Kovács Zoltán: A tömeges bevándorlás a probléma, nem a megoldás

Nincs univerzális bevándorlási politika. Az, ami lehet, hogy jónak tűnik Nagy-Britanniában, nem feltétlenül működik a kontinensen, fogalmazott írásában Kovács Zoltán.

„Egy, a tömeges bevándorláshoz írt ódában a Financial Times újságírója, Gideon Rachman gondos alapossággal kiválogatott néhány olyan érvet, ami szerinte a bevándorlás támogatása mellett szól. Az általa leírt világ lehet, hogy az, amiben ő szeretne élni, de egyértelműen nem az, amiben a magyarok többsége szeretné elképzelni a jövőjét” – fogalmazott írásában Kovács Zoltán az About Hungary oldalon. 

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár felhívta arra a figyelmet, hogy Rachman két komoly hibát talált azzal az elképzeléssel kapcsolatosan, hogy a tömeges bevándorlást meg kell állítani. Szerinte a tömeges bevándorlás nélkül ugyanúgy nem lenne társadalmi béke, és a bevándorlás hiánya miatt iszonyatos társadalmi és gazdasági árat kellene fizetnünk. 

„Ironikus módon jómagam is találtam két komoly hibát, és ezek éppen az ő mondatai mélyén vannak elásva”

– fogalmazott Kovács Zoltán Rachman elképzeléseire reagálva. Az államtitkár a közösségi oldalán is közzétette ezzel kapcsolatos üzenetét:

Először is, kedves Rachman úr, soha senki nem mondta, hogy a bevándorlás nélkül a társadalmaink tökéletes harmóniában és békében élnének. Azonban fontos megkülönböztetni az olyan típusú társadalmi konfliktusokat, amelyeket mi, a nagy többségben zsidó és keresztény hagyományokkal rendelkező európaiak az elmúlt évezredben megtanultunk kezelni, illetve a tömeges bevándorlás által előidézett jelenlegi kihívásokat

– írta. 

Kovács Zoltán hozzátette: igaz, hogy néhány történelmi konfliktus valóban szörnyű polgárháborúba torkollott, de végül mind a zsidó–keresztény hagyomány keretén belül maradt, és ezért ezeket kezelni tudtuk azokkal az eszközökkel, amelyeket mi magunk hoztunk létre az évszázadok során. 

Persze az Egyesült Királyság számára – tekintettel annak hosszú történelmére gyarmati nagyhatalomként – a jelenlegi valóság némileg másnak tűnhet, de Európa középső, észak és keleti részén nekünk nem áll rendelkezésünkre olyan szövegkönyv, amit elővehetnénk a tömeges bevándorlás által előidézett társadalmi és biztonsági kihívások kezelésére

– jegyezte meg, és kiemelte, hogy 

ezzel a véleményünkkel nem vagyunk egyedül. 

Mint írta, az elmúlt években egész Európában megfigyelhető volt a konzervatív, keresztény, jobboldali pártok felemelkedése, mivel a bevándorlás által legsúlyosabban érintett országok állampolgárai alternatív politikát és megoldásokat keresnek. Látjuk ennek a folyamatnak a gyakorlati megvalósulását Hollandiában, Olaszországban és legújabban Németországban is. Látjuk az integráció sikertelenségét a Stockholm, Göteborg és Malmö utcáin dúló bandaháborúkban. 

Autók égnek a malmöi Rosengardban a kora reggeli zavargásokat követően szeptemberben. Látjuk az integráció sikertelenségét a Stockholm, Göteborg és Malmö utcáin dúló bandaháborúkban. Fotó: Europress/AFP/Johan Nilsson

Másodsorban pedig a tömeges bevándorlás elutasításának gazdasági hátrányait nem lehet pusztán feketén-fehéren szemlélni – tette hozzá Kovács Zoltán. Az államtitkár szerint a mindenkit beengedni, illetve a senkit nem beengedni nem az egyedüli két lehetőség. Nagy a szürke terület a kettő között. Az államtitkár példaként Magyarország új vendégmunkás-szabályozását említette. 

Így a társadalmunk és a kultúránk alapjainak feláldozása nélkül tudjuk megoldani a munkaerőhiány jelentette problémát

– jelentette ki.  

Mint elmondta, bevándorlás helyett Magyarország gazdasági modellje a hazai munkaerőpiac potenciáljának hasznosításán alapul. Magyarországon több mint 4,75 millió embernek van munkája. 2010 óta a munkahellyel rendelkező emberek száma egymillióval nőtt, míg a regisztrált munkakeresők száma soha korábban nem látott alacsony szintre csökkent. Míg Magyarország 10,8 százalékos munkanélküli rátája 2010-ben a 11. legrosszabb volt az Európai Unióban, ez a ráta 2023 harmadik negyedévében négy százalék volt, a hetedik legjobb nemzetközi összehasonlításban.

„Sőt, habár Rachman úr azt mondja a magyar kormány családbarát politikájáról, hogy kifejezetten sikertelen, ezzel szemben az igazság az, hogy ez a politika kezdi meghozni gyümölcsét” – emelte ki Kovács Zoltán. Emlékeztetett:

Mindössze 13 év alatt sikerült a termékenységi arányszámot a 2010-es 1,3-ról közel 1,6-ra emelni tavaly. Ez egy elképesztő, 23 százalékos emelkedés egy olyan területen, ahol bármilyen jelentős eredmény eléréséhez általában nemzedékekre, több nemzedékre van szükség. 

Hozzátette, úgy gondolják, hogy a gyermekvállalás egyetlen család számára sem jelenthet anyagi hátrányt. „Lehet, hogy az ilyen kezdeményezések máshol kifejezetten sikertelenek, de ez Magyarországon nem igaz, és nem is adjuk fel a harcot a közeljövőben” – jelentette ki az államtitkár. Majd úgy fogalmazott:

Tisztelt szerkesztő úr! Az olyan, különböző kulturális és vallási hátterű bevándorlók tömeges befogadásának liberális elképzelése, akik aztán problémamentesen beilleszkednek a társadalmainkba, nem több, mint tündérmese. Lehet, hogy ezt ön nem látja a La Manche csatorna másik oldaláról, de ez egyszerűen nem működik.

Borítókép: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár (Forrás: Facebook/Kovács Zoltán)