Erősebb-e Svédország a gonosznál?

A Korán-égetések, az al-Kaida fenyegetése és a brüsszeli terrortámadás után a svéd kormány most a szabad véleménynyilvánítás tiszteletben tartása és a terrorveszély csökkentése között egyensúlyoz.

2023. 10. 20. 8:04
null
Brüsszel, 2023. október 16. Lövöldözés helyszínét zárják le rendõrök Brüsszelben 2023. október 16-án. A belga rendõrség szerint két ember életét vesztette. MTI/AP/Sylvain Plazy Fotó: Sylvain Plazy
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hétfő esti tragikus brüsszeli terrortámadás után, amikor két svéd futballszurkolót lőtt le egy tunéziai származású illegális migráns, a svéd futballszövetség azt tanácsolta a szurkolóknak, hogy a válogatott további meccsein saját biztonságuk érdekében ne viseljék a jellegzetes sárga mezt.

Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. Egy, a stockholmi nemzeti stadion előtt az áldozatok tiszteletére kialakított emlékhelyen a Politico hírportál által megszólaltatott szurkoló szerint

ha ezt tesszük, ha félünk, akkor talán azt mutatjuk, hogy a gonosz győz. Meg kell mutatnunk, hogy erősebbek vagyunk, hogy ez az ország erősebb.

De tényleg erősebb Svédország, mint a gonosz? Az elmúlt hónapok Korán-égetései célponttá tették Svédországot és a svédeket az iszlám szélsőségesek számára. Ahogy arról lapunk is beszámolt,

szeptemberben az al-Kaida nyíltan megfenyegette a svédeket, a hatóságok pedig az ötfokozatú skálán négyesre emelték a terrorkészültséget az országban.

Az ilyen jellegű demonstrációk azért is kontraproduktívak, mert a mérsékelt muszlimokban is komoly frusztrációt okoz – mondta lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő még szeptemberben.

Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a keresztény jelképek meggyalázásával kapcsolatos jelenség is jelen van Európában, csak azzal szemben a keresztények sokkal elfogadóbbak vagy beletörődőbben reagálnak

− mutatott rá a szakértő.

A svéd közéletben komoly vita folyik a kérdés kezelésének megfelelő módjáról. A legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták megvizsgálnák, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmára hivatkozva be lehet-e tiltani a Korán-égetéseket, a kormány viszont inkább a tüntetések szabályozását vizsgálná felül.

A feladat nem kicsi: úgy kell biztosítani a svéd lakosság biztonságát, hogy ne tűnjön úgy, hogy engednek a terroristáknak, és ne korlátozzák az emberek mindennapi életét.

Svédországban az elmúlt években több terrortámadás is történt. Ezek közül a legjelentősebb 2017-ben, amikor egy üzbég Iszlám Állam-szimpatizáns egy lopott teherautóval nagy sebességgel végighajtott Stockholm elegáns sétálóutcáján, majd belerohant egy áruházba. A támadásban öten vesztették életüket. A történtek óta óriási betonoroszlánok állják útját egy hasonló kísérletnek – de egyben emlékeztetik is a svédeket, hogy nincsenek biztonságban a saját országukban.

– A nyugati országok között az első helyen állunk azok között, amelyek az iszlám elleni háborút vívnak, és amelyeket kiemelt célpontokként tartanak számon – mondta Magnus Ranstorp, a Svéd Védelmi Egyetem terrorizmuskutatója a svéd közszolgálati rádiónak

A terrorszervezetek, mindenekelőtt az ISIS és az al-Kaida Svédországra összpontosítanak, és arra ösztönzik támogatóikat, hogy támadják meg Svédországot és a svéd érdekeltségeket külföldön, és kiemelt célpontként sorolják fel a nyilvános helyeket, köztük a futballstadionokat és a zenei koncerteket

− mutatott rá a szakértő.

Márpedig az al-Kaida, bár újabban talán kevesebbet hallat magáról, nagyon is képes lehet egy látványos terrorakció kivitelezésére.

Azt gondolom, hogy az al-Kaida képes lehet akár egy ilyen demonstratív akció végrehajtására is, amivel a radikális iszlámot támogató szélsőséges szervezet újra magára irányíthatja a figyelmet, és újabb anyagi forrásokhoz juthat

– figyelmeztetett Horváth József a szeptemberi interjúban.

A svédek számára a feladat világos:

Vissza kell jutnunk oda, hogy a svédek Svédországban és külföldön is járkálhassanak, és büszkék lehessenek arra, hogy svédek

− mondta a miniszterelnök, Ulf Kristersson, miután szerdán elhelyezte a kegyelet virágait a brüsszeli támadás helyszínén tartott megemlékezésen.

 

Borítókép: A rendőrök lezárják a lövöldözés helyszínét Brüsszelben 2023. október 16-án (Fotó: MTI/AP/Sylvain Plazy)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.