A családtagjai érdekeltségeit is előszeretettel hozza helyzetbe Ursula von der Leyen

Brüsszel idén is számtalan ügyben támadta meg Magyarországot. Az EU vezető testületei – Magyarország szuverenitását figyelmen kívül hagyva – ma már szinte minden téren meg kívánják határozni, miként járjon el a demokratikusan megválasztott Orbán-kormány. A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban meghatározó szereplő az Európai Bizottság, amelynek elnöke, Ursula von der Leyen, aki – miközben a szavakban a jogállamiság mellett és a korrupció ellen száll síkra – előszeretettel hozza helyzetbe családtagjai érdekeltségeit.

Brüsszel, 2023. október 27. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után 2023. október 27-én. MTI/AP/Omar Havana Fotó: Omar Havana

A befolyásos és gazdag részvényesek ellenére az Orgenesis éves bevételei mégis csak azután emelkedtek rekordszintre, hogy 2021 tavaszán Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke, Albert Bourla sms-ekben tárgyalt arról, hogy az EU 35 milliárd dollár értékben vásárol koronavírus elleni vakcinát az amerikai vakcinagyártótól (erről, illetve az sms-tárgyalás brüsszeli eltussolásáról ITT olvashat bővebben). A Heiko von der Leyent egészségügyi igazgatóként sorai közt tudó vállalat 2021-ben és 2022-ben is 36 millió dollár éves nyereségre tett szert, miközben az addigi rekord 21 millió dollár volt 2018-ból: 

 

Az Európai Bizottság botrányos körülmények között lebonyolított Pfizer-vakcinabeszerzése és a Heiko von der Leyenhez köthető Orgenesis rekordbevételei közti időbeli egybeesés minimum gyanús, arról már nem is beszélve, hogy 2022 májusában egy Orgenesis által vezetett konzorcium négymillió eurós támogatást nyert az Európai Innovációs Tanács egyik programján keresztül. Miközben tehát az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat, addig a bizottság elnökének férjét alkalmazó cég támogatására eurómilliókat ad Brüsszel.

Ursula von der Leyen már német miniszterként is helyzetbe hozta az egyik családtagja érdekeltségét 

Ursula von der Leyen Angela Merkel kormányaiban előbb családügyi miniszter volt, majd 2009-től a munkaügyi- és szociális miniszteri tisztséget töltötte be. A német bürokrata végül a védelmi tárcát irányította 2013 és 2019 között, tehát majdnem végigszolgálta Angela Merkel négy cikluson átívelő kormányzását. Sőt sokáig a volt kancellár egyik utódjelöltjének számított, de aztán 2019-ben az Európai Bizottság elnöki tisztségébe ejtőernyőztették. Pozícióját sokáig az is erősítette odahaza, hogy meggyőződéses atlantistának, liberálisnak és globalistának számít, ami komoly előnyt jelent a mai Németországban. 

Ursula von der Leyent azonban több alkalommal is utolérte a múltja, mindenekelőtt a honvédelmi miniszteri korszakának legfőbb botránya, a külsős tanácsadói szerződések ügye. Ahogy azt az Origó korábban megírta, a történet nyilvános része 2018 őszén, a Német Szövetségi Számvevőszék egy jelentésének kiszivárgásával vette kezdetét. A botrány évekig elhúzódott és 2020-ban Von der Leyennek tanúvallomást kellett tennie a Bundestag vizsgálóbizottsága előtt az ügyben. A teljes érintett összeg tárcája esetében csak 2019 első felében 154 millió euróra rúgott. Összehasonlításképpen, 2019 első hat hónapjában az összes többi német tárca 178 millió eurót költött külsős tanácsadókra. A honvédelmi minisztérium tehát önmagában majdnem annyit költött külsős tanácsadókra, mint az összes többi tárca együtt. 

Éppen egy ilyen külsős tanácsadó cégtől, a McKinsey berlini irodájának vezetői székéből került a minisztériumba Katrin Suder, Von der Leyen államtitkára, aki egyébként büszkén és gyakran beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy leszbikus.  Sőt 2016 és 2019 között szintén ennél a multinál dolgozott az Európai Bizottság jelenlegi elnökének fia, David von der Leyen, és az időbeli egybeesés aligha tűnik véletlennek. Pláne úgy, hogy Suder több milliárd (!) eurós közbeszerzéseket felügyelt a fegyverkezés területén, és közvetlenül a miniszternek jelentett a napi munkájáról. 

Ursula von der Leyen a német parlamentben ugyan elismerte, hogy történtek hibák „és mindennek soha nem lett volna szabad megtörténnie”, jogi következménye mégsem lett a botránynak. Az Európai Bizottság jelenlegi elnökére az sem vet túl jó fényt, hogy még a balliberális Politico is arra jutott, hogy minisztersége idején folyamatosan növekedett a külső tanácsadói befolyás a német védelmi minisztériumban.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/AP/Omar Havana)