Markus Söder 2018-ban Bajorország miniszterelnökeként tartományilag elrendelte, hogy minden közintézmény bejáratához függesszenek fel egy keresztet, amely nem vallási jelképnek minősül, hanem Bajorország kulturális indentitásának kifejezése.
Sokan felháborodtak a döntés miatt. Hat hónappal a regionális választások előtt Södert ellenfelei azzal vádolták, hogy szélsőjobboldali.
A keresztet saját választási kampányához használja, és szándékosan keveri a politikát és a vallást
– bírálta őt különösen a Bundestag környezetvédő alelnöke, Claudia Roth, aki azóta szövetségi kulturális miniszter lett.
Az egyház képviselői is kifejezték egyet nem értésüket.
Ha a keresztet csak kulturális szimbólumnak tekintjük, akkor nem értjük, miért. Nem az állam feladata, hogy megmondja , mit jelent a kereszt
– mondta Reinhard Marx bíboros, München érseke és a Német Püspöki Konferencia elnöke, elítélve a vitát generáló döntést .
Az ügy itt véget is érhetett volna, ám a Szabad Gondolkodás Szövetség elhatározta, hogy 2018. október 5-én fellebbezést nyújt be a közigazgatási bíróságokhoz és megtámadja a rendeletet, mivel az utóbbi megkérdőjelezi az állam semlegességét hit- és vallásügyekben, és kedvező bánásmódot jelent a keresztény vallással szemben − írták a keresetükben.
Öt évvel később a Szövetségi Közigazgatási Törvényszék döntött. 2023. december 19-én hozott ítéletében elismerte, hogy a kereszt a keresztény hit szimbóluma.
De az, hogy minden középület bejáratánál felakasztanak egyet, nem jelent támadást a német alkotmány 4. cikkelyében biztosított hitszabadság ellen.
Ahogy a bírák is felhívják a figyelmet, a 2018-as rendelet rögzíti, hogy a keresztek célja Bajorország kulturális és történelmi identitásának megerősítése, és mint ilyen, középületekben való kihelyezésük nem mond ellent az állam más vallások iránti nyitottságának alapelvének.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
