Grindavik városában hatalmas hasadékok jelentek meg, amelyek utakat, házakat vágtak át. A műholdas felvételek adatai szerint a település egyik fele, akárcsak a Kék Lagúna és környéke, több mint egy métert süllyedt, és méteres elmozdulás volt a felszínen is. Ebben a széthúzó erők mellett a magma földkéregbeli mozgása és nyomása is szerepet játszhatott. A sok-sok adat értelmezése szerint több tíz millió köbméter bazaltos magma nyomult fel a Kék Lagúna alatt, ami azonban a felszín közelében, mintegy három-öt kilométer mélységben nem felfelé ment tovább, hanem oldalirányba terjedt szét.
A kérdés az, hogy a felszínhez nagyon közel lévő, egyesek szerint akár kevesebb mint egy kilométer mélységbe is feljutó magma ki tud-e törni. Harangi Szabolcs szerint ez nem nyilvánvaló, nem minden magma felnyomulás végződik ugyanis vulkánkitöréssel. Most azonban nagy a feszültség: megmenekül-e Grindavik település, továbbra is fogadhat-e a látogatókat a Kék Lagúna?
– Úgy tűnik, a XXI. században egyre többször szembe kell nézni olyan eseménnyel, amikor vulkánkitörés lakott területet veszélyeztet. 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten, 2021-ben La Palma szigetén zajlott házak között vulkáni működés. Jelenleg több mint nyolcszázmillióan élnek a Földön olyan területen, ahol egy vulkánkitörés komoly pusztítást végezhet – figyelmeztet az akadémikus.
A kihívás óriási, a vulkanológusokon egyre nagyobb a teher: nő az igény arra, hogy a szakemberek minél jobban ismerjék a tűzhányók működését, a vulkánkitörésekhez vezető okokat és folyamatokat, a felszínen is fogható jelekből egyre pontosabban lássák azt, hogy mi történik a mélyben.
Borítókép: Az izlandi Grindavikban gőz szivárog egy út repedéséből (Fotó: MTI/AP/Brynjar Gunnarsso)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!