Benjamin Netanjahu óriási nyomás alatt áll, az izraeli közvélemény elvárja, hogy a hadsereg bevonuljon Gázába, ezzel szemben a nyugati közvélemény ennek ellenkezőjét akarja elérni
– vélekedett Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő a Makronóm Intézet által megrendezett Makroszkóp–Ingaállamok a XXI. században című konferencia panelbeszélgetésén vett részt Őry Mariann, az Eurázsia magazin felelős szerkesztője, valamint Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójának társaságában.
Nógrádi György elmondta, az izraeli–palesztin konfliktus eszkalálódásának tekintetében az elkövetkező néhány nap kulcsfontosságú lesz, ekkor fog kiderülni, hogy kiszélesedik-e a konfliktus, vagy sikerül-e csillapítani a feszültségeket. Bendarzsevszkij Anton rámutatott, jelen helyzetben sok szereplő nyílt lapokkal játszik: Irán célja egyértelműen Izrael állam elpusztítása és a térség destabilizációja, ugyanakkor Oroszország – Irán egyik legfontosabb szövetségese – elítélte a Hamász akcióját, felszólította Izraelt a műveletek befejezésére és békét sürgetett.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió mindent megtesz, hogy a konfliktus ne szélesedjen ki földrajzilag, hiszen az ukrajnai háború árnyékában érdekük, hogy lenyugtassák a feleket
– húzta alá.
Őry Mariann kiemelte, a helyzetet rendkívüli mértékben bonyolítja, hogy a térség országaiban a közvélemény eleve determinált állásponton keresztül értelmezi az izraeli–palesztin konfliktust,
ugyanakkor jelen esetben nem biztos, hogy az arab államok vezetőinek érdekében áll, hogy ezeket a berögzült, hagyományos szerepeket, véleményeket kövessék.
Példaként említette az elmúlt hónapokban elért diplomáciai áttöréseket Szaúd-Arábia és Irán, illetve Szaúd-Arábia és Izrael között, ezutóbbi közeledés pedig a jelenlegi konfliktus miatt befagyhat. A szakértő rámutatott, a rendezési folyamatokban kiemelt szerepe van Kínának, Peking korábban az izraeli–palesztin ellentét tekintetében is jelezte közvetítő szándékát.
Mi lesz veled, Ukrajna?
Hogy milyen hatása van a közel-keleti eseményeknek az ukrajnai háborúra? Nógrádi György határozottan kiemelte, Ukrajna nyugati támogatás nélkül 24 óra alatt összeomlana, jelenleg pedig a nemzetközi közösség figyelme Gázára szegeződik. Bendarzsevszkij Anton szerint Kijev támogatását nem befolyásolja az izraeli–palesztin konfliktus, kiemelve, hogy jelenleg még egy elszigetelt, regionális terrormerényletről és az arra adott reakcióról van szó.
Amíg ez a konfliktus nem teljesedik ki, nem lépnek be újabb szereplők, földrajzilag nem szélesedik, addig a Nyugat támogatása Ukrajna irányába nincs veszélyben
− vélekedett. Hozzátette, már a közel-keleti konfliktus kirobbanását követően is jelentettek be további fegyverszállítmányokat Washington, illetve Berlin részéről. Rámutatott ugyanakkor, hogy megvan a veszélye annak, hogyha elhúzódik, illetve kiszélesedik az Izrael és a Hamász közötti szembenállás, ez esetben pedig valóban felmerül az erőforrás-átcsoportosítás lehetősége.
Ha mérlegelni kell Izrael és Ukrajna között, akkor valószínűleg Izrael lesz a döntő
– fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy teljesen megvonják az ukrajnai támogatásokat, csak jobban megfontolják, hogy az erőforrások mely részét kapja meg Kijev, illetve Tel-Aviv.
Lassan változó világrend
– Jelenleg még valóban unipoláris világrendben élünk, azonban egyértelműen a multipolaritás felé haladunk, ugyanakkor ez egy lassú folyamat – húzta alá Őry Mariann. Példaként említette a dollár visszaszorulását a kereskedelemben, amelyet a sajtó nagy izgalommal, gyakran szenzációhajhász szalagcímekkel követ figyelemmel, ugyanakkor évtizedes procedúráról van szó.
Nógrádi György ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az átalakuló világrend eddigi nagy vesztese Európa, ez pedig az ukrajnai háború kontinensre gyakorolt hatásaiban is megfigyelhető.
A biztonságpolitikai szakértő szavaira reagálva Bendarzsevszkij Anton elmondta, késő még temetni a Nyugatot. – Az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy megőrizze a domináns pozícióit, és a következő időszakban fog eldőlni, hogy képes lesz-e a megújulásra – vélekedett. Hozzátette, hasonló a helyzet Európával is, majd emlékeztetett, az európai hanyatlás gondolata már évszázadok óta végigkíséri a történelmet, a kontinens pedig eddig minden esetben képes volt a változtatásra, újjászületésre.
A kutató arról is beszélt, hogy a változó világrendben a felemelkedő államokat nem lehet egy csoportba sorolni.
Fontos különbséget tennünk azon országok között, amelyek ténylegesen pólusai kívánnak lenni az új rendnek, mint Kína vagy Oroszország, illetve azok között, akik nem kihívói a Nyugatnak, csupán egyenrangú pozíciókat szeretnének
– magyarázta. Ilyen például Dél-Afrika vagy Brazília, valamint számos, a globális Délhez tartozó ország, akik inkább felzárkózni szeretnének a Nyugathoz.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (k) és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök (j) megbeszélést tart Tel-Avivban 2023. október 18-án, tizenegy nappal a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni többfrontos támadása után. Balról Antony Blinken amerikai külügyminiszter (Fotó: MTI/AP/Evan Vucci)
