Lengyel választás: Kaczynskiék az elsők, de a kormányalakítás nem biztos

A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) végzett az első helyen a vasárnapi választásokon, azonban az első mandátumbecslések szerint a kormányalakítás veszélyben lehet. A nyáron még 15 százalékra is mért jobboldali Konföderáció nagyot bukott a választásokon, a centrista-jobbközép Harmadik Út a voksolás nagy nyertese. A parlamenti választásokkal egy időben tartott népszavazás érvénytelen lett.

Varsó, 2023. október 15. Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök (b5) a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én. A szavazók kikérdezésén alapuló közvélemény-kutatások szerint a PiS a voksok 36,8 százalékának megszerzésével gyõzött. MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak Fotó: Pawel Supernak

Hazaárulók és diktátorok

A bizonytalanság mellett pedig a lengyel rendszerváltás utáni politikai történelem egyik érzelmektől leginkább túlfűtött, retorikailag brutális kampányát láthattuk az elmúlt hónapokban. 

A kormánypárti és ellenzéki oldal folyamatosan támadta a másikat, a PiS azzal vádolta a KO-t, hogy kormányra kerülésüket követően az első adandó alkalommal kiárusítják az országot, behódolnak a külföldi érdekeknek. Tuskék azzal vágtak vissza: amennyiben Mateusz Morawieckiék irányítják tovább az országot, úgy megszüntetik a demokráciát. Emellett hazugsággal és korrupcióval vádolták a PiS-t. 

Ahogy arra Pawel Lisiecki, a PiS fővárosi listájának harmadik helyezettje is rámutatott lapunknak, a kampány külföldi beavatkozástól sem volt mentes. Augusztusban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője például arról beszélt, hogy a lengyel kormánypárt jogállamellenes, és le kell győzni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök emiatt nyilvános vitára hívta a német politikust, erre azonban nem került sor. 

Lisiecki elmondta, Berlin már évek óta próbál beavatkozni a lengyel politikába, aláásva ezzel a PiS legitimációját, azonban eddig nem jártak sikerrel. 

A választásokkal egy időben népszavazást is rendeztek, melyen az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a lengyel–belarusz határon húzódó határkerítés sorsáról dönthettek a választópolgárok. Az ellenzék referendum bojkottjára szólította fel szavazóit. Az eredmények szerint a népszavazás érvénytelen lett, negyvenszázalékos részvétellel. Az érvényességhez ötven plusz egy százalékra van szükség. 

A voksolás nem csak Lengyelország számára volt kiemelten fontos. Kelet-Európa legnagyobb államaként Lengyelországnak jelentős ráhatása van a térségben zajló politikai folyamatokra, valamint a régió képviseletére az Európai Unióban. A V4-ek, így hazánk is kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, hiszen ha a jobboldal tud kormányt alakítani, úgy Magyarország egyik legfontosabb szövetségese megmarad, Varsó és Budapest együtt tudnak fellépni az illegális bevándorlás ellen Brüsszellel szemben. Amennyiben Donald Tuskék kerülnek vezetői pozícióba, az a magyar–lengyel kapcsolatok romlásához fog vezetni.

A lengyel választásokat a Magyar Nemzet Varsóban követi élőben a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett út keretében.

Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök (b5) a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)