Kincs, ami nincs – a hatalmas fizetések ellenére is óriási a korrupció az ukrán hadseregben + videó

Ukrajna olyan gyorsan szívja magába a temérdek nyugati pénzt, mint a Szahara, amikor meglocsolják egy pohár vízzel. Hiába a milliós fizetések, az ukrán seregben továbbra is a korrupció dominál.

Kijev, 2023. november 2. A Burevij (Hurikán) ukrán rohamdandár katonái az egység frontszolgálatot megelõzõ kiképzésén egy Kijev környéki gyakorlótéren 2023. november 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

Az ukrán katonák béréhez hasonló pénzeket az átlag ukrán csak a mesében látott, hiszen a kelet-európai országban a minimálbér alig haladja meg a hatvanezer forintot, a kiemelt menedzseri fizetés pedig jó, ha eléri a 200 ezer forintnyi hrivnyát. A háború azonban – miután Washington és Kijev is ebben érdekelt – egy percre sem állhat meg, mindaddig, míg az erőltetett narratíva szerint, az ukrán hadsereg nem győzedelmeskedik a fronton. 

A legjobb ösztönzés pedig a kiemelt bérezés. Ez még a nyomorban szocializálódott, családját eltartani nem képes, a mozgósítás elől hónapokig bujkáló, átlag ukrán férfit – aki, egyébként sem hagyhatja el a szabadságot hirdető országát – is arra készteti, hogy fegyvert ragadjon a jobb életkörülményekért. Persze, ha megkapja mindazt a pénzt, amit papíron meg kellene kapnia. Ukrajnában ugyanis ez sem egyértelmű. 

A korrupció a hadkiegészítőknél kezdődik

Hiába azonban az ukrán viszonylatban (is) kiemeltnek számító bérezés, Ukrajnában bevett gyakorlat, hogy ahol sok pénz van, ott még több lehet, amit el kell lopni. Minden a hadkiegészítők korrupciójával kezdődik, akik egyébként – a nyugati adófizetőknek köszönhetően – szintén részesülnek a magas fizetések kiváltságából. Azonban nekik ez sem elég. Csordákba verődve járják az utcákat, gyakorta onnan elrabolva a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiakat. Így történt ez pénteken Lembergben is.

Aki ügyes és van pénze, külföldre szökik előlük. Aki nem meri ezt megkockáztatni, annak marad a bujkálás. Akit pedig elkapnak és látják rajta, hogy esetleg van némi megtakarított pénze, azt megkopasztják egy kis halasztásért cserébe. 

Így működik hadiállapot idején az ukrán gazdaság is. A nagy cégtulajdonostól, a kis boltvezetőig mindenki sarcot fizet a hadkiegészítő parancsnokságoknak. Mindez nyílt titoknak és bevett gyakorlatnak minősül a sokat látott ukrán nép hétköznapjaiban. 

Szabad akarsz lenni? Fizess! A maffia védettségéhez hasonlítható védelmi tarifa 200 dollár/fő/hótól kezdődik, és akkor az adott területen belül szabadon mozoghatsz. Persze, mindaddig, míg van miből fizetned, és le nem váltják a pénzbeszedőt, aki helyett jön egy másik, aki még magasabb árat határoz meg. 

A Nabludatel, vagyis a Megfigyelő nevet viselő ukrán politikai Telegram-csatorna így ír a hadseregben tapasztalható korrupcióról: 

„Ukrajnában továbbra is virágzik a korrupció, különösen a hadkiegészítő parancsnokságokon, illetve a katonaorvosi bizottságoknál. Mostanra csak a lusták nem keresnek és nyerészkednek a háborún. A korrupciós sémákban már nemcsak a magas beosztásúak vesznek részt, hanem az egyszerű orvosok és hadkiegészítő parancsnokok is. Emlékeztetőül: októberben az Állami Nyomozóiroda több mint 200 házkutatást rendelt el a hadkiegészítőknél és a katonaorvosi bizottságoknál. Az ügyészség emberei szinte az ország összes megyéjében korrupciós bűncselekmények nyomaira bukkantak. Azonban ezt figyelmen kívül hagyva, még egy vádirat sem volt megfogalmazva a korrupt hivatalnokok ellen, amivel meg tudták volna mutatni az érem másik oldalát. 

A hatalom annak érdekében, hogy bizonyítsa, mennyire elkötelezett a korrupció ellenes harc mellett, mindig talál egy kívülállót, megvádolja, elítéli, miközben a valódi bűnösök kivásárolják magukat, és folytatják az ország kirablását, valamint az élősködést a kiszolgáltatott ukránokon. Figyelembe véve azt, hogy a háborún azok is híznak, akik a háttérben eladják a humanitárius segélyeket, nehéz elképzelni, hogy országunkban valójában le lehet-e győzni a korrupciót.

