Brüsszel megpróbálja megmondani, hogy mi a jó és mi a rossz, és az elmúlt években kialakult három olyan vörös vonal, amelyeket ha átlép egy ország, akkor kritikára számíthat. Ezek az ellenőrizetlen migráció, az LMBTQ-ideológia és az ukrajnai háború támogatása – mutatott rá Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Azok az országok, amelyek ezekkel szembemennek, először figyelmeztetésre, utána pedig támadásra számíthatnak Brüsszel részéről. Sőt, Lengyelország példája bizonyítja, hogy még csak nem is kell mindegyikkel szembemenni, hiszen a lengyelek az invázió kezdetétől támogatták Ukrajnát.
Ezzel szemben Spanyolországban Pedro Sánchez szocialista kormánya az alkotmánnyal is szembement, hogy a hatalom érdekében megszerezze a szeparatisták támogatását, gyakorlatilag már ott tart az ország, hogy „a bűnözők írják a büntetőtörvényeket” – ismertette hazája helyzetét a Vox párt politikusa, Juan García-Gallardo, Kasztília és Leon autonóm közösség kormányának alelnöke.
Sánchez a saját embereit ültette be az alkotmánybírói testületbe, és ellenőrzést szerzett a média és az összes fontosabb közintézmény felett, gyakorlatilag teljesen lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Spanyolországban tehát alkotmányos krízis van, az Európai Parlamentben mégsem hallunk ezzel kapcsolatos felszólalásokat. A csend oka pedig az, hogy Sánchez kormánya Brüsszel három vörös vonalából egyet sem lépett át.
Az elmúlt tíz-tizenöt évben a magas szintű uniós politika eltérítette a jogot – hívta fel a figyelmet Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója. Szerinte a politikai vita vált jogállamisági vitává, a spanyol helyzetbe pedig azért nem szól bele az EU, mert kívül esik azokon a témákon, amelyeket az EU fontosnak tart.
Azzal kapcsolatban, hogy mi következhet most Spanyolországban, García-Gallardo óvatosan fogalmazott. Mint mondta, sem a bíróságoktól, sem az EU-tól nem remélnek különösebb segítséget, így békés tiltakozásra szólították fel az embereket.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy mi várhat az európai jobboldalra a júniusi európai parlamenti választások után. Szalai Zoltán szerint nehéz előre látni, melyik párt kerül ki legerősebben a voksolásból, de ha megnézzük a tendenciákat, már biztatóbb a kép a jobboldali pártok előretörésével kapcsolatban.
Kovács István szerint a baloldal sikerének kulcsa a nemzetközi összefogás, amely mind horizontálisan, mint vertikálisan igen kiterjedt, tehát a jobboldalnak is valódi szövetséget kell kialakítania. Juan García-Gallardo is egyetértett vele, mondván az olyan rendezvények, mint a CPAC, megkönnyítik az együttműködést a jobboldali pártok között, amelyeknek világszemléletében nagyon sok közös pont van.
Borítókép: Tüntetés Madridban (Fotó: AFP/Oscar Del Pozo)