„Ez is egy lehetőség” – válaszolta minap egy rádiós interjúban Amichai Elijahu izraeli örökségvédelmi miniszter arra a kérdésre, hogy mérhetnének-e nukleáris csapást a Gázai övezetre. A kérdés egyáltalán úgy merült fel, hogy jobboldali politikus azt fejtegette, szerinte lényegében nincsenek civilek az övezetben. Néhány más szélsőséges kijelentést is tett a műsorban. Úgy vélte például:
- semmilyen humanitárius segélyt nem kellene beengedni a Gázai övezetbe,
- mindenkit meg kellene ölni, aki palesztin- vagy Hamász-zászlót lobogtat,
- meg kellene szállni a Gázai övezetet.
Arra a felvetésre, hogy mi lesz akkor a palesztin lakosság sorsa, úgy felelt: „mehetnek Írországba vagy a sivatagba. A gázai szörnyetegek találjanak megoldást maguk.”
A miniszter nézetei nem tükrözik a hivatalos izraeli álláspontot, amit Benjamin Netanjahu sietett leszögezni.
Az izraeli miniszterelnök Twitter-bejegyzésben is világossá tette, hogy Amichai Elijahu kijelentései „nem a valóságon alapulnak”, majd hozzátette, hogy az izraeli védelmi erők a nemzetközi joggal összhangban mindent megtesz az ártatlan civilek védelme érdekében. Ezen kívül határozatlan ideig felfüggesztette a tárcavezető részvételét a kormányüléseken. Később többek között az izraeli védelmi miniszter és más vezető politikusok is elhatárolódtak tőle.
Amichai Elijahu később azzal védekezett, hogy természetesen csak metaforaként értette a nukleáris fegyver bevetését, arra utalva, hogy erőteljes válaszra van szükség.
Az örökségvédelmi tárca élén egyébként a miniszternek semmilyen beleszólása nincs a katonai döntéshozatalba, és nem tagja egyetlen bizottságnak vagy testületnek sem, amelynek köze van a Hamász elleni háborúhoz.
Izrael sosem ismerte el, de nem is tagadta, hogy birtokolna nukleáris fegyvert. Az országnak valószínűleg 1960-as évek óta van atombombája, becslések szerint nagyjából 90 robbanófeje lehet. Ezek bevetése állítólag 1967-ben felmerült: fontolóra vették, hogy figyelmeztetésképpen ledobjanak egyet a Sínai-félsziget lakatlan területeire, ha a hatnapos háború rosszul alakulna.
Nukleáris fegyver – akár egy kisebb hatóerejű taktikai – bevetése a Budapestnél kisebb területű, de népesebb Gázai övezetben iszonyú pusztítást végezne, és katonailag is teljesen értelmetlen lenne.
Borítókép: Az izraeli hadsereg légicsapást mér a Gázai övezetre Dél-Izraelből nézve 2023. november 2-án (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)
