2023. október 8-án éjjel 2 óra körül a finn és észt operátorok hirtelen nyomáscsökkenést észleltek a két országot összekötő 77 km hosszú Balticconnector gázvezetékben, amely kulcsfontosságú szerepet játszik Finnország energiaellátásában. Mint kiderült, a vezeték felhasadt, javítása pedig nem lesz egyszerű, akár fél évet is igénybe vehet.
A két érintett ország hatóságai azonnal megkezdték a nyomozást, és október 20-án közleményben jelentették be, hogy
a vizsgálat középpontjába egy kínai zászló alatt közlekedő, Oroszországba tartó kereskedelmi hajó került, név szerint a Newnew Polar Bear.
A felhasadt csővezeték közelében előkerült a hajó horgonya, és a Newnew Polar Beart nem sokkal az incidens után horgony nélkül fotózták le az oroszországi Arhangelszk kikötőjében.
A nyomozás egyelőre nem tudta bizonyítani, hogy véletlen vagy szándékos incidens történt-e, az észak-európai államok azonban a hibrid hadviselés újabb példájának tekintik a történteket.
Ezt egy tesztnek kell tekintenünk, mert megmutatta, hogy technikailag hogyan lehet lerombolni egy víz alatti infrastruktúrát, amely kritikus és meglehetősen nehéz. Válsághelyzet egy bizonyos szakaszában az ellenfél sokféle módon megpróbálhatja megrongálni ezt az infrastruktúrát, és ebbe az ilyen technikák is beletartozhatnak: egy kereskedelmi hajó és annak horgonya
– mondta Jukka Savolainen, a Helsinkiben működő, a hibrid fenyegetések elleni küzdelemmel foglalkozó európai kiválósági központ szakértője, akit a Politico hírportál idézett.
Európa nem engedheti meg magának, hogy a gázvezeték-infrastruktúrát megrongálják vagy szabotázsakciókat kövessenek el, mert ha ez a fontos rendszerösszekötőknél történne… az olyan esemény lenne, amely valóban jelentős problémát okozna Európának
– mutatott rá Simone Tagliapietra, a brüsszeli székhelyű Bruegel agytröszt vezető munkatársa.
Nem a Balticconnector-incidens volt az első, amely felfedte a víz alatti infrastruktúra védtelenségét. A NATO már az Északi Áramlat csővezeték elleni 2022. szeptemberi robbantásra reagálva létrehozott egy testületet, amelynek feladata az érintett kormányok és magáncégek bevonásával valós időben azonosítani a kritikus infrastruktúrát fenyegető veszélyeket.
Csakhogy a Newnew Polar Beart nem azonosítoták fenyegetésként, ugyanis mozgásában nem volt semmi gyanús.
A nyomozás keretében a finn és az észt hatóságok megpróbáltak kapcsolatba lépni a hajó legénységével, de nem kaptak választ, így a kínai hatóságok segítségét kérték, hogy kihallgathassák őket.
Az észak-európai országok azonban nem várják meg, mire jutnak a nyomozók. Tíz ország, köztük a skandináv és a balti államok, valamint Nagy-Britannia és Hollandia, közös haditengerészeti missziót indított a víz alatti infrastruktúra védelmére.
A Közös Expedíciós Erő (Joint Expeditionary Force) nemrég már hadgyakorlatot is tartott, és hamarosan az éles bevetés is elindul.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)
