Napjaink világa rendkívül sok feszültséggel van tele, konfliktusok, külső és belső migráció, járványok és még a baloldali progresszív erők is nehezítik a normalitás érvényre jutását – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Veszélyes idők című könyv bemutatóján, amelyet Horváth József biztonságpolitikai szakértő írt.
Megjegyezte:
Miközben Nyugat-Európa és az Egyesült Államok önmagával sem tud kibékülni, és az Isten-haza-család egységét már nem tudja tisztelni és elfogadni, szövetségeseinknek a politikai korrektség és a „cancel culture” a válasza a Kínától és más feltörekvő világhatalmaktól érkező identitástudatos kihívásokra.
Szánthó Miklós kiemelte azt is, hogy Szent István óta Magyarország fő stratégiája szuverenitásának megőrzése. Hangsúlyozta: a nagyhatalmi csatározásokból mindig rossz helyzetbe, a perifériára kerültünk, míg ha béke volt a kontinensen, a Nyugatot és Keletet összekötő kapcsolati szerepünk miatt geopolitikai helyzetünk megszilárdult. Szánthó szerint
a beolvasztásunkat elkerülni csak akkor tudjuk, ha megismerjük a biztonságpolitikai helyzetet magunk körül, ehhez pedig Horváth József új könyve megfelelő alapot biztosít.
Európa felelőssége a környező konfliktusokban
Kárpátalja miatt is nagyon közel van a konfliktus, és az európai politikusok korábbi, háborúellenes ígéreteiket megszegték a feszültségek kezelése során – jelentette ki Horváth József. A szakértő szerint
az európai rózsaszín multikulturális hazugságoknak nem szabad hinnünk, és kérte, hallgassanak az emberek az ő generációjára, mivel ők még olyan korban éltek, amikor edzettnek kellett lenni a túléléshez.
A biztonsági helyzetet tovább nehezítette a közelmúltban az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása. Horváth leszögezte, Magyarország a béke szigete a nyugati világhoz képest, hozzátette, hogy a háború egyben gazdasági feszültségeket is generált, amelyek újabb nem várt problémákat okoztak.
Hastáltalannak bizonyultak a szankciók
Mindezt a Nyugat cinizmussal fogadta, sőt előre készült ennek bekövetkeztére a szankciós politikájával. A szankciókra, amelyek szerinte nem működtek, és a nyugat-európai társadalom csak maga alatt vágta a fát velük.
Az orosz–ukrán háborúban az ukránok helyzete valójában kilátástalan, és az éghajlat és a geopolitikai realitások miatt rendkívül nehéz, szinte reménytelen helyzetben vannak az oroszokkal szemben: az úgynevezett tavaszi hadjáratuk során egy tapodtat sem haladtak előre, míg tartalékaik vészesen fogynak.
– magyarázta a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajnával az a baj, hogy harminc év alatt nem termelt ki egy igazi szuverén politikusi-vezetői réteget, másrészt egy megosztottság zavarja meg az egységes döntéshozatalt.
Zelenszkij az egyik oldalon, míg a vezérkari főnök vele szemben a másikon. Horváth szerint emiatt az ukrán politika végjátékának lehetünk szemtanúi.
Fokozódik a terrorveszély
A nyugati országokban zajló sorozatos terrorcselekményekre reagálva Horváth József elmondta, hogy azok egyre súlyosabbak, és ez a tendencia már régóta erősödik. Az Izrael-ellenes tüntetések szerinte a Hamász politikai propagandagépezetének előre megtervezett akciói voltak, a közel-keleti terrorcselekményt egy felépített, több lépcsős, tudatos támadásnak látta.
A szakértő főleg Franciaországról van rossz véleménnyel, de egy személyes példa kapcsán Olaszországot is megemlítette, mint egy teljesen újjáalakult társadalmat, amelyben a régi hagyományos olasz szokásokat kezdik átvenni a közel-keleti, migráns elemek.
A biztonságpolitikai szakértő az egész beszélgetés során azt emelte ki, hogy a szuverenitás védelme az egyik legfontosabb kérdés mind a világot, mind Európát, mind Magyarországot tekintve a közeljövőben.
Borítókép: Horváth József biztonságpolitikai szakértő könyvbemutatója az Alapjogokért Központ szervezésében (Fotó: Alapjogokért Központ, Rohrig Daniel)
