Személyesen büszke vagyok arra, hogy én voltam az első külügyminiszter az Európai Unióban, aki aláírta az Egy övezet, egy út kezdeményezés végrehajtási megállapodását
– emelte ki az interjúban a külügyminiszter. Mint mondta, Vang Ji kínai külügyminiszterrel 2015-ben írták alá a megállapodást, amiből az elmúlt nyolc évben nagyon sokat profitáltunk.
Nos, először is most újjáépítjük a szerb főváros, Belgrád és a magyar főváros, Budapest közötti vasútvonalat, amelyen keresztül a leggyorsabb szállítási útvonalat tudjuk majd biztosítani a görög kikötőkből Európa nyugati részébe
– ismertette a külügyminiszter, hozzátéve, hogy közismert az, hogy a görög kikötőkbe szállított kínai áruk mennyisége, volumene rohamosan, alapvetően exponenciálisan növekszik.
A beruházás további előnyeiről szólva elmondta, hogy hatalmas beruházások érkeznek Kínából Magyarországra. Ez idáig 2020-ban és 2023-ban hozta Kína a legtöbb befektetést – ismertette. Ezek a beruházások a legkorszerűbb, a lehető legmodernebb technológiát jelentik, több tízezer új munkahelyet teremtve – mondta.
Szijjártó Péter megjegyezte, hogy napjainkban az Európai Unióban, különösen az orosz–ukrán háború kitörése óta bonyolult és nehéz tiszteletteljes és racionális párbeszédet folytatni, mert minden kérdés túlideologizált és túlpolitizált.
Ha valaki a fősodoron kívül beszél, ha másképp beszél, akár egy kicsit is másképp, mint a liberális fősodor, akkor azonnal megtámadják. Ekkor megbélyegeznek, diktatúrának, autokráciának, orosz kémnek és minden ilyesminek neveznek. Tehát nincs helye a racionális párbeszédnek, és ez óriási probléma Európában. Ez a háború előtt is így volt, de amióta kitört a háború, ez egy rendkívül, mondjuk úgy, frusztráló helyzet
— vélekedett a tárcavezető.

Mint mondta, egyesek nem hajlandóak gyakorlatiasan megvizsgálni a Kínával való együttműködés kérdését, mert ideológiai és politikai szempontból szemlélik a kérdéskört.
– Mi óriási erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy Magyarország találkozási pontként, a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjaként működjön. Találkozási pontnak lenni azt mutatja, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem sikeressé is teszi az országot. Tehát ez a tény, hogy a kínai és koreai vagy a keleti és a nyugati befektetők Magyarországon találkoznak, hogy lerövidítsék az ellátási láncot, hogy egymás mellett dolgozzanak, hogy egymást inspirálják – ismertette a magyar stratégiát Szijjártó.