– Az Európai Unió tervezett költségvetési módosítása nem a tagállamok vagy az unió működését segítené, hanem elsősorban az EU orosz–ukrán háborúban vállalt cselekvéseihez biztosítana további forrásokat. Mindezt úgy, hogy nem lehet pontosan tudni, mire költötték el az eddig Ukrajnának küldött támogatásokat. Ez számos kérdést felvet. Ráadásul a mostani gazdasági helyzetben nincs olyan tagállam, amely szívesen nyújtana többletforrásokat Brüsszelnek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Gát Ákos Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, a Danube Institute külkapcsolati vezetője azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió félidőben módosítaná a hétéves költségvetését, és többletforrásokat szedne be a tagállamoktól.
Mint ismert, az EU végrehajtó testületének elnöke júniusban jelentette be, hogy felül kell vizsgálni a 2020-ban nagy viták árán elfogadott hétéves költségvetési keretet, a tagállamoknak pedig mintegy 66 milliárd eurót kellene befizetniük. A költségvetés-módosítás céljai között szerepel többek között a migráció kezelése, Ukrajna segítése, illetve az uniós tisztviselők béremelése is.
Bár az Európai Tanács októberi ülését követő zárónyilatkozat szűkszavúan fogalmaz a költségvetés-módosítás kapcsán, az ülésen részt vevő több állam- és kormányfő nyilatkozatai alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az Európai Bizottság költségvetési tervezetét a tagállamok vezetői visszadobták, és arra kérték a bizottságot, hogy álljon elő reálisabb tervezettel.
Az uniós pénzek kamatai
– Az EU-nak nem kötelessége finanszírozni az ukrán állam működését. Ebben az ügyben nem egy, a költségvetésben már meglévő költséghely küzd forráshiánnyal, hanem egy új politikai célt kíván a tagállamokkal finanszíroztatni a bizottság. Ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha minden tagállam hozzájárul a döntéshez – fogalmazott a Danube Institute külkapcsolati vezetője. Ismertette: a 66 milliárd eurós többletköltségvetésből 50 milliárd eurót Ukrajnának szánnának az uniós bürokraták. Hozzátette: a bizottság javaslata alapján legalább 2027-ig folyamatosan támogatásban részesülne Ukrajna,
azaz az EU egy elhúzódó háború következményeinek finanszírozásával számol.
Mint mondta, a bizottság a költségvetés-módosítás kapcsán arra is hivatkozik, hogy a korábban az Európai Unió által a pénzpiacokról felvett hitel megnövekedett kamatterheit is finanszírozni kell. A kutató ismertetése szerint az EU azért vett fel hitelt története során először, hogy finanszírozni tudja a koronavírus utáni gazdasági helyreállítást szolgáló Next Generation EU alapot, és most ennek a kamatai ugrottak meg.
Ez hazánk szempontjából azonban különösen érdekes kérdéseket vet fel.
– Magyarországnak eddig politikai okokból semmit sem adtak a helyreállítási alapból, a bizottság mégis elvárná, hogy ennek az alapnak a megnövekedett kamatterheihez hazánk is hozzájáruljon. Finoman fogalmazva is az elvárás politikai és morális szempontból gyenge lábakon áll – fogalmazott.
Alkupozíciók Magyarország számára
A kutató azt is kiemelte, hogy a Magyarországnak járó uniós források ügye rendkívül átpolitizálódott kérdés. Egyértelműen politikai alkuk részévé teszik a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Az uniós forrásokkal zsarolva próbálják kierőszakolni, hogy Magyarország támogasson bizonyos uniós politikai döntéseket. – A magyar kormány többször jelezte, hogy a Magyarországnak járó uniós források ügyét a lehető legobjektívebben, más politikai ügyektől elválasztva kell kezelni.
Ugyanakkor, ha az uniós intézmények mindenáron összemossák ezt a kérdést más politikai ügyekkel, óhatatlanul Magyarország számára is alkupozíció nyílhat
− mondta. A kutató azonban hozzátette azt is, hogy az EU-ban jelenleg zajló erőpolitizálás káros az uniós együttműködésre nézve. – Az EU egyik erősségét ugyanis korábban az jelentette, hogy képes volt a legbonyolultabb kérdésekben is mindenki számára elfogadható megoldásokat találni. A konszenzusra való törekvést azonban ma sajnálatos módon gyengeségként értelmezik, és egyre inkább megvetik az Európai Unióban, ehelyett az új trend az, hogy a legfajsúlyosabb politikai és intézményi szereplők akaratát mindenáron áterőltetik az uniós döntéshozatalon – magyarázta Gát Ákos Bence.
Mi lenne, ha tagállami szinten fogyna el a pénz?
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság az európai parlamenti választásokhoz közeledve jelentette be, hogy félidőben kezd elfogyni a közös hétéves európai büdzsé. – Ha egy tagállamban hasonlóval állna elő egy kormányzat a nemzeti parlamenti választási kampány előtt, minden bizonnyal számolnia kellene azzal, hogy felteszik számára a kérdést: miért kell még több pénzt befizetniük az adófizetőknek? Jól gazdálkodtak-e az eddigi forrásokkal?
Ehhez képest az EU vezetése úgy tűnik, kicsit sem tart attól, hogy a jövő tavaszi választásokon elszámoltatnák, ami kérdéseket vet fel az EU demokratikus működésével kapcsolatban
− jelentette ki. A szakértő kérdésünkre azt is elmondta, a költségvetés-módosítás kérdése vélhetően túl bonyolult téma ahhoz, hogy önmagában meghatározó európai parlamenti választási kampánytéma legyen. Ugyanakkor a költségvetés-módosításhoz kapcsolódó konkrét kérdéskörök, mint az ukrajnai háború, a migráció vagy az uniós források kérdése már annál inkább meghatározó szerepet játszhatnak a választások során.
