A káosz éve az európai politikában

Az idei év végére megállapítható, nem csupán az Európai Unió működése akadozik és válik egyre kevésbé demokratikussá, a tagállamok nagy része is küszködik a hatalom fenntartásával. 2024 pedig nem kecsegtet sok jóval.

POLAND-POLITICS-MEDIA Fotó: WOJTEK RADWANSKI

Valaha meglepő volt, hogy egy európai országban nem tudnak stabil kormányt választani, ma már szinte ez a norma. 

 

Hollandiában július 8-án beszélte meg Mark Rutte miniszterelnök Sándor Vilmos királlyal az ügyvivői kormányzás részleteit, miután összeomlott sorrendben negyedik kormánya. A novemberben tartott választás eredményeként 17 párt került be a 150 tagú parlamentbe, s a Geert Wilders vezette Szabadságpárt győzött. 

Mivel a pártot szélsőségesnek tartja a többi politikai alakulat zöme, egyelőre nem látni, miként fog kormány alakulni Hollandiában a győztes kizárásával. 

Addig azonban – ügyvivői tisztségben – továbbra is Mark Rutte a miniszterelnök. 

Svédországban kisebbségi kormány működik, amely meg tudott állapodni a szélsőségesnek tartott Svéd Demokratákkal, így a harmadik legnagyobb politikai erő kívülről támogatja a jobbközép koalíciót. A stabilitás így azon múlik, hogy a külső támogató és a kormány között milyen a viszony.

Spanyolországban a választások győztese nem tudott kormányt alakítani, a második helyre szorult szocialisták pedig rendkívül súlyos engedményeket tettek a katalán pártoknak a hatalomért cserébe. Bulgáriában rotációs kormány működik, ez a politikai találmány azt jelenti, hogy a koalíció két azonos erejű pártja a ciklus közepén vált miniszterelnököt, amellyel el lehet kerülni az előre hozott választásokat, de a belpolitikai folyamatokban súlyos törést jelent. Ugyanezt a módszert választotta Írország és Románia is.

Portugáliában egy éve ügyvivői kormány működik, s december óta kapott felhatalmazást arra, hogy az ­uniós helyreállítási pénzekről tárgyaljon, és március 10-én járulnak a portugálok az urnákhoz. 

Antonio Costa Pinto politikai elemző a Reutersnek nyilatkozva rámutatott, 

Európa-szerte az a trend, hogy a jobbközép pártok a radikális alakulatokkal szövetkeznek. A különböző országok választási eredményei jobboldali előretörést jeleznek, ám a populista erőkkel ugyanúgy együttműködnek a baloldali pártok is, mint a jobboldaliak. 

A legtöbb nyugati politikai elemző a radikálisok térnyerését aggasztónak véli, és számos országban a pártok betiltását is elképzelhetőnek tartják, ilyen például Németország, ahol az Alternatíva Németországnak közel áll a tiltáshoz, miközben egyre jobb eredményeket ér el a szavazásokon. Ausztria ősszel választ, a felmérések szerint a Szabadságpárt 30 százalékos aránnyal magasan vezet.

Belgium haláltusája

Jövő júniusban, az európai parlamenti választásokkal egy napon fog szavazni saját kormányára Belgium. Az unió központjában évtizedek óta lényegében kormány nélkül irányítják a kétosztatú államot, amely a francia és holland nyelvű közösségek szétválasztásával szinte az ország létét is megkérdőjelezi. 

A felmérések szerint a flamand közösség legnagyobb pártja a Flamand Érdek nevű radikális alakulat, amely nyíltan Bel­gium megszüntetéséért száll síkra.

A franciák országrészében a szocia­listák nyerhetnek, mint az általában szokás, Brüsszelt pedig a liberálisok vihetik el. A jelenlegi hatpárti belga koalíció újrázására kevés esély mutatkozik, Alexander De Croo miniszterelnök népszerűsége a mélyben van a migrációs helyzet rossz kezelésének hatására. 

A problémát az október végi, két svéd futballszurkoló halálát okozó terrortámadás jelentette, 

Az elkövetőt ugyanis már három éve kiutasították Belgiumból, de az ottani kaotikus állapotok miatt ennek nem tudtak érvényt szerezni. 

A kormányfő arra készül, hogy a január elsejével kezdődő fél évben a belga uniós elnökséget használja fel saját kampányára. A választások eredményének függvényében kezdődhetnek majd el a kormányalakítási tárgyalások, de látható, hogy Belgiumban minden egyes választást hosszú, esetenként akár évekre nyúló egyeztetéssorozat követ, ez feltehetően most is így lesz.

Borítókép: Rendőrök egy csoportja a lengyel közszolgálati televízió varsói székházának előterében 2023. december 20-án (Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)