Ismét Magyarország ellen fordul az Európai Parlament?

Ismét a magyar jogállamiság helyzete kerül terítékre az Európai Parlamentben. A szerdai ülés során egy, a Magyarországnak járó források feloldását elmarasztaló, a folyósítás leállítását követelő határozatot vitatnak meg a képviselők, csütörtökön pedig a szavazást is megtartják.

Strasbourg, 2024. január 16. Az Európai Parlament (EP) logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején, 2024. január 16-án. A parlament január 15. és 18. között ülésezik. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Szerdán az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnököt és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét vonják kérdőre a képviselők a Magyarországnak járó uniós források egy részének feloldásával kapcsolatban. Az Európai Parlament szerint a lépés feltételei nem álltak fenn, mivel fennáll a veszélye annak, hogy a korrupció és a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt a magyar kormány visszaél a pénzeszközökkel.

Mint arról beszámoltunk, Magyarország módosított helyreállítási tervét december 8-án elfogadták az uniós pénzügyminiszterek, így elhárult az akadály a hazánknak járó források folyósítása elől. A RePowerEU forrásaiból 779,5 millió eurót, azaz közel háromszázmilliárd forintot utaltak hazánknak december 28-án. 

Ezt újabb összeg, 445 millió euró (170 milliárd forint) követte a 2021–2027-es uniós költségvetési időszak keretéből január 2-án.

Az elmúlt hónapban tehát összesen 470 milliárd forint hazánknak járó uniós forrás érkezett meg.

A szerdai ülésen ötpárti indítványt vitatnak meg, amelyben kétségbe vonják, hogy hazánk megfelel az EU jogállamisági elveinek. Az előterjesztést jegyző képviselők szerint, akik között Cseh Katalin is szerepel, a jogállamiság állapota miatt a Magyarországnak járó források folyósítása veszélyezteti az EU költségvetését.

Ezért azt kérik, hogy a bizottság változtassa meg decemberi döntését, és függessze fel a pénzek folyósítását, amíg Magyarország nem fogadja és lépteti életbe a szükséges jogszabályokat. Indoklásuk szerint a magyar igazságszolgáltatást továbbra sem lehet függetlennek tekinteni.

Az Európai Tanácsot pedig arra szólítják fel, hogy módosítsa a döntéshozatal szabályait úgy, hogy ne lehessen visszaélni a tagállami vétójoggal. Az indítványban egyúttal a hazánk ellen indított jogállamisági eljárás folytatására is felhívják a tanácsot. Érdekesség, hogy az Európai Tanács elnöke nem vesz részt az általa vezetett testületet is érintő ülésen, ugyanis hirtelen megbetegedett. Szóvivője szerint akut lumbágó kínozza, és emiatt korlátoznia kell a mozgását.

A képviselők csütörtökön már szavaznak is a Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalásról.

Borítókép: Az Európai Parlament logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején, 2024. január 16-án (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)