Henry Kissinger két arca: a zseni és a rezsimek segítője

Hideget és meleget is kapott élete során Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter, aki megjósolta a Szovjetunió összeomlását, és külpolitikájával elősegítette Kína felemelkedését. A legtöbben forradalmi meglátásai és zseniális stratégiái miatt néztek fel rá, mások azonban gyakran vádolták azzal, hogy a politikai sikerek érdekében semmibe vette a demokráciát és az emberi alapvető jogokat. Akárhogy is, még azok is elismerik a munkásságát, akik általánosságban ellenezték azt, hiszen a legtöbb jóslata igaza lett, a döntései nagy része pedig igazolást nyertek. Kissinger november végén, százévesen halt meg.

(FILES) Former US Secretary of State Henry Kissinger waves after receiving an award during a ceremony at the Pentagon honoring his diplomatic career May 9, 2016 in Washington, DC. Former US secretary of state Henry Kissinger, a key figure of American diplomacy in the post-World War II era, died November 29, 2023 at the age of 100, his association said. (Photo by Brendan Smialowski / AFP) Fotó: AFP/Brendan Smialowski

Kína továbbra is túl fontos az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából ahhoz, hogy a pillanatnyi érzelmek miatt kockáztassuk a kapcsolatot. – írta a volt külügyminiszter a Washington Post egyik cikkében. Az USA-nak szüksége van Kínára mint lehetséges ellensúlyra a szovjet törekvésekkel szemben Ázsiában, és szüksége van Kínára, hogy a japánok szemében fontos maradjon mint az ázsiai események kulcsfontosságú alakítója.

 

Kissinger, az államférfi

Charles A. Kupchan, a Georgetown Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora és a Council on Foreign Relations vezető munkatársa pedig arról írt a New York Times hasábjain, hogy Henry Kissinger a második világháború utáni Amerika kiemelkedő államférfija volt. Nem csupán politikai döntéshozó, hanem egy kiváló stratéga volt, aki a világról koncepciózusan gondolkodott, és a történelem, a geopolitika árnyalt megértésére támaszkodott az amerikai államvezetés irányításához.

A volt tárcavetető nemrégiben bekövetkezett halála után a kritikusok kórusa azt állította, hogy a reálpolitika szabályai szerint játszva lábbal tiporta az amerikai értékeket, feláldozva az emberi jogokat és a demokratikus eszméket a geopolitikai előnyök szolgálatában. A professzor szerint ugyanakkor ha mindez még igaz is lenne, akkor sem vonna le semmit a diplomáciai teljesítményéből. A pragmatikus realizmus, amely hatékony diplomáciáját megalapozta, két alapelvre támaszkodott. 

Először is, megértette, hogy a nemzetközi stabilitás a hatalmi egyensúly megőrzésétől függ, ami viszont a stratégiai visszafogottság gyakorlatán és az összes jelentős állam által legitimnek tekintett rendező szabályok kialakításán alapul. Másodszor, megértette, hogy a jó stratégia azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalásokat és az erőforrásokat egyensúlyban kell tartani azáltal, hogy olyan elérhető célokat követünk, amelyek összhangban vannak a rendelkezésre álló eszközökkel. 

Az eredmény egy olyan államvezetés, amely külföldön sikert és belföldön támogatást eredményez.

Mára Washington elvesztette a kapcsolatot ezekkel a fogalmakkal

– vélekedik Kupchan.

1973. szeptember 22-én a washingtoni Fehér Házban készített kép Henry Kissinger akkori amerikai külügyminiszterről (b) és Richard Nixon volt amerikai elnökről. Fotó: MTI/AP

Óriási űr maradt Henry Kissinger után a világpolitikában

Henry Kissinger november végén, százéves korában connecticuti otthonában hunyt el. A német származású amerikai diplomata Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnökök regnálása alatt kulcsfontosságú szerepet töltött be az Egyesült Államok külpolitikájában.

Noha az amerikai diplomata a 70-es években befejezte politikai karrierjét, egészen haláláig aktívan részt vett az Egyesült Államok politikai életében: ott volt a Fehér Ház ülésein, és számos könyvet írt többek közt geopolitikai témákban.

Henry Kissinger 1923. május 27-én született Németországban Heinz Alfred néven, zsidó családban. Származása miatt a család 1938-ban az Egyesült Államokba menekült, 1943-ban Kissinger amerikai állampolgárságot kapott. Három évig a hadseregben szolgált, majd a hírszerzéshez került. Tanulmányai során alapszakos, mesterszakos és doktori diplomát is szerzett, ezt követően nemzetközi kapcsolatokat tanított a Harvard Egyetemen.

Számos kritika érte az évek során: voltak, akik azzal vádolták, hogy a Szovjetunióval való rivalizálásra nagyobb hangsúlyt helyezett, mint az emberi jogokra.

