Uniós csúcs a véres háborúk árnyékában

Megérkeztek az uniós kormány- és államfők Brüsszelbe, ahol az Európai Tanácsnak számos kérdésre választ kell adnia.

Brüsszel, 2023. október 26. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Kaja Kallas észt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b2), Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök (b3), Robert Golob szlovén (háttal), Alexander De Croo belga (j2) és Robert Fico szlovák miniszterelnök (j) az Európai Unió állam- és kormányfõinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. október 26-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A csütörtöki EU-csúcs fókuszában a közel-keleti helyzet, Ukrajna támogatása és a migráció kérdései állnak. A találkozóra érkező uniós vezetők megszólalásait foglaljuk össze.

Orbán Viktor miniszterelnök átfogó válaszokat adott az újságíróknak, kifejtette, hogy mind uniós, mind magyar szemszögből Izrael és Egyiptom biztonsága kulcsfontosságú. A kormányfő egy tűzszünet támogatására irányuló kérdésre azt felelte, hogy „Ukrán–orosz tűzszünet, igen”. A miniszterelnököt arról is kérdezték, hogy elszigetelve érzi-e magát a lengyel választási eredmények fényében, amire annyit reagált, hogy nem, mivel 

Európa lelke velem van. A nemzeti szuverenitás az Európai Unió esszenciája.

A kormányfő a Hír TV kérdésére kiemelte, hogy

Magyarország nem akar pénzt adni a migránsoknak, és nem akar pénzt adni Ukrajnának sem, legfeljebb egy nagyon alapos előterjesztés alapján. A jelenlegi előterjesztések mögül azonban hiányoznak a komoly szakmai és politikai érvek. Az, hogy adjunk több pénzt, nem fog menni, ezt el fogjuk utasítani.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök nem fogadott kérdéseket, de annyit elmondott, hogy finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy az EU reagálni tudjon és határozottan fellépni a jelenleg zajló konfliktusokban. Ezzel az indoklással jelentette be egyúttal az uniós költségvetés felülvizsgálatát.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke Ukrajna „katonai és gazdasági” támogatásának fenntartásának szükségét emelte ki, és aláhúzta, hogy az izraeli konfliktus nem veheti el a figyelmet Ukrajnáról, de a „Hamászt meg kell állítani”. Az elnök előrelépéseket vár a migrációs paktum kapcsán, mivel „az elmúlt napok megmutatják, milyen kiskapuk vannak”, utalva a közelmúltban Belgiumban elkövetett terrortámadásra.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a NATO-csatlakozás kérdése kapcsán annyit mondott, hogy „tiszteletben tartom az összes NATO-országot, amelyek meghozzák saját döntésüket. Ez Törökországra és Magyarországra is vonatkozik.”

Mark Rutte holland miniszterelnök Izrael helyzetére reflektált. Felszólította Izraelt, hogy vállalja a felelősségét a humanitárius hozzáférések biztosításában, bár elismerte, hogy „amennyiben Izrael nem számolja fel a Hamászt, akkor Izraelnek nincs jövője”. Rutte kifejezte támogatását az Ukrajnának szánt források kapcsán.

Xavier Bettel leköszönő luxemburgi miniszterelnök főként az Izraeli konfliktusra reflektált, egy humanitárius „szünetet” támogatott.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egy békecsúcs életrehívásáról beszélt szerinte „az kell, hogy elismerjék a palesztin államot”.

Petr Fiala cseh miniszterelnök ígéretét ismételte meg, melyen Izraelnek tett, miszerint uniós szinten maximálisan kiállnak mellette.

Az uniós konszenzus hiányát sérelmezte, ugyanakkor a kapcsán optimizmusát is hangoztatta Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök támogatja Ukrajna segélyezését, de azt szeretné, ha több pénzt fordítanának a migrációra és a természeti katasztrófák kezelésére.

Olaf Scholz német kancellárnak elmondása szerint nincsenek kétségei, hogy Izrael támogatni fogja a humanitárius kezdeményezéseket, mivel „Izrael demokratikus állam, amelyet humanitárius elvek vezérelnek.” 

Az olasz miniszterelnök potenciált lát az EU-ban, hogy „döntő szerepet” játsszon az Izraeli konfliktusban. Giorgia Meloni azt is elmondta, hogy konkrét menetrend szükséges. 

António Costa portugál miniszterelnök főként Európa gazdasági helyzetéről beszélt, és egy szélesebb körű gazdasági kormányzási rendszer létrehozását javasolná. Costa elismerte Izrael jogát az önvédelemre, de kiemelte, hogy a Hamászt nem lehet összekeverni a palesztin nép egészével.

Kaja Kallas észt miniszterelnök Orbán Viktorban és Robert Ficóban az oroszbarát fenegyerekeket látja, és kiemelte, hogy szerinte Magyarország egyre nagyobb problémát jelent.

Borítókép: Kaja Kallas észt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b2), Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök (b3), Robert Golob szlovén (háttal), Alexander De Croo belga (j2) és Robert Fico szlovák miniszterelnök (j) az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. október 26-án. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)