– Ursula von der Leyen utalt arra az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének vitáján, hogy milyen okok miatt tartják vissza a hazánknak járó uniós pénzeket. A mai vita, valamint a holnapi szavazás tekintetében van arra lehetőség, hogy közelebb kerülünk a visszatartott pénzekhez?
– Von der Leyen elnök beszédében megerősítette, hogy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló magyar törvény teljes mértékben megfelel annak, amit a bizottság kért, és ennek alapján került sor a Magyarországnak járó források egy részének a kifizetésére.
Ez a kijelentés alátámasztja, hogy az Európai Parlament fellépése, a héten szavazásra kerülő határozat, az aláírásgyűjtés Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére nem más, mint politikai alapú áskálódás.
Ennek ellenére maradtak nyitott kérdések a bizottság és Magyarország között, hiszen a genderideológia erőltetése, a tagállamok akarata ellenére kényszeríteni próbált uniós migrációs politika mind-mind olyan kérdések, ahol Magyarország értékalapú választása távol áll az Európai Bizottság elképzeléseitől. Az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak, Brüsszelnek a józan észt kellene követnie és be kellene látnia, hogy egyetlen tagállam, így Magyarország sem kényszeríthető arra, hogy feladja saját érdekeit, szuverenitását, értékválasztását.
– Mi a dinamikája az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttműködésének? Milyen következményei lehetnek a holnapi szavazásnak, és milyen jogi következményekkel jár az EP törekvése?
– Az eheti Magyarországgal foglalkozó határozat kapcsán a leglényegesebb az a per, amelynek megindítását a parlament kilátásba helyezte az Európai Bizottsággal szemben azért, mert az megállapodott Magyarországgal, és lehetővé tette a források egy részének kifizetését.
Nem első eset ez a fenyegetőzés, és nem első eset a per sem, hiszen 2021 őszén az Európai Parlament egyszer már keresetet adott be az Európai Bíróság előtt, kötelességszegéssel, egészen pontosan a Szerződéseket sértő mulasztással vádolva a bizottságot, amiért az nem alkalmazta még Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az előtte nem sokkal elfogadott jogállamisági feltételességi rendeletet.
Akkor a bizottság engedett a nyomásnak és a rendelet alapján felfüggesztette a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Az egymás közötti és a tagállamokkal szembeni viszonylatban egyaránt lojális együttműködésre kötelezett EU-intézmények vonatkozásában ez a lehetséges új per egy olyan fordulat, ami azt mutatja, hogy a lassan távozó európai parlamenti képviselők minden lehetséges eszközt megragadnak Magyarország pénzügyi zsarolására.
