítja az ellenőrzést Dánia és Németország határán – erősítette meg a dán igazságügyi minisztérium. A hatóságok a jelenlegi migrációs nyomással indokolják a döntést. A határozat pedig annak ellenére született, hogy az Európai Unió nyáron vizsgálatot indított az ország ellen a határellenőrzés miatt. Koppenhága azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak a németországi szárazföldi határt ellenőrzik, hanem az összes kompjáratot, amely Németországgal köti össze a kikötőit.
A határellenőrzés az iszlamista terrorfenyegetettség, a szervezett bűnözés, a csempészet, az ukrajnai orosz invázió és a közép-mediterrán útvonalon történő illegális migráció miatt van
– írja a Schengenvisainfo.com cikke.
Brüsszel azonban nem nézi jó szemmel a határellenőrzés bevezetését. Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy megkezdték a konzultációs folyamatot, és vizsgálják, hogy a határellenőrzések szisztematikus meghosszabbítása összhangban van-e az uniós joggal. Mint fogalmaznak, a bizottság álláspontja egyértelmű. A határellenőrzés újbóli bevezetésének kivételesnek, időben szigorúan korlátozottnak és végső megoldásnak kell lennie. A német határon 2016 óta hosszabbítják az ellenőrzést, idén májusban Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter újabb hat hónappal meghosszabbította azt, amely szerinte nem megy szembe az uniós joggal. Dánia mellett egyébként több európai ország is hasonló intézkedéseket vezetett be az illegális migráció megállítására tett erőfeszítések részeként.
A V4NA nemzetközi hírügynökség már korábban is írt arról, hogy 2022-ben Dánia akkori bevándorlásügyi minisztere azt mondta:
Mindenki tisztában van vele, hogy az Európai Unió migrációs politikája összeomlott.
A nemzetközi hírügynökség idézte az etióp származású politikust, aki szerint az iskolákban és a munkaerőpiacon is komoly gondot okoz az észszerűtlen bevándorlási politika. Mattias Tesfaye – aki azóta már az ország oktatási minisztere – akkor úgy fogalmazott: teljesen világos, hogy a Közel-Keletről érkező migráció veszélyt jelent a gazdaságra, mert a nagyszámú újonnan érkezett bevándorlók – különösen a nők – nehezen találnak munkát.
A politikus a migránsok okozta biztonsági kockázatokra is utalt azáltal, hogy azt mondta, a bevándorlók magukkal hozzák Európába a saját vallásukat, a meggyőződésüket és az értékrendjüket is. Hangsúlyozta: habár a többségük ezeket az értékeket békés keretek között követik Dániában, vannak olyanok is, akik nem.
A V4NA a cikkében idézte Peter Kofodot, a jobboldali Identitás és Demokrácia dán európai parlamenti képviselőjét is, aki nagyszerűnek nevezte, hogy a dán kormány osztja azt a nézetet, amely szerint a fizikai határakadályok létrehozása része lehet a migrációs kérdés megoldásának.
A koppenhágai vezetés azt is elismerte, hogy az az út visz előre, amelyet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke alapozott meg a 2015-ös migránsválság kapcsán
– jelentette ki a politikus.
Borítókép: Ellenőrzés a dán–német határon (Forrás: X/InfoMigrants)
