A 2016 óta Redzikowóban épülő bázis az egyik eleme az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részének (EPAA).
Beszédében Morawiecki az ország szuverenitását nevezte az egyik alapvető értéknek. Aláhúzta:
kormánya nem ért egyet a tagállami hatáskörök további elvonásával az EU-ban. Ha az EU fenn akar maradni, fel kell hagynia „a további hatáskörök megszerzését célzó kapzsi törekvéseivel”
– jelentette ki. Hangsúlyozta: Lengyelország helye az EU-ban van, szerepe pedig az, hogy aktívan javítsa a közösséget.
Az október 15-i lengyel parlamenti választásokon a Morawieckit jelölő párt, a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szerezte a legtöbb, 194 mandátumot a 460 fős parlamenti alsóházban (szejm), de nem rendelkezik önálló többséggel. A négy tömörülésből alakult, eddig ellenzéki pártokból álló parlamenti koalíciónak (Polgári Koalíció – KO, Lengyel Parasztpárt – PSL, Lengyelország 2050 – PL2050, Új Baloldal), együttesen abszolút többsége, 248 mandátuma van.
Andrzej Duda elnök november 13-án bízta meg kormányalakítással Morawieckit mint a legtöbb mandátumot nyert frakció jelöltjét. A november 27-én hivatalba lépett kabinetről a szejm hétfő délután tart bizalmi szavazást.
Ha Morawiecki kormánya nem nyeri el a szejm bizalmát, megkezdődik a kormányalakítás második szakasza, amelyben nem az államfő, hanem a parlament bíz meg valakit kormányalakítással. A többségi koalíció közös kormányfőjelöltje Donald Tusk, a KO-t vezető Polgári Platform elnöke. A szejm hétfő este választhatja meg Tuskot kormányfőnek, a miniszterelnöki poszt várományosa kedden mond majd programbeszédet, beiktatása pedig szerdán lehetséges.
Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)