Óriási aszteroida közelít a Földhöz

Háromszor akkora, mint a Gellért-hegy.

Cape Canaveral, 2023. február 27. Az amerikai lobogó és a NASA legújabb küldetésének zászlója az amerikai ûrkutatási hivatalnak a floridai Cape Canaveralban mûködõ Kennedy Ûrközpontjában 2023. február 26-án. A NASA legújabb küldetésének legénysége: Andrej Fegyajev, a Roszkozmosz orosz ûrügynökség komzonautája, Warren Hoburg és Stephen Bowen, a NASA amerikai asztronautái, valamint az egyesült arab emírségekbeli Szultan an-Nejadi ûrhajós a tervek szerint február 27-én indul a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat Falcon 9 hordozórakétájával összekapcsolt Crew Dragon ûrhajóval. MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich Fotó: Cristobal Herrera Ulashkevich

Hatalmas, a 235 méter magas Gellért-hegynél közel háromszor nagyobb, 761 méteres aszteroida közeledik a Földhöz, és halad el mellette december 6-án, szerdán.

A NASA által a 139622 (2001 QQ142) azonosítóval ellátott és figyelemmel kísért égitest 5,53 millió kilométerre közelíti majd meg bolygónkat. Bár ez jelentős távolságnak tűnhet, fontos tudni, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala minden, a Földtől  7,5 millió kilométeren belül elhaladó, 150 méternél nagyobb objektumot a potenciálisan veszélyes kategóriába sorol – írja a Metropol.

Milyen aszteroidákat figyelnek?

A lap cikkéből az is kiderül, hogy a NASA szerint naponta csaknem ötven tonnányi űrkőzet éri el bolygónkat. Szerencsére ezek csak homokszemnyiek, így elégnek a légkörben. De azért régen előfordultak súlyosabb következmények is: 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok pusztulását például egy 12–15 kilométeres égitest idézhette elő, amelynek becsapódásakor egymilliárdszor nagyobb energia szabadult fel, mint a hirosimai atombomba felrobbanásakor.

Az amerikai űrhivatal folyamatosan figyeli a Földet megközelítő objektumokat (angol néven Near-Earth Object, rövidítve NEO). Többségük kisbolygó (Near-Earth Asteroid, NEA), de vannak üstökösök is. A NEO-k közé azok az égitestek tartoznak, amelyek 200 millió kilométerre megközelíthetik a Földet. Ez egyharmaddal több, mint a Nap és a Föld közötti távolság, a Holdtól mért távolságnak pedig több mint a félezerszerese. Köztük is előfordulnak

„potenciálisan veszélyes kisbolygók” (Potentially Hazardous Asteroids, PHA), amelyek még közelebb jutva akár el is juthatnak idáig.

A megfigyelt objektumok tizede tartozik ebbe a kategóriába.

Védelem a kisbolygók ellen

Az amerikai Kongresszus 2005-ben megbízta a NASA-t, hogy térképezze fel a 140 méternél nagyobb égi objektumokat. Eddig mintegy húszezer ilyet találtak a csillagászok, de egy jelentés alapján a 140 méternél nagyobb földközeli objektumok háromnegyede még mindig nem került a látóterükbe. Eddig hét és fél ezer 140 és 1000 méter közötti testet azonosítottak – számolt be róla a Space.com.

Szakértők szerint a legveszélyesebbnek a 335 méter széles Apophis aszteroida számít, amelyet 2004 óta vizsgálnak. Várhatóan 2029. április 13-án lesz a Föld közelében, méghozzá 19 ezer mérföldön belül, vagyis közelebb, mint egyes műholdak. Az utána következő legkockázatosabb a csaknem fél kilométeres Bennu, amely 2182. szeptember 24-én ér el ide.

Annak ellenére, hogy sok aszteroida közelíti meg bolygónkat, a szakértők biztosak benne, hogy el lehet hárítani a Földet fenyegető közvetlen veszélyeket. Tavaly a NASA sikeresen letérítette pályájáról a Dimorphos aszteroidát egy űrrepülőgép segítségével, amit a szakértők meghatározó pillanatnak neveztek az emberiség védelmében.

Valamennyien felelősséggel tartozunk szülőbolygónknak. Végül is ez az egyetlen, amivel rendelkezünk

– jelentette ki akkor a NASA vezetője.

Az Egyesült Államok űrügynökségének kettős aszteroida-átirányítási tesztje, a DART volt az első alkalom, amikor az emberiség szándékosan megváltoztatta egy égi objektum mozgását. A szakértők ezt az aszteroida-eltérítési technológiát alkalmaznák a jövőben is, ha kisbolygók fenyegetnék a Földet.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich)