Kétállami megoldás lehet az izraeli háború kulcsa?

Egyiptomban 31 ország, köztük európai országok miniszterelnökei ültek tárgyalóasztalhoz.

2023. 10. 21. 13:45
EGYPT-PALESTINIAN-ISRAEL-CONFLICT-SUMMIT Fotó: KHALED DESOUKI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkezdődött szombaton Kairóban az izraeli háború kapcsán összehívott csúcstalálkozó, amelyet az egyiptomi elnök kezdeményezett – számolt be az al-Dzsazíra pánarab hírportál. Nyitóbeszédében Abd el-Fattáh esz-Szíszi arra kérte fel a résztvevő államokat, hogy készítsenek elő egy ütemtervet a Gázai övezetben kialakult humanitárius katasztrófa megszüntetéséről, valamint az Izrael és a palesztinok közötti békéhez vezető út újjáélesztéséről.

Ismertette, a konkrét lépések között szerepel a segélyek eljuttatása Gázába, a tűzszüneti megállapodás, valamint a kétállami megoldáshoz vezető tárgyalások.

A Kairóban összehívott csúcstalálkozón 31 ország képviselői vesznek részt, köztük Giorgia Meloni olasz, Pedro Sánchez spanyol, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökök, Annalena Baerbock német és Catherine Colonna francia külügyminiszterek. A Reuters hírügynökség értesülései szerint a résztvevők között szerepel továbbá Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Antonio Guterres szerint semmi sem igazolhatja a Hamász támadását, ugyanakkor a Hamász támadása sem igazolhatja a palesztin nép elleni kollektív büntetést. Az ENSZ-főtitkár szerint a kétállami megoldás az egyetlen remény a békére. 

Eljött a cselekvés ideje, hogy véget vessünk ennek az istentelen rémálomnak

húzta alá beszédében Guterres.

II. Abdullah jordán király szerint Izrael háborús bűnt követ el Izraelben, megsértve a nemzetközi humanitárius jogot. „Bárhol máshol elítélnék a polgári infrastruktúra megtámadását és egy egész lakosság szándékos éheztetését” – magyarázta. A jordán uralkodó szerint Izrael politikája a biztonságra épült, és nem a békére, amelynek következménye, hogy a kétállami megoldást lehetetlenné tettel.

Az eseményen Mahmúd Abbász palesztin elnök is részt vesz, aki humanitárius folyosók megnyitását kérte beszédében.

Hozzátette: a palesztinok nem fogják elhagyni a Gázai övezetet. Az eseményen Charles Michel is felszólalt, beszédében az emberi jogok betartására és a civil lakosság védelmére szólított fel. Misál el-Ahmad al-Dzsábir Ál Szabáh kuvaiti koronaherceg azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázai humanitárius katasztrófa annak az eredménye, hogy a nemzetközi közösség nem kereste az igazságos megoldást a palesztin kérdésre.

A gázai fejlemények súlyos következményekkel járnak a régióra és az egész világra nézve

– tette hozzá.

A kairói csúcstalálkozó érdekessége, hogy sem Izrael, sem Irán, valamint az Egyesült Államok sem jelent meg. Nemzetközi hírportálok szerint kérdéses, hogy mennyire lesz hatékony az egyeztetés, különösen Izrael részvétele nélkül. Egyiptom azonban egyre inkább aggódik, hogy az október elején, Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között kirobbant háború eszkalálódni fog.

Az észak-afrikai ország volt az első arab állam, amely 1979-ben békeszerződést írt alá Izraellel, most azonban Abd el-Fattáh esz-Szíszi elnök attól tart, palesztinok tömegeit telepíthetik ki a Sínai-félszigetre, amelyet az egyiptomi lakosság sem néz jó szemmel.

Borítókép: Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a Kairóban megrendezett csúcstalálkozón szólal fel 2023. október 21-én (Fotó: AFP/Khaled Desouki)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.