A német fegyveres erők fegyveres konfliktusra készülnek Oroszországgal – legalábbis ez derül ki egy gyakorlatozási, hadgyakorlati forgatókönyvből, ami szerint már idén februárban sor kerülhet a NATO és Oroszország közötti eszkalációra – számolt be a Bild német napilap. A portál szerint létezik egy forgatókönyv, amely lépésről lépésre, hónapról hónapra felvázolja, hogyan támadna Putyin, és hogyan kellene a NATO-nak védekeznie.
Ahogy arról a Mandiner írt, ebben a Bundeswehr-forgatókönyvben az eszkaláció már néhány héten belül megkezdődik. A Bild által megszerzett titkos „forgatókönyv” 2024 februárjában kezdődne több százezer NATO-katona bevetésével, ami egy 2025 nyarán kitörő háborúban csúcsosodna ki. Az észt miniszterelnök, Kaja Kallas merész jóslattal állt elő Európa katonai fenyegetettsége kapcsán. Véleménye szerint:
a kontinensnek három-öt éve van arra, hogy felkészüljön egy esetleges orosz katonai fenyegetésre az Észak-atlanti Szövetség keleti szárnyán.
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint meg lehet állítani a katonai konfliktushoz vezető folyamatot.
Alapvetően minden egyes állam minden egyes központi szervének fel kell készülnie a veszélyhelyzetekre. A katasztrófavédelemnek egy lehetséges árvízre vagy erdőtűzre, az egészségügynek egy esetleges járványra, a honvédelemnek pedig bármilyen elképzelhető vagy racionálisan bekövetkező katonai konfliktusa
– fogalmazott a szakértő.
Fotó: MTI/EPA/Jakiv Ljasenko
Somkuti Bálint hangsúlyozza: Németország különböző lépéseinek köszönhetően kerülhet közvetlen katonai konfliktusba Oroszországgal. Úgy véli, érdemes pár szót ejteni erről, hiszen a felvázolt történések egy olyan folyamat végét – tehát magát az összeütközést – vetítik elő, amelynek során több olyan pont is van, ahol meg lehet állítani a konkrét katonai konfliktushoz vezető folyamatokat.
„Az egyik, amit érdemes kiemelni, hogy a politikai lépéseket, amelyek egyértelműen egy háborúhoz vezetnének, van lehetőség elkerülni vagy bizonyos döntéseket nem meghozni. A másik fontos dolog, amit látni kell, hogy Németországnak nincs közvetlen határa Oroszországgal, úgyhogy nehezen elképzelhető, hogy milyen formában következne be a fent felvázolt konfliktus.
Annak sokkal inkább van esélye, hogy például a Litvániába vagy Lengyelországba telepítendő német alakulatot éri valamilyen orosz támadás, és erre kell Németországnak reagálnia.
Tehát a részletek pontos ismerete nélkül nagyon nehéz komoly következtetéseket levonni ebből a hírből” – fogalmaz a szakértő.
A német haderő katasztrofális állapotban van
Somkuti úgy látja, hogy a szóban forgó hír leginkább a német globalista kormányzat eltökéltségét mutatja abba az irányba, hogy ha kell, Németország fegyverrel is érvényt szerez az érdekeinek. Ugyanakkor hangsúlyozza: a német haderő katasztrofális állapotban van.
Somkuti Bálint szerint azt is mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a jelenleg folyó háború teljes mértékben leköti Oroszország legtöbb erőforrását.
Ezzel nem azt mondom, hogy egy hagyományos fegyverekkel kivitelezett csapást ne tudnának kivitelezni, de csak jelentős veszteségek mellett. Tehát amíg az ukrán konfliktus tart, addig nem nagyon látszik annak esélye, hogy az orosz fegyveres erők máshova tudnának fókuszálni
– jegyzi meg. Somkuti azt is hangsúlyozta, hogy ha az orosz–ukrán konfliktus véget ér, valóban lehet katonai zsarolási potenciál az orosz fegyveres erőkben.
Hozzáteszi: az ENSZ alapokmánya is arról beszél, hogy első lépcsőben a katonai eszközökkel való zsarolást, és csak a második lépésben a katonai konfliktust tiltja be.
Ezzel szemben az Európai Uniónak az Egyesült Államoktól függetlenül is katonai erőt kellene tudni fölmutatni, de ennek nyomait sem látjuk
– mondja a szakértő. Szerinte nyilvánvaló, hogy fenyegetve érzik magukat a balti államokon túl már a többi EU-s országban is, ugyanakkor
Lengyelország kivételével csak a szájtépést látjuk, de nem látunk tényleges cselekvést, pedig egy katonai fenyegetéssel szemben csak katonai erővel lehet fellépni.
Európa perifériára szorítása
Somkuti kiemeli: a NATO egyértelmű katonai fölényben van Oroszországgal szemben, ezzel kapcsolatban senkinek semmilyen kétsége nem szabad hogy legyen – és ez egy nagyon fontos szempont, amit figyelembe kell venni.
„Az igazi kérdés az, hogy az Egyesült Államok mennyire tudja fenntartani ezt a katonai fölényt, különösen, ha az amerikai elnökválasztási problémákra gondolunk, illetve a Trump elnök által bejelentett külpolitikai irányváltásra.
Ebben az esetben ugyanis az is elképzelhető – ami sokak rémálma egyébként –, hogy valójában az Egyesült Államok megegyezésre törekszik Oroszországgal, és egyfajta perifériára szorítja Európát – és ez egy olyan forgatókönyv, amire mindenképpen fel kell készülni.
„Könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok olyan állapotba kerülhet, amelynek következtében nem tud Európába fegyveres erőket küldeni. Erre kéne fókuszálnia az adott országoknak, és nem a további kardcsörtetésre, illetve olyan megoldásokra, amelyeknek a körülményei meglehetősen homályosak” – szögezi le Somkuti.
Európának előbb-utóbb szüksége lesz egy közös hadseregre, hogyha nem akarja, hogy tovább süllyedjen a jelentéktelenségbe.
Ki fog meghalni az Európai Unióért?
„Jelenleg papíron az európai haderő rendkívül impresszív képességeket tud felmutatni, ám valójában ezek teljesen szétszórtak, és sok esetben csak papíron léteznek. Tehát az első és legfontosabb dolog annak a hozzáállásnak a megváltoztatása lenne, ami általában a fegyveres konfliktusokhoz kötődik” – szögezi le Somkuti, majd hozzáteszi:
Ez a fajta túlzott, önfeladásig terjedő pacifizmus, ami eluralkodott Európában, miszerint soha többet nem lesz háború az unió területén, olyan szinten abszurdnak bizonyult, hogy mára súlyos következményei lettek.
Tehát ezt kéne először felszámolni.
Mert ugyan ki fog meghalni az Európai Unióért? A saját hazájáért még igen, de az Európai Unióért…
– teszi fel a költői kérdést a szakértő.
