Nyolcszáz év után tört ki az izlandi vulkán, a székelyföldi tűzhányó még szunnyad

Több tűzhányó esetében is kimutatták már, hogy működésük során több tízezer, sőt több százezer éves szünet is volt. Ilyen például az új-zélandi Ruapehu vulkán vagy a mexikói Nevado de Toluca, és ilyen a székelyföldi Csomád is. A Föld mintegy 1500 potenciális tűzhányója mellett ezek akkor jelenthetnek veszélyt, ha alattuk még van olvadéktartalmú magma. Az izlandi vulkán nyolcszáz év szünet után aktivizálódott.

Grindavík, 2023. december 19. Lávafolyam fénye világítja be az éjjeli égboltot a Reykjanes-félszigeten, Grindavík délnyugati halászvárostól mintegy 4 kilométerre 2023. december 18-án, miután késõ este 3,5 kilométeres repedés keletkezett a földfelszínen. A hasadék hossza azóta nõtt, jelenleg másodpercenként mintegy 100-200 köbméternyi láva lövell ki rajta. A félszigeten hetekkel korábban észlelt, vulkánkitörés veszélyre figyeleztetõ szeizmikus tevékenység miatt a hatóságok novemberben átmenetileg kiürítették a várost. MTI/AP/Marco Di Marco Fotó: Marco Di Marco

Hetek óta tapasztalható aktivitást követően hétfő éjjel kitört az izlandi Grindavík melletti vulkán a Reykjanes-félszigeten. A hatóságok már korábban evakuálták a város 3600 lakosát. A földfelszín három és fél kilométer hosszon repedt fel, a kitörés során száz-kétszáz köbméter láva ömlik ki másodpercenként, sokkal több mint a térségben tapasztalt legutóbbi kitörés során.

Biztonságos távolságból nézik a helyiek a hétfő este kitört izlandi vulkánt (Fotó: AFP/Kristin Elisabet Gunnarsdottir)

Izlandi vulkánra épült település

Hogyan lehet egy népszerű turistaközpont, valamint egy település ilyen veszélyes helyen? Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója november közepén arról beszélt, hogy hosszú időn keresztül ez az ország egyik legnyugodtabb területe volt. 

Utoljára nyolcszáz éve tört ki vulkán a Reykjanes-félszigeten, azaz az emberek generációi éltek itt úgy, hogy ez egy biztos helyszín a megtelepedésre még akkor is, ha a felszínét nagyrészt terméketlen lávatakaró borítja. 

A helyzet 2019 végén változott meg, amikor intenzív földmozgások kezdődtek.

Izlandon nyolcszáz éve szunnyadó vulkán mozdult meg, de kitörhet-e egy vulkán akár több tízezer év nyugalmi időszak után? Ha igen, akkor ez mivel magyarázható és mi vezet ahhoz, hogy a vulkánkitörések veszélyesebbé, azaz robbanásos jellegűvé váljanak? Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint ezek kulcskérdések a vulkáni veszély előrejelzésben. Hiába van szunnyadó fázisban egy vulkán, nagyon gyorsan aktív állapotba kerülhet.

A történelmi időkben számos olyan vulkánkitörés volt, amikor hosszú szunnyadás után éledt fel a tűzhányó. Ilyen példa a chilei Chaitén, ami 2008. május 2-án, nem sok előjelet adva tört ki. A történelmi idők egyik legnagyobb kitörése az indonéziai Tambora volt 1815-ben, ami globális kihatású volt. Ismereteink szerint ezelőtt négy-öt ezer évig nem működött a vulkán! A Tamborához közeli Samalas szintén több ezeréves nyugalom után éledt fel, az 1257-es kitörés talán még a Tamboránál is nagyobb volt.

Szintén indonéz példa a szumátrai Sinabung. Erről is azt hitték, hogy kialudt vulkán, mert egyáltalán nem volt ismert egyetlen kitörése sem az elmúlt tízezer évből, aztán 2010-ben váratlanul feléledt, majd három év szünet után, 2013-tól csaknem egy évtizeden keresztül a föld legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója volt, kitörései számos halálos áldozatot követeltek. Jó példa a „lusta” működésre a Yellowstone, amivel sokszor példálóznak: bár mindenki (?) várja a kitörését, utoljára hetvenezer éve működött! A Yellowstone alatt óriási magmatározó van, rengeteg jel utal arra, hogy sokszor újabb magmaadaggal töltődik fel, azaz „él” a vulkán.

Róma mellett található a Colli Albani, ami a Csomádhoz hasonlóan legutóbb harmincezer éve tört ki. Számos tanulmány mutatta ki, hogy alatta van magma, nagyon jelentős a szén-dioxid-gáz kiáramlása is, a szakma komolyan számol azzal, hogy nem kialudt vulkánról van szó. Amikor a műholdas radartechnika elterjedt, több vulkán esetében is kimutattak erős felszínemelkedést, volt, ahol másfél métert az elmúlt évtizedek alatt. Ez pedig a földkéregben lévő magma nyomását jelzi. Ilyen a bolíviai Uturuncu, amit szintén kialudtnak gondoltak, hiszen 270 ezer éve volt az utolsó kitörés. Azonban vagy fél métert emelkedett a felszíne az elmúlt mintegy két évtizedben. A megindult kutatások felfedték, hogy hatalmas magmatározó van alatta, ami a középső Andok számos vulkánját táplálhatja. Ez ismereteink szerint a Föld legnagyobb magmatározója: térfogata több százezer köbkilométer (szerencsére alapvetően kristálykása alkotja, azaz nem áll kitörésre készen)!

