Ukrajna palesztinpárti külpolitikája már többször károkat okozott Izraelnek

Ugyan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi médiás felületein elítélte az Izrael elleni palesztin támadásokat, sőt, később a tragikus eseményeket nem túl elegáns módon meglovagolva már konkrét – eddig ismeretlen – bizonyítékokra hivatkozva Oroszország felelősségét emlegette a konfliktus eszkalálódásában, azonban a múlt történései azt mutatják, hogy épp Ukrajna volt az, amely több esetben is „megtalálta a közös hangot” Palesztinával, sok esetben pont a zsidó állam kárára – mutat rá legfrissebb elemzésében a Tűzfalcsoport.

Askelón, 2023. október 9. Palesztin rakétatámadásban megsérült lakóház elõtt emberek a dél-izraeli Askelónban 2023. október 9-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én támadást indított Izrael ellen. MTI/AP/Erik Marmor Fotó: Erik Marmor

A Volodimir Zelenszkij vezette ukrán kormány azonban, a visszafogottabb palesztin álláspont ellenére is folytatta palesztinbarát (és Izrael-ellenes) külpolitikáját. 2022 novemberében az ENSZ-közgyűlés Különleges Politikai és Dekolonizációs Bizottsága (Special Political and Decolonization Committee) elfogadta azt a határozattervezetet, amely felszólította a Nemzetközi Bíróságot, hogy sürgősen adjon ki véleményt, mivel – a tervezet szerint – Izrael megsérti a palesztinok önrendelkezési jogát „az 1967 óta fennhatósága alá került palesztin területek elhúzódó megszállásával, betelepítésével és annektálásával, beleértve Jeruzsálem szent városa demográfiai összetételének, jellegének és státusának megváltoztatására irányuló intézkedéseket, valamint a kapcsolódó diszkriminatív jogszabályokat”.

Az intézkedést Izrael hevesen ellenezte: a szavazás előtt Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta az ENSZ-tagországoknak, hogy választhatnak, támogatják-e a tárgyalásokat, vagy „cinkosok lesznek a megbékélés minden reményének elpusztításában” és az izraeli–palesztin konfliktus állandósításában.

Ukrajna – a nyugati országokkal ellentétben – ennek ellenére megszavazta a palesztin érdekeket kiszolgáló határozattervezetet, amelyért Palesztina ENSZ-nagykövete, Rijád Manszúr köszönetét fejezte ki, majd hozzátette, hogy „eljön majd egy nap, amikor népe kiviszi Palesztina zászlaját a jeruzsálemi templomok fölé”.

Zelenszkij ráadásul Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is megzsarolta, jelezve neki, hogy csak akkor hajlandó az Izrael által antiszemitának tekintett határozat ellen szavazni vagy tartózkodni az év végi közgyűlési zárószavazáson, ha az izraeli vezetés megváltoztatja korábbi politikáját és biztosítja Ukrajnának az általa régóta követelt Vaskupola légvédelmi rendszereket – hívja fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.

Ismert tény, hogy Ukrajna folyamatos nyomás alatt tartotta Izraelt, hogy elnyerje fegyveres támogatását, azonban a zsidó állam pragmatikus okoknál fogva – egyrészt nem akart belesodródni a konfliktusba, különös tekintettel arra, hogy Oroszország ténylegesen ellenőrzése alatt tartja a szomszédos Szíria jelentős területeit, másrészt magának Izraelnek is szüksége volt a hadi eszközökre, hogy megvédje magát például a Gázai-övezetet uraló Hamász-terroristáktól – visszautasította az ukrán igényeket.

A teljesen érthető indokok ellenére, Ukrajna kommunikációs hadjáratot indított Izrael ellen, „oroszpártinak” bélyegezve a zsidó államot.

Izrael ugyan nem, a Nyugat viszont öntötte a fegyvereket a háborúba, annak ellenére, hogy szakértők – köztük magas beosztású izraeli tisztek – már régóta arra figyelmeztettek, hogy fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a hadi támogatások illetéktelen kezekbe (pl. a Hamász) kerülhetnek, egyebek mellett az ukrajnai korrupció és feketekereskedelem következtében.

Az aggodalmakat az amerikai tisztviselők mindannyiszor eljelentéktelenítették, hangsúlyozva, hogy Kijev intézkedései a fegyveráramlások megakadályozására sikeresek. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„Ukrajna kormánya megmutatta, hogy komolyan veszi a fegyverek védelmének felelősségét. [...] Továbbra is rendkívüli együttműködést és átláthatóságot biztosít. Nincs semmilyen hiteles bizonyíték, amely jelenleg az Egyesült Államok által adományozott fegyverek Ukrajna általi tiltott eltérítésére vonatkozna.”

Mindezt kiegészítve azzal, hogy az aggodalmakat Oroszország gerjeszti, amely „szorgalmazza a félretájékoztatást Ukrajna állítólagos tiltott fegyvereltérítésével, hogy lejárassa Kijev hitelét, és elriassza az Ukrajnának nyújtott erőteljes nemzetközi támogatást”.

Ezzel szemben mégis a kelet-európai országnak adományozott nyugati fegyverek bukkannak fel az Izraelt megtámadó Hamász birtokában. Az X-en (korábban Twitter) még egy videó is terjed, amelyen egy palesztin katona köszönetét fejezi ki a – nagy valószínűség szerint – Ukrajnából származó, amerikai gyártmányú fegyverekért.

Hamas is claiming Ukraine sold them the weapons they used in the attack today against Israel. pic.twitter.com/SZ9vAAQIhF

— Joey Mannarino (@JoeyMannarinoUS) October 8, 2023

Mindent összevetve, a fenti körülmények erősítik azokat a hangokat, miszerint Ukrajna külpolitikájában nem csupán a palesztinpárti, hanem ezzel párhuzamosan Izraelre nézve rendkívül hátrányos elemek is megfigyelhetők. Éppen ezért egyes vélemények szerint nem alaptalan az a felvetés, hogy Zelenszkij azzal, hogy például nem hajlandó az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal együtt szavazni az Izrael-ellenes (palesztin érdekeket kiszolgáló) ENSZ-határozatok ellen, az ukrán közvéleménynek, pontosabban a helyi nacionalizmus és antiszemitizmus közötti szoros történelmi kapcsolatra akar játszani, amelyből Ukrajnának a mai napig sem sikerült teljesen kilábalnia – vonja le a következtetést a Tűzfalcsoport.

Ennek egyik bizonyítéka az ukrán parlament év eleji „performansza” is, amely során a második világháborúban a náci Németországgal szövetséges ukrán ultranacionalista Sztepan Bandera születésének 114. évfordulóján idézeteket tett közzé a lengyelek és zsidók lemészárlásáért felelős cselekmények szervezőjétől – zárul a tényfeltáró blog elemzése.

Borítókép: Emberek egy palesztin rakétatámadásban megsérült lakóház előtt a dél-izraeli Askelónban 2023. október 9-én (Fotó: MTI/AP/Erik Marmor)