– Az Európai Unió tervezett költségvetési módosítása nem a tagállamok vagy az unió működését segítené, hanem elsősorban az EU orosz–ukrán háborúban vállalt cselekvéseihez biztosítana további forrásokat. Mindezt úgy, hogy nem lehet pontosan tudni, mire költötték el az eddig Ukrajnának küldött támogatásokat. Ez számos kérdést felvet. Ráadásul a mostani gazdasági helyzetben nincs olyan tagállam, amely szívesen nyújtana többletforrásokat Brüsszelnek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Gát Ákos Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, a Danube Institute külkapcsolati vezetője azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió félidőben módosítaná a hétéves költségvetését, és többletforrásokat szedne be a tagállamoktól.

Mint ismert, az EU végrehajtó testületének elnöke júniusban jelentette be, hogy felül kell vizsgálni a 2020-ban nagy viták árán elfogadott hétéves költségvetési keretet, a tagállamoknak pedig mintegy 66 milliárd eurót kellene befizetniük. A költségvetés-módosítás céljai között szerepel többek között a migráció kezelése, Ukrajna segítése, illetve az uniós tisztviselők béremelése is.
Bár az Európai Tanács októberi ülését követő zárónyilatkozat szűkszavúan fogalmaz a költségvetés-módosítás kapcsán, az ülésen részt vevő több állam- és kormányfő nyilatkozatai alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az Európai Bizottság költségvetési tervezetét a tagállamok vezetői visszadobták, és arra kérték a bizottságot, hogy álljon elő reálisabb tervezettel.
Az uniós pénzek kamatai
– Az EU-nak nem kötelessége finanszírozni az ukrán állam működését. Ebben az ügyben nem egy, a költségvetésben már meglévő költséghely küzd forráshiánnyal, hanem egy új politikai célt kíván a tagállamokkal finanszíroztatni a bizottság. Ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha minden tagállam hozzájárul a döntéshez – fogalmazott a Danube Institute külkapcsolati vezetője. Ismertette: a 66 milliárd eurós többletköltségvetésből 50 milliárd eurót Ukrajnának szánnának az uniós bürokraták. Hozzátette: a bizottság javaslata alapján legalább 2027-ig folyamatosan támogatásban részesülne Ukrajna,
azaz az EU egy elhúzódó háború következményeinek finanszírozásával számol.
Mint mondta, a bizottság a költségvetés-módosítás kapcsán arra is hivatkozik, hogy a korábban az Európai Unió által a pénzpiacokról felvett hitel megnövekedett kamatterheit is finanszírozni kell. A kutató ismertetése szerint az EU azért vett fel hitelt története során először, hogy finanszírozni tudja a koronavírus utáni gazdasági helyreállítást szolgáló Next Generation EU alapot, és most ennek a kamatai ugrottak meg.
Ez hazánk szempontjából azonban különösen érdekes kérdéseket vet fel.
– Magyarországnak eddig politikai okokból semmit sem adtak a helyreállítási alapból, a bizottság mégis elvárná, hogy ennek az alapnak a megnövekedett kamatterheihez hazánk is hozzájáruljon. Finoman fogalmazva is az elvárás politikai és morális szempontból gyenge lábakon áll – fogalmazott.