Izlandon hosszú vulkáni időszak kezdődik?

Izland a jég és a tűz országa, ahol átlagosan négyévente történik vulkánkitörés. Sokan emlékeznek 2010 tavaszára, amikor az ­Eyjafjallajökull vulkáni hamuanyaga egy hétre a földre kényszerítette a repülőket. Október vége óta ismét Izlandra irányul a figyelem, mivel több mint harmincezer földrengés pattant ki a sziget délnyugati csücskében, a Reykjanes-félszigeten, ráadásul ez az egyik legnépszerűbb turistaközpont, a Kék Lagúna közelében.

Grindavik, 2023. november 13. Gőz szivárog egy meghasadt út repedéséből az Izland délnyugati részén fekvő Grindavik városban 2023. november 13-án. A városl lakóinak evakuálására azt követően került sor, hogy rendkívüli intenzitású földrengések rázták meg a régiót. A rengések vulkáni aktivitást jeleznek, a föld mélyén fortyogó láva a szakértők szerint megindult a felszín felé, és akár napokon belül kitörhet a vulkán. A szigetországban rendkívüli állapotot hirdettek, mintegy négyezer embernek kellett elhagynia otthonát. MTI/AP/Brynjar Gunnarsson Fotó: Brynjar Gunnarsson

Bő egy hét alatt közel tíz centimétert emelkedett az izlandi felszín, nem volt kétség, hogy magma kezdett felfelé nyomulni a földkéregben. A Kék Lagúna egy ­ideig még fogadta a vendégeket, azonban a szűnni nem akaró földmozgások és a közelgő vulkánkitörésre figyelmeztető szakemberek jelzése nyomán végül bezárt a fürdő. Egy nappal később aztán még inkább sűrűsödtek a földmozgások, mégpedig egy délnyugat–északkeleti, 15 kilométer hosszú sáv mentén. A riadalom oka az volt, hogy a földrengések egyre inkább délnyugat felé húzódtak, keresztül Grindavikon, egy piciny, óceánparti településen.

– A modellszámítások eredményei jelentős mennyiségű magma benyomulását jelezték néhány kilométer mélységbe, ami a korábbi időszaknál jóval nagyobb vulkánkitörés lehetőségét vetítette előre. Szárazföldön ez alapvetően kiterjedt lávaöntést jelenthet, azonban a magma felszínre juthat víz alatt is, ami heves, robbanásos kitörést okozhat. Grindavik 3700 lakosát gyorsan kitelepítették, később az állatokat is kimenekítették – tájékoztatott Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja.

Hogyan lehet egy népszerű turistaközpont, valamint egy település ilyen veszélyes helyen? Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára szerint hosszú időn keresztül ez az ország egyik legnyugodtabb területe volt. Utoljára nyolcszáz éve tört ki vulkán a Reykjanes-félszigeten, azaz az emberek generációi éltek itt úgy, hogy ez egy biztos helyszín a megtelepedésre még akkor is, ha a felszínét nagyrészt terméketlen lávatakaró borítja. A helyzet 2019 végén változott meg, amikor intenzív földmozgások indultak meg. Ez most már az ötödik ilyen esemény a Kék Lagúna közelében, és most a legnagyobb az esélye annak, hogy magma is felszínre törhet.

– Ezt a helyzetet a lemeztektonikai modell magyarázza. Izland két hatalmas kőzetlemez határán fekszik. Az Észak-amerikai- és az Eurázsiai-kőzetlemez egymástól távolodik, ami jelentős széthúzásos feszültséggel jár. Ennek következtében időszakonként földrengések ezrei pattannak ki, repedések, hasadékok alakulnak ki a földkéregben, és mindezt vulkáni működés kísérheti. Ez történt 1975 és 1984 között a sziget északi területén, ahol a két kőzetlemez végül közel kilenc métert távolodott egymástól. Lávaszökőkutak csaptak fel, lávafolyások terültek szét, a felszíni repedések mind a mai napig láthatók a térségben. Most egy ehhez hasonló eseménylánc indult el, és úgy tűnik, a Reykjanes-félszigeten akár több mint egy évtizeden keresztül hozzá kell szokni a földrengéssorozatokhoz és a vulkáni működéshez – magyarázta a helyzetet az ELTE Kőzettan–Geokémiai Tanszékének egyetemi tanára.

Grindavik városában hatalmas hasadékok jelentek meg, amelyek utakat, házakat vágtak át. A műholdas felvételek adatai szerint a település egyik fele, akárcsak a Kék Lagúna és környéke, több mint egy métert süllyedt, és méteres elmozdulás volt a felszínen is. Ebben a széthúzó erők mellett a magma földkéregbeli mozgása és nyomása is szerepet játszhatott. A sok-sok adat értelmezése szerint több tíz millió köbméter bazaltos magma nyomult fel a Kék Lagúna alatt, ami azonban a felszín közelében, mintegy három-öt kilométer mélységben nem felfelé ment tovább, hanem oldalirányba terjedt szét.

A kérdés az, hogy a felszínhez nagyon közel lévő, egyesek szerint akár kevesebb mint egy kilométer mélységbe is feljutó magma ki tud-e törni. Harangi Szabolcs szerint ez nem nyilvánvaló, nem minden magma felnyomulás végződik ugyanis vulkánkitöréssel. Most azonban nagy a feszültség: megmenekül-e Grindavik település, továbbra is fogadhat-e a látogatókat a Kék Lagúna?

– Úgy tűnik, a XXI. században egyre többször szembe kell nézni olyan eseménnyel, amikor vulkánkitörés lakott területet veszélyeztet. 2018-ban a hawaii Nagy-szigeten, 2021-ben La Palma szigetén zajlott házak között vulkáni működés. Jelenleg több mint nyolcszázmillióan élnek a Földön olyan területen, ahol egy vulkánkitörés komoly pusztítást végezhet – figyelmeztet az akadémikus.

A kihívás óriási, a vulkanológusokon egyre nagyobb a teher: nő az igény arra, hogy a szakemberek minél jobban ismerjék a tűzhányók működését, a vulkánkitörésekhez vezető okokat és folyamatokat, a felszínen is fogható jelekből egyre pontosabban lássák azt, hogy mi történik a mélyben.

Borítókép: Az izlandi Grindavikban gőz szivárog egy út repedéséből (Fotó: MTI/AP/Brynjar Gunnarsso)