Egy olyan országban, ahol a több mint másfél éve tartó háború mellett az elnök saját kezűleg dönt arról, hogy mikor szabad ünnepelni a karácsonyt és mikor nem, minden (is) elképzelhető. Mindez pedig a nyugati országok szemében nem más, mint a demokrácia ünnepe.
Volodimir Zelenszkij elnök 2019-es megválasztását megelőzően, majd azt követően is ellátogatott a legnagyobb ukrajnai felekezetekhez, és mindenkit a szabad vallásgyakorlásról, illetve arról biztosított, hogy elődjétől, Petro Porosenkótól eltérően ő nem fog beleszólni az egyházi ügyekbe.
Ahogyan az általa ígért béke és a jólét sem köszöntött be Ukrajnában, úgy a vallásüldözés is egyre nagyobb méreteket öltött.
A háború kitörését követően a legnagyobb felekezetű, de a moszkvai patriarchátushoz tartozó Ukrán Pravoszláv Egyház szinte azonnal elhatárolódott az orosz agressziótól, elítélte a vérontást és a békéért könyörgött. Azonban ez sem mentette meg őket az állam bosszújától. Sorra vették el az ingatlanaikat, elkezdődött az ezeréves Lavra barlangkolostorból a kilakoltatásuk, fizetett tüntetők szállták meg a templomaikat, és sokszor még a háborúban Ukrajnáért elesett katonák hozzátartozóit sem engedték be imádkozni az elhunyt lelki üdvéért saját kápolnájukba, mert az nem a „jó egyházhoz” tartozik. Döbbenetes felvételek jelentek a hasonló tüntetésekről, illetve a papverésekről is az elmúlt időszakban.
Az egyik ilyenen például Ternopolban vernek meg az utcán egy papot:
A másik hasonló felvételen azt láthatjuk, amint a tüntetők szégyenfallal várják a saját templomukba igyekvő idős asszonyokat:
Egy másik videóból az derül ki, amint a kijevi Lavra barlangkolostorba szeretne bejutni egy mélyen hívő nő, akit körbevesznek a köztudottan fizetett, ránézésre hibbant, soviniszta tüntetők:
A Csernyigov megyei Noszovka faluban a kijevi patriarchátus hívei támadtak rá az egykori moszkvai híveire, miközben azok éppen imádkoztak.
A korábban jelentős állami hátszéllel létrehozott, hasonló nevű Ukrajna Pravoszláv Egyháza, mely Kijevhez tartozik, a mostani történések nyertese.
Az orosz–ukrán háború árnyékában ugyanis ebbe szeretnék belekényszeríteni a történelmi Ukrán Pravoszláv Egyház híveinek millióit. A kommunista módszerek, a zabrálás hagyománya bevettnek számít az Európába igyekvő országban. A vallásszabadság megsértése, a keresztényüldözés pedig úgyis bevett szokás a kontinens nyugati felén, ez biztosan nem fogja megakadályozni az európai integrációt sem.
Vallásszabadság ukrán módra
A korábban tehát Moszkvához hű Ukrán Pravoszláv Egyházat csütörtökön első olvasatban betiltotta a kijevi törvényhozás. A radában tartózkodó honatyák közül a nagy többség, 267 képviselő szavazott igennel, és mindössze 15 nemmel.
A törvény lényege, hogy minden olyan egyházi intézményt be lehet tiltani, melyre ráfogható, hogy Oroszországgal áll kapcsolatban.
A legtöbb szavazatot, százhetvenötöt a Zelenszkij-féle A Nép Szolgája kormányzópárt biztosította, őket követte a Porosenko-féle Európai szolidaritás 26 szavazattal, mely inkább mondható kirekesztőnek és sovinisztának, mint európainak. Ezt követi Julia Timosenko Haza nevű frakciója 17 vokssal. Az oroszpártinak mondott, de mostanra szétvert Életért párt frakciója mindössze egy szavazattal járult hozzá az egyház betiltásához. Őket követte a Soros-hálózathoz közel álló Hang nevű párt, mely mind a 18 képviselőjével megtámogatta a szabad vallásgyakorlás szétverését.
Az „örömünnepről” videó is készült, amit Olekszij Honcsarenko odesszai honatya vett fel telefonjára. Az Európai Szolidaritás nevű pártban politizáló odesszai képviselő mindig arról volt híres, hogy úgy változtatta a pártokat, mint más az alsógatyáját. Honcsarenko még oroszpárti politikusként kezdte karrierjét a Viktor Janukovics-féle Régiók pártjában. Anno még nyíltan harcolt az orosz kultúráért és az orosz nyelv használatáért Ukrajnában. De az idők változnak. Most éppen több millió olyan ukrajnai egyházának a betiltásához asszisztált, akik egykoron megbíztak benne.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/AP/Fermin Rodriguez)