Pénzért kiváltható a frontszolgálat is

Persze amennyiben besorozzák az illetőt, akkor sincs minden veszve. Ha hajlandó a katonai juttatás egy részét, vagy egészét felajánlani felettesei életkörülményeinek a javítására, akkor cserébe járhat némi védelem. 

Például nem kell frontszolgálatot teljesíteni, ahol egyébként sem túl nagy az esély a túlélésre. 

A nyugati adófizetők pénzéből fizetett zsoldot ebben az esetben rendszeresen fel kell ajánlani a felettesnek, aki tovább osztja azt oda, ahova illik csurrantani abból. 

Erőszakos mozgósítás Ukrajnában. Forrás: https://t.me/nearestovich_official 

A katonák tele vannak keserűséggel és panasszal

Az ukrán Telegram-csatornák hemzsegnek az olyan katonákkal készített videókkal, akik rendszeresen arról számolnak be, hogy a feletteseik sok esetben elveszik a bankkártyáikat és a megszolgált pénzükből gyakran semmi sem marad. 

Volt olyanra is példa, akinek akkor lopták le a pénzt a kártyájáról, amikor sérülten bekerült a kórházba. 

Épp a minap látott napvilágot egy olyan felvétel is, melyen egy tiszt arra panaszkodik egy lakossági fórumon, hogy a fronton mindent maguknak kell beszerezniük. Abból ugyanis, ami meg van ígérve, nem látnak szinte semmit. Felháborítónak tartja, hogy hiába vannak a fronton, az ezért járó majd egymillió forintnyi hrivnyát sok esetben nem fizetik ki nekik. Például, ha a frontvonalon egy kilométeren belül vannak, akkor jár nekik ez az összeg, amennyiben viszont már három kilométerre attól, úgy már annak a felénél is kevesebbet kapnak. Holott, az is lőtávolságon belül van, és ugyanannyira veszélyes. A kormánytól alig kapnak valamit: saját pénzükből tankolják meg a sereg autóit, és a saját költségükön javíttatják meg a járműveket. 

Azt is elmondja, hogy az elesett katonák maradványaiból haláluk után mintát vesznek, hogy megállapítsák, hogy halálukkor volt-e alkohol a vérükben. Ebben az esetben ugyanis a családnak nem jár az állami kárpótlás. 

Pedig köztudott, hogy alkohol nélkül, kevesen bírják ki ezt a fajta megpróbáltatást. A katonák sok esetben azt sem tudják, hogy ki a felettesük, sokszor étlen-szomjan, utánpótlás nélkül küldik be őket a lövészárkokba – tette hozzá a videóban szereplő tiszt.

Túlárazásokkal gyorsabban el lehet lopni a Nyugatról érkezett pénzt, majd küldenek még…

Az ukrán hadseregben zajló pofátlan közbeszerzési botrányokat, a túlárazásokat, az amúgy is nélkülöző ukrán társadalom elítéli. A véleményüket a bátrabban a közösségi oldalakon, mások csak szerényebben, családi körben merik kifejezni. Nehogy értük jöjjön a „meseautó”, mint az átkosban, melynek szelleme ismét kísért az egyébként EU-ba kívánkozó országban. Az elmúlt hónapokban volt már balhé a túlárazott tyúktojástól, a rossz minőségű, de cserébe méregdrága katonairuházat-beszerzésig sok mindenből. Olekszij Reznyikov védelmi minisztert menesztették, de a közfelháborodás hatására sem indult eljárás ellene. Ihor Moszijcsuk ukrán ex-parlamenti képviselő a minap ezt írta a legnagyobb közösségi oldalon: 

Se pénz, se fegyver: hogy loptak el hárommilliárd hrivnyát?

Egy éve Ukrajna Védelmi Minisztériuma hárommilliárd hrivnya értékben (közel 78 millió euró) olyan lőszert rendelt külföldről, melyből hiány van, és melyre nagy szükség lenne az ukrán hadseregben. Ennek az összegnek egy része előre ki lett fizetve. Eltelt egy év, se pénz, se lőszer…

Azonban létezik egy olyan külföldi és hazai cégekből álló hálózat, mely sikeresen osztotta szét egymás között az ukrán költségvetési tételeket, a különböző országokban található, különböző bankszámlákon. Lekövetni ezt a láncolatot rendkívül nehéz volt. De az ukrán újságíróknak sikerül felfednie, hogy Ukrajnát átverték. „Hova tűnt a pénz, miért nincsenek még lőszerek és ki a hibás? Nézzék majd meg a Hromadske TV összállításában.” 

– írta a volt honatya, mindezt egy olyan képpel illusztrálva, melyen a volt védelmi miniszter kiemelt helyen szerepel. Lehet, hogy egy újabb ukrán korrupciós botránynak lehetünk hamarosan a szemtanúi? Minden bizonnyal, hamarosan ezt is megtudjuk. 

Borítókép: A Burevij (Hurikán) ukrán rohamdandár katonái az egység frontszolgálatot megelőző kiképzésén (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)