A szavazatok 36,8 százalékával az első helyen végzett a lengyel választásokon a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt – derült ki az első exit pollból. A második helyen futott be a Donald Tusk által vezetett Polgári Koalíció (KO) választási szövetség. A harmadik helyen – nevéhez hűen – végzett a Lengyel Néppárt (PSL) és a Lengyelország 2050 szövetsége, a Harmadik Út. A Baloldal (Lewica) 8,6 százalékot kapott, míg az ötödik a PiS-től jobbra álló Konföderáció lett, 6,2 százalékkal.
A választáson rekordmagas, 72,9 százalékos részvétel volt.
Nem hagyjuk, hogy Lengyelországot elárulják, nem hagyjuk, hogy Lengyelország elveszítse azt, ami nemzetünk történetében a legfontosabb, azaz a függetlenséget
– húzta alá Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a PiS elnöke értékelő beszédében.
Győzött Lengyelország, győzött a demokrácia
− hangsúlyozta Donald Tusk. Hozzátette, az eredmény a PiS-kormány végét jelenti. Az ellenzéki vezető szerint új korszak nyílik a lengyel történelemben.
A választásokon csalódáskeltő eredményt ért el a nyáron még 15 százalékra is mért Konföderáció, ami a PiS számára sem jó hír.
A mindenkori kormány munkáját meg fogjuk nehezíteni
– jelentette ki Slawomir Mentzen, a párt egyik vezetője beszédében. Elmondta, hogy saját programjuk végrehajtására fognak koncentrálni az eredménytől függetlenül.
Az exit poll eredményeiből ugyanakkor azt még nem tudjuk, hogy kinek lesz elegendő mandátuma a kormányalakításhoz. A lengyel választási rendszer sajátossága miatt ezzel kapcsolatban majd csak hétfőn napközben fogunk tisztábban látni, ugyanis a negyvenegy választási körzetben arányosan osztják szét a képviselőhelyeket. Ez a nagy és közepes pártoknak – tehát a PiS-nek és a KO-nak – kedvez.
A parlamenti küszöb öt százalék a pártok esetében, míg a választási koalícióknak – így a KO-nak és a Harmadik Útnak – nyolc százalékot kell elérniük a bekerüléshez.
Szakértők egyöntetű véleménye szerint ilyen bizonytalan helyzet a kilencvenes évek óta nem alakult ki a választásokat megelőzően Lengyelországban. A PiS-t 35–40 százalékra mérték a közvélemény-kutatók, őket követte a KO 28–32 százalék között, a Harmadik Út, a Konföderáció és a Baloldal pedig 8–12 százalék körüli eredményre becsülték. A kormányalakításhoz 231 képviselőre van szükség a 460 tagú alsóházban.
Hazaárulók és diktátorok
A bizonytalanság mellett pedig a lengyel rendszerváltás utáni politikai történelem egyik érzelmektől leginkább túlfűtött, retorikailag brutális kampányát láthattuk az elmúlt hónapokban.
A kormánypárti és ellenzéki oldal folyamatosan támadta a másikat, a PiS azzal vádolta a KO-t, hogy kormányra kerülésüket követően az első adandó alkalommal kiárusítják az országot, behódolnak a külföldi érdekeknek. Tuskék azzal vágtak vissza: amennyiben Mateusz Morawieckiék irányítják tovább az országot, úgy megszüntetik a demokráciát. Emellett hazugsággal és korrupcióval vádolták a PiS-t.
Ahogy arra Pawel Lisiecki, a PiS fővárosi listájának harmadik helyezettje is rámutatott lapunknak, a kampány külföldi beavatkozástól sem volt mentes. Augusztusban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője például arról beszélt, hogy a lengyel kormánypárt jogállamellenes, és le kell győzni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök emiatt nyilvános vitára hívta a német politikust, erre azonban nem került sor.
Lisiecki elmondta, Berlin már évek óta próbál beavatkozni a lengyel politikába, aláásva ezzel a PiS legitimációját, azonban eddig nem jártak sikerrel.
A választásokkal egy időben népszavazást is rendeztek, melyen az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a lengyel–belarusz határon húzódó határkerítés sorsáról dönthettek a választópolgárok. Az ellenzék referendum bojkottjára szólította fel szavazóit. Az eredmények szerint a népszavazás érvénytelen lett, negyvenszázalékos részvétellel. Az érvényességhez ötven plusz egy százalékra van szükség.
A voksolás nem csak Lengyelország számára volt kiemelten fontos. Kelet-Európa legnagyobb államaként Lengyelországnak jelentős ráhatása van a térségben zajló politikai folyamatokra, valamint a régió képviseletére az Európai Unióban. A V4-ek, így hazánk is kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, hiszen ha a jobboldal tud kormányt alakítani, úgy Magyarország egyik legfontosabb szövetségese megmarad, Varsó és Budapest együtt tudnak fellépni az illegális bevándorlás ellen Brüsszellel szemben. Amennyiben Donald Tuskék kerülnek vezetői pozícióba, az a magyar–lengyel kapcsolatok romlásához fog vezetni.
A lengyel választásokat a Magyar Nemzet Varsóban követi élőben a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett út keretében.
Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök (b5) a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)
Lengyel választások