A Nobel-békedíjjal kitüntetett néhai amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó halála megrendítette a világot. Novák Katalin köztársasági elnök X-oldalán emlékezett meg a diplomatáról.

Egyike volt azoknak, akik a XX. század második felében a nemzetközi politikát, és így a történelmet is alakították. Nagyszerű élet, nagyszerű örökség. Felhívása, miszerint az ukrajnai háborút békemegállapodással kell lezárni, ma is időszerű

– fogalmazott bejegyzésében Novák Katalin.

Henry #Kissinger passed away. He was one of those who shaped international politics and so, history, in the second half of the 20th century. A great life, a great legacy. His call to end the war in Ukraine through a peace deal crafted in negotiations remains pertinent even today.… pic.twitter.com/DTWrhYWNHF

— Katalin Novák (@KatalinNovak_HU) November 30, 2023

Vlagyimir Putyin orosz elnök az elsők között üzent Kissinger özvegyének:

Kérjük, fogadja őszinte részvétünket férje, Henry Kissinger halála miatt. Kiváló diplomata, bölcs és előrelátó államférfi hunyt el

 – állt az elnök üzenetében.

Olaf Scholz német kancellár egy korábbi képet osztott meg a néhai amerikai diplomatáról az X-en. A bejegyzésében pedig azt írta: 

Henry Kissinger úgy alakította az amerikai külpolitikát, mint kevesen mások. Az USA és Németország közötti transzatlanti barátság iránti elkötelezettsége jelentős volt, és mindig közel maradt német hazájához. A világ elveszített egy nagy diplomatát.

Kisida Fumio, Japán miniszterelnöke is őszinte részvétét fejezte ki Kissinger halála miatt.

Kissinger volt külügyminiszter nagy eredményeket ért el a regionális béke és stabilitás terén, többek között az Egyesült Államok és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálásában

– olvasható a kormányfő X-en közölt szövegében.

キッシンジャー米国元国務長官がご逝去されました。
キッシンジャー元長官は、米中国交正常化など地域の平和と安定に大きな功績を残されました。
私自身も昔ホームパーティーにお邪魔するなど、若い頃からたびたびお会いし知見を賜ってきました。
偉大な足跡に心から敬意を表し、哀悼の誠を捧げます。 pic.twitter.com/FV41UUb19C

— 岸田文雄 (@kishida230) November 30, 2023

Henry Kissinger halálával Amerika elvesztette az egyik legmegbízhatóbb és legjellegzetesebb hangot a külügyekben. Régóta csodálom azt a férfit, aki fiatal fiúként egy zsidó családból menekült el a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük

– írta George W. Bush volt amerikai elnök Kissinger halálhírére reagálva.

Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter szerint Kissinger kitörölhetetlen nyomot hagyott az amerikai és a világtörténelemben. 

Mindig támogatott, és tájékozottsága, bölcsessége jobbá és felkészültebbé tett minden beszélgetésünk után

 – írta Pompeo az X-en.

Henry Kissinger was a model of service and a great American.

From the day he came to the United States as a teenager fleeing Nazi Germany, Dr. Kissinger dedicated his life to serving this great country and keeping America safe.

He left an indelible mark on America's history… pic.twitter.com/nfm4PPvyHp

— Mike Pompeo (@mikepompeo) November 30, 2023

Ezekben a kérdésekben igaza volt Kissingernek

Bár számos kritikusa volt, a legtöbb politikai kérdésben beigazolódtak a jóslatai. Legelőször is megjósolta a Szovjetunió összeomlását. Úgy gondolta, hogy a szovjet rendszer fenntarthatatlan, s annak belső ellentmondásai elvezetnek majd a rendszer bukásához – bár ehhez kellett a fegyverkezési verseny, de végtére is

ez a legfontosabb jóslata volt Magyarország kapcsán, és be is jött.

Előre jelezte Kína felemelkedését. Nem csupán azért, mert minden kupec a saját lovát dicséri, és Kissinger favoritja éppenséggel a Kínával való kooperáció volt a szovjetek rovására; de előre látta Kína – népessége, szorgalma, s nem utolsósorban a központi irányítása miatti – globális hatalommá válásának esélyét, és ezért is szorgalmazta a két nemzet közötti kapcsolatok megnyitását.

Henry Kissinger volt az első a történelemben, aki egy saját maga által kidolgozott elméletet alkalmazott a gyakorlatban – mutatott rá lapunk megkeresésére Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Gyakorlatilag egy új nemzetközi rendet hozott létre

– magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. Rámutatott, Kissingert összes hibája és bűne ellenére elfogadta a világ. „Maradandót alkotott és kiváló szakértő volt” – hangsúlyozta Nógrádi György.

Borítókép: Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter integet, miután kitüntetést kapott a Pentagonban tartott, diplomáciai pályafutását méltató ünnepségen 2016. május 9-én Washingtonban (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)