Ahogy arról lapunk is beszámolt, az elmúlt hétvégén kongresszust tartott a Svéd Demokraták (SD) párt, amely a legfrissebb felmérések szerint a legtámogatottabb jobboldali formáció.
Az SD pártkongresszusán két olyan felszólalás is elhangzott, amely nemzetközi figyelmet kapott. Az első a párt európai parlamenti képviselőjétől, Charlie Weimerstől, aki – bár pártja napirendjén nem szerepel a Swexit kérdése – azt mondta,
Amennyiben Brüsszel bizonyos kérdésekben az egyhangú döntéshozatal, azaz a vétó lehetőségét elvenné a tagállamoktól, Svédországnak meg kell fontolnia a kilépés lehetőségét.
A másik nagy port kavart felvetés a párt elnökétől, Jimmie Akessontól származott, aki azt mondta,
Azonnali mecsetépítési stop bevezetését szeretné, valamint azon mecsetek lebontását, ahol szélsőséges tanokat hirdetnek, a többségi svéd társadalom ellen hangolnak, illetve ahol antiszemitizmus tapasztalható.
A bevándorlásellenes, iszlámkritikus Svéd Demokraták a tavaly szeptemberben alakult, mérsékelt párti Ulf Kristersson kormánykoalíciójába nem kerültek be, az erős választási eredmény ellenére, elsősorban a hárompárti kabinet legkisebb pártjának, a Liberálosok egyértelmű ellenállása miatt. Ugyanakkor, mivel még a hárompárti koalíció is csak kisebbségi kormányt tudott alakítani, az SD-vel külön megállapodást kötöttek, Tidö Szerződés néven, ami alapján a patrióta párt kívülről támogatja a kormány munkáját, és nem utolsósorban a parlamenti többség meglétét. Ennek fejében számos, a párt politikájának sarokkövét jelentő feltétel belekerült a kormányprogramba, elsősorban a migráció, illetve a migránshátterű bűnözői csoportok megfékezése tekintetében. Az SD gyakorlatilag a mérleg nyelvét jelenti a svéd belpolitikában, közreműködésük nélkül a kormány nem tud egyszerű többséget igénylő döntéseket átvinni az országgyűlésen.
Jimmie Akesson kijelentése, ahogy az várható volt, megütközést keltett mind bel-, mind külföldön. Szakértők azonnal kijelentették, a mai svéd törvények értelmében nem lehetséges a mecsetek lebontása, és azt is, hogy az az Emberi Jogok Európai Egyezményébe is ütközne.
A mecsetbezárás egyébként nem példanélküli az EU-ban, erre már Franciaországban és Ausztriában is sor került.
A kormányfő a svéd hírügynökségnek, a TT-nek azt nyilatkozta, hogy nem rombolnak le imahelyeket Svédországban, ugyanakkor hozzátette, az erőszakos szélsőségek ellen fel kell lépniük, a demokratikus jogállamiság keretein belül. A Centrum Párt, egyébként török származású elnöke már nem bánt ilyen kesztyűs kézzel az SD vezetőjével.
Muharrem Demirok egyenesen azt állította, hogy meggondolatlan kijelentésével Akesson nemzetbiztonsági kockázatnak teszi ki az országot, amivel tovább nehezíti a svéd NATO-csatlakozást.
A kijelentés nem volt egyedülálló, többek között a török média egy része is erre az álláspontra helyezkedett, ráadásul a pártvezetőt rasszistának, Svédországot pedig az iszlám ellenségének nevezték több helyen is.
