– Ursula von der Leyen utalt arra az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének vitáján, hogy milyen okok miatt tartják vissza a hazánknak járó uniós pénzeket. A mai vita, valamint a holnapi szavazás tekintetében van arra lehetőség, hogy közelebb kerülünk a visszatartott pénzekhez?
– Von der Leyen elnök beszédében megerősítette, hogy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló magyar törvény teljes mértékben megfelel annak, amit a bizottság kért, és ennek alapján került sor a Magyarországnak járó források egy részének a kifizetésére.
Ez a kijelentés alátámasztja, hogy az Európai Parlament fellépése, a héten szavazásra kerülő határozat, az aláírásgyűjtés Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére nem más, mint politikai alapú áskálódás.
Ennek ellenére maradtak nyitott kérdések a bizottság és Magyarország között, hiszen a genderideológia erőltetése, a tagállamok akarata ellenére kényszeríteni próbált uniós migrációs politika mind-mind olyan kérdések, ahol Magyarország értékalapú választása távol áll az Európai Bizottság elképzeléseitől. Az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak, Brüsszelnek a józan észt kellene követnie és be kellene látnia, hogy egyetlen tagállam, így Magyarország sem kényszeríthető arra, hogy feladja saját érdekeit, szuverenitását, értékválasztását.
– Mi a dinamikája az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttműködésének? Milyen következményei lehetnek a holnapi szavazásnak, és milyen jogi következményekkel jár az EP törekvése?
– Az eheti Magyarországgal foglalkozó határozat kapcsán a leglényegesebb az a per, amelynek megindítását a parlament kilátásba helyezte az Európai Bizottsággal szemben azért, mert az megállapodott Magyarországgal, és lehetővé tette a források egy részének kifizetését.
Nem első eset ez a fenyegetőzés, és nem első eset a per sem, hiszen 2021 őszén az Európai Parlament egyszer már keresetet adott be az Európai Bíróság előtt, kötelességszegéssel, egészen pontosan a Szerződéseket sértő mulasztással vádolva a bizottságot, amiért az nem alkalmazta még Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az előtte nem sokkal elfogadott jogállamisági feltételességi rendeletet.
Akkor a bizottság engedett a nyomásnak és a rendelet alapján felfüggesztette a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Az egymás közötti és a tagállamokkal szembeni viszonylatban egyaránt lojális együttműködésre kötelezett EU-intézmények vonatkozásában ez a lehetséges új per egy olyan fordulat, ami azt mutatja, hogy a lassan távozó európai parlamenti képviselők minden lehetséges eszközt megragadnak Magyarország pénzügyi zsarolására.
Lényeges, hogy eljárási szempontból a Jogi Bizottságnak kell véleményt adni arról, hogy a bizottsággal szembeni perindítást indokolt, tehát ha indul is ilyen per, arra nem azonnal kerül sor, ráadásul február közepéig van rá határidő, mivel a bizottság december 13-i határozata, amelyben a források részbeni feloldásáról döntött, két hónapig támadható meg a szabályok szerint.
– Guy Verhofstadt amellett kampányolt a szerdai EP-vitán, hogy töröljék el a vétójogot. Az uniós jog értemében, van lehetőség arra, hogy ilyen döntést meghozzanak Brüsszelben, ezzel lényegében megvonva a szavazati jogot a tagállamoktól?
– Egy ilyen lépéssel az EU az integráció lényegével számolna le, hiszen az Európai Unió lényege a megegyezés.
Ha megszűnne a külügyi vétó, az azt jelentené hogy az Európai Unió külügyi döntéseihez többé nem egy minden álláspontot tiszteletben tartó egyeztetési folyamat vezet, hanem azt a nagy tagállamok akarata és nemzeti érdeke határozza meg.
Az egyetértést igénylő eljárás minősített többségi szintre való leszállításának többféle jogi módja van, melyek közül a legalapvetőbb, ugyanakkor a legnehezebb az alapszerződés egyhangú módosítása. Ez előtt számos akadály áll, hiszen míg a szerződésmódosításról szóló tárgyalások megkezdéséhez 27 tagállam közül 14 egyszerű többsége szükséges, a jogilag kötelező érvényű megállapodáshoz valamennyi uniós tagországnak kell egyetértésre jutnia majd ratifikálnia a döntést, az ehhez szükséges népszavazások pedig jelentős kockázatot hordoznak magukban az eljárás kimenetelével kapcsolatban. További lehetőség az 1999-ben az Amszterdami Szerződés elfogadásával bevezetett konstruktív tartózkodás, amit jelenleg is alkalmazhatnának a tagállamok, ha lenne ilyen szándékuk, de nem teszik, hiszen a nemzeti érdekvédelem végső eszközéről, a vétóról egyetlen ország se mond le szívesen önként. Uniós hátsó kapus megoldás a EU kereskedelempolitikai hatásköreinek jogszabályi bővítése, amelyre számos példa akad. Az úgynevezett passerelle-klauzula pedig, amelynek keretében az Európai Tanácsnak egyhangúsággal joga van hozzájárulni, hogy a minősített többségi szavazást vezessék be kül- és biztonságpolitikai ügyekben, ugyanabba az akadályba ütközik, mint maga a szerződésmódosítás: valamennyi tagország egyetértése szükséges hozzá.
– Miért lehet, hogy az egyetlen probléma, ami foglalkoztatja a jogállamiság és a demokrácia mellett kampányoló Brüsszelt, az Magyarország forrásainak visszatartása? Miközben olyan kérdésekkel, mint Donald Tusk lengyel kormányfő politikai tisztogatása, az Ursula von der Leyen körüli vakcinabotrány, vagy éppen Ukrajna katonai támogatásának súlyos következménye, a háború elhúzódása, nem foglalkoznak.
– Szemmel látható a kettős mérce gyakorlata, hiszen olyan lényegi kérdésekkel nem foglalkozik Brüsszel, amelyek a jogállamiság és a demokrácia legalapvetőbb elvárásai közé tartoznak. Az EU saját felmérései is azt mutatják, hogy ez a választópolgároknak is feltűnt, nem elégedettek az EU-intézmények gyakorlatával.
Ugyanezek a felmérések azt mutatják, hogy a 2024-es európai választásokon az eddigieknél sokkal magasabb lesz a részvétel, a magas voksolási készség hátterében pedig a választópolgárok eddig soha nem látott mértékű kritikája áll.
Ha a választási eredményekkel foglalkozó prognózisra tekintünk, látható, hogy átrendeződés mehet végbe az európai politikában, hiszen a jobboldali pártok jelentős mértékben megerősödtek, míg a liberális és zöldpártok történelmi vereséget könyvelhetnek el a jelenlegi adatok alapján. 2024 tehát a konzervatív előretörés és az elszámoltatás éve lehet Európában.