Kristálykása a föld mélyén

Az ELTE professzora szerint ma már általánosan elfogadott, hogy a magmatározókban nem tisztán folyékony kőzetolvadék van, hanem nagy kristálytartalmú magma, ami kevesebb mint felerészt tartalmaz olvadékot. Ezért ez a magma, amit kristálykásának nevezünk, fizikailag nem képes kitörésre. A geofizikai kutatások számos vulkán, még aktív tűzhányó esetében is kimutatták a kristálykása magma jelenlétét. Harangi Szabolcs és munkatársai 2015-ben publikálták a Csomád esetében, hogy a vulkán alatt is lehet 8–15 kilométer mélységben olvadéktartalmú magma.

– Kutatásaink egyik fontos eredménye, hogy egy hosszan szunnyadó vulkán esetében is lehet magma a vulkán alatt. Ez nem jelent közvetlen veszélyt, mondhatni, ilyenek a vulkánok, de a lehetőség (és ez kétszer aláhúzva), megvan a vulkáni működésre. 

Nem biztos, hogy lesz ilyen, de nem lehet kizárni. Ha ugyanis már teljesen kihűlt és megszilárdult a magmás test, akkor azt fizikailag nem lehet újra mobilizálni. Ha viszont van olvadék, akkor erre megvan az esély. Innentől kezdve a kulcskérdés az, hogy milyen módon és milyen gyorsan reaktiválódik egy ilyen magmatározó – tájékoztatott Harangi Szabolcs.

Az izlandi polgári védelem (Almannavarnadeild) által közreadott felvételen láva tör fel a kõzetrepedésekbõl a Reykjanes-félszigeten, Grindavík délnyugati halászvárostól mintegy 4 kilométerre 2023. december 18-án, miután késõ este 3,5 kilométeres repedés keletkezett a földfelszínen. A hasadék hossza azóta nõtt, jelenleg másodpercenként mintegy 100-200 köbméternyi láva lövell ki rajta. A félszigeten hetekkel korábban észlelt, vulkánkitörés veszélyre figyeleztetõ szeizmikus tevékenység miatt a hatóságok novemberben átmenetileg kiürítették a várost.
MTI/EPA/Izlandi polgári védelem

A Csomád harmincezer éve tört ki

Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai tanszék és a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai, neves hazai és külföldi szakemberekkel együttműködve a Kárpát–Pannon térség legfiatalabb vulkánját, a székelyföldi Csomádot tanulmányozva kiderítették, hogy az elmúlt csaknem egymillió éves időszakban többször volt hosszú nyugalmi periódus. Azonban még több tízezer, esetenként több mint százezer év szünet után is újra megindultak a vulkánkitörések. Az utolsó vulkáni működés harmincezer éve történt, azóta ismét nyugalmi állapotban van az erdélyi tűzhányó.

Harangi Szabolcs szerint tanulmányuk fő üzenete, hogy részletes ásványkémiai és ásványszöveti elemzéssel számszerűsíthetők a vulkánok alatti magmatározó folyamatok és feltárható, mi vezet vulkánkitöréshez, akár hosszú szunnyadási időszak után. Mutatja ez azt is, hogy a vulkánok akár hosszú szünet után is gyorsan felébredhetnek. Magyarázatot adtak arra is, hogy ez egykoron a Csomád esetében miért robbanásos működéssel történt. Ezek a történetek a vulkáni kőzetekben vannak és a kvantitatív kőzettan perspektívát ad, hogy jobban megismerjük a vulkánok alatti magmatározó folyamatait, a vulkánkitöréshez vezető folyamatokat.

A Csomád jelenleg nem mutat olyan jeleket, hogy a közeljövőben újra aktivizálódna.

Azonban ez a tanulmány rámutat arra, hogy figyelni kell a hosszan szunnyadó vulkánokra is, mert egy friss magmafelnyomulás után, ahogy ezt számos példa igazolja, viszonylag gyorsan vulkánkitörés történhet. Ennek azonban jelei lesznek, és ha tudjuk, hogy ez miképpen történhet, mi vezet ehhez, akkor ez segíthet a veszély előrejelzésben.

Borítókép:Lávafolyam fénye világítja be az éjjeli égboltot a Reykjanes-félszigeten, Grindavík délnyugati halászvárostól mintegy 4 kilométerre 2023. december 18-án, miután késõ este 3,5 kilométeres repedés keletkezett a földfelszínen. (Fotó: MTI/AP/Marco Di Marco)