Pereskedés, elzárt pénzcsapok: mi jöhet az EP vitája után?

Az Európai Bizottság elnökének jelenlétében tartottak vitát Magyarország befagyasztott pénzeiről Strasbourgban. Lapunk megkeresésére Petri Bernadett uniós szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének és a XXI. Század Intézet kutatója vázolta fel, hogy a vita értelmében mik a kilátásai Magyarországnak, és milyen képet festett az Európai Parlamentről a szokásos sárdobálás. Petri kiemelte, hogy Ursula von der Leyen beszédében megerősítette, hogy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló magyar törvény teljes mértékben megfelel annak, amit a bizottság kért, így az Európai Parlament fellépése nem más, mint politikai alapú áskálódás.

France, Strasbourg, 2023-12-12. President of the European Commission Ursula von der Leyen, European Commissioner for Economy Paolo Gentiloni, European Commissioner for Jobs and Social Rights Nicolas Schmit in the weekly meeting in the European Parliament. they discussed a proposal to strengthen the Single Market by tackling legal and administrative obstacles in Europes cross-border regions, and a number of measures for the defence of democracy. Photograph by Dati Bendo. France, Strasbourg, 2023-12-12. Ursula von der Leyen, presidente de la Commission europeenne, Commissaire europeen a economie Paolo Gentiloni, Commissaire europeen a emploi et aux droits sociaux Nicolas Schmit, lors de la reunion hebdomadaire au Parlement europeen. Ils ont discute une proposition visant a renforcer le marche unique en attaquant aux obstacles juridiques et administratifs dans les regions transfrontalieres de Europe, et un certain nombre de mesures pour la defense de la democratie. Photographie de Dati Bendo. (Photo by Union Europeenne / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP) Fotó: Hans Lucas via AFP

Lényeges, hogy eljárási szempontból a Jogi Bizottságnak kell véleményt adni arról, hogy a bizottsággal szembeni perindítást indokolt, tehát ha indul is ilyen per, arra nem azonnal kerül sor, ráadásul február közepéig van rá határidő, mivel a bizottság december 13-i határozata, amelyben a források részbeni feloldásáról döntött, két hónapig támadható meg a szabályok szerint.

– Guy Verhofstadt amellett kampányolt a szerdai EP-vitán, hogy töröljék el a vétójogot. Az uniós jog értemében, van lehetőség arra, hogy ilyen döntést meghozzanak Brüsszelben, ezzel lényegében megvonva a szavazati jogot a tagállamoktól?

– Egy ilyen lépéssel az EU az integráció lényegével számolna le, hiszen az Európai Unió lényege a megegyezés. 

Ha megszűnne a külügyi vétó, az azt jelentené hogy az Európai Unió külügyi döntéseihez többé nem egy minden álláspontot tiszteletben tartó egyeztetési folyamat vezet, hanem azt a nagy tagállamok akarata és nemzeti érdeke határozza meg.

Az egyetértést igénylő eljárás minősített többségi szintre való leszállításának többféle jogi módja van, melyek közül a legalapvetőbb, ugyanakkor a legnehezebb az alapszerződés egyhangú módosítása. Ez előtt számos akadály áll, hiszen míg a szerződésmódosításról szóló tárgyalások megkezdéséhez 27 tagállam közül 14 egyszerű többsége szükséges, a jogilag kötelező érvényű megállapodáshoz valamennyi uniós tagországnak kell egyetértésre jutnia majd ratifikálnia a döntést, az ehhez szükséges népszavazások pedig jelentős kockázatot hordoznak magukban az eljárás kimenetelével kapcsolatban. További lehetőség az 1999-ben az Amszterdami Szerződés elfogadásával bevezetett konstruktív tartózkodás, amit jelenleg is alkalmazhatnának a tagállamok, ha lenne ilyen szándékuk, de nem teszik, hiszen a nemzeti érdekvédelem végső eszközéről, a vétóról egyetlen ország se mond le szívesen önként. Uniós hátsó kapus megoldás a EU kereskedelempolitikai hatásköreinek jogszabályi bővítése, amelyre számos példa akad. Az úgynevezett passerelle-klauzula pedig, amelynek keretében az Európai Tanácsnak egyhangúsággal joga van hozzájárulni, hogy a minősített többségi szavazást vezessék be kül- és biztonságpolitikai ügyekben, ugyanabba az akadályba ütközik, mint maga a szerződésmódosítás: valamennyi tagország egyetértése szükséges hozzá.

– Miért lehet, hogy az egyetlen probléma, ami foglalkoztatja a jogállamiság és a demokrácia mellett kampányoló Brüsszelt, az Magyarország forrásainak visszatartása? Miközben olyan kérdésekkel, mint Donald Tusk lengyel kormányfő politikai tisztogatása, az Ursula von der Leyen körüli vakcinabotrány, vagy éppen Ukrajna katonai támogatásának súlyos következménye, a háború elhúzódása, nem foglalkoznak.

– Szemmel látható a kettős mérce gyakorlata, hiszen olyan lényegi kérdésekkel nem foglalkozik Brüsszel, amelyek a jogállamiság és a demokrácia legalapvetőbb elvárásai közé tartoznak. Az EU saját felmérései is azt mutatják, hogy ez a választópolgároknak is feltűnt, nem elégedettek az EU-intézmények gyakorlatával.

Ugyanezek a felmérések azt mutatják, hogy a 2024-es európai választásokon az eddigieknél sokkal magasabb lesz a részvétel, a magas voksolási készség hátterében pedig a választópolgárok eddig soha nem látott mértékű kritikája áll. 

Ha a választási eredményekkel foglalkozó prognózisra tekintünk, látható, hogy átrendeződés mehet végbe az európai politikában, hiszen a jobboldali pártok jelentős mértékben megerősödtek, míg a liberális és zöldpártok történelmi vereséget könyvelhetnek el a jelenlegi adatok alapján. 2024 tehát a konzervatív előretörés és az elszámoltatás éve lehet Európában.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: Hans Lucas via AFP)