A svéd hadsereg (Försvarsmakten) főparancsnoka novemberben nyújtotta be az ország védelmi képességeinek fejlesztési stratégiájáról szóló összefoglalóját a kormánynak, mely a kabinet hadászati döntéseinek alapját képezi. Micael Bydén azzal számol, hogy
2024-ben Svédország már a NATO tagja lesz, és hadseregének hatékonyan részt kell tudnia venni a védelmi szövetség munkájában, illetve az esetleges katonai hadműveletekben. Ezért a források legnagyobb részét ennek a célnak a szolgálatába kell állítani, vélekedik a vezérkari főnök.
Külön nevesíti, hogy mind felszerelésben, mind személyi értelemben magas fokú rendelkezésre állásúnak kell lennie a hadseregnek. Bydén jelezte dolgozatában, hogy bár 2020 óta megduplázódott a védelmi kiadásra fordítható költségvetés, számos területen elmaradásaik vannak, például az elöregedett tankokban és harci járművekben, valamint azt is, fel kell gyorsítani a haderő létszámának növelését, illetve a hadkötelesek behívásának ütemét.
A vezérkari főnök terveit a kormányzaton kívül a realitás is felülírhatja. A Svenska Dagbladet napilap beszámolója szerint
nagy az elégedetlenség a seregnél, több száz tapasztalt tiszt zúgolódik, és sokan már fel is mondtak.
Ez elsősorban az egy évvel ezelőtt – azaz már a NATO-csatlakozási folyamat során, Bydén irányítása alatt – lezajlott személyzeti szerkezetátalakításhoz köthető. A napilap szerint közel egy éve tart a vita a honvédelmi szakszervezet és a haderő között, amit már a parlament védelmi bizottságának politikusai is súlyosnak tartanak. A bizottság alelnöke, Lars Wistedt szerint minden egyes tiszt felmondása katasztrófa Svédországra nézve. A negyedszázados katonai tapasztalattal rendelkező politikus szerint ugyanazt a hibát követi el a hadsereg vezetése, amit az 1980-as években, azaz sokan úgy érzik, lefokozták őket, mert más rendszer szerint kapnak rendfokozatot. A motivációt vesztő tapasztalt tisztek elvándorlása különösen veszélyes a jelenlegi háborús helyzetben.
A héten állt a sajtó elé a polgári védelmi bizottság is, amely szintén jelentős hiányosságokra hívta fel a figyelmet, továbbá arra, hogy haladéktalanul meg kell erősíteni az ország polgári védelmét, azaz a legfontosabb társadalmi funkciók működésének biztosítását, valamint a polgári lakosság védelmét egy esetleges háború esetén.
Han Wallmark, a bizottság elnöke szerint a világjárvány megmutatta a modern társadalom sebezhetőségét, majd hozzátette, a pandémia semmi ahhoz képest, hogy egy háború milyen károkat jelentene, illetve hogy az az egész társadalmat és a gazdaságot hogyan érintené. Szintén a Svenska Dagbladetnak nyilatkozó névtelen kormányzati szereplő szerint
a svéd polgári védelem jelenleg halott, eltemetett és oszlásnak indult.
A vizsgálóbizottság elnöke természetesen nem fogalmazott ilyen végletesen, ugyanakkor határozottan kijelentette: a szereplőknek be kell látniuk, hogy el kell kezdeni a fokozott készültség előkészítését, és végső soron készen kell állni a háborúra, illetve a fegyveres konfliktust, amihez az érintett hatóságokban strukturális változásra van szükség.
Borítókép: Rendőr egy lezárt útszakaszon Stockholm Hasselby Villastad északnyugati városrészében, ahol robbanás történt egy lakóépületben 2023. október 2-án (Fotó: MTI/EPA/TT/Henrik Montgomery)
