Újabb válság a Száhelben: Niger lehet Afrika puskaporos hordója

A migránsok zöld jelzést kaptak, nagyhatalmak csaphatnak össze a nigeri uránért.

Niamey, 2023. szeptember 17. Ibroh Amadou Bacharou ezredes, a katonai junta tagja köszönti a francia katonai jelenlét elleni tüntetõket a nigeri fõvárosban, Niameyben 2023. szeptember 16-án. Nigerben július 26-án katonai államcsínnyel megdöntötték a megválasztott Nyugat-barát államfõ hatalmát. MTI/EPA/Issifou Djibo Fotó: Issifou Djibo

Mindeközben az új nigeri vezetés fokozatosan számolta fel az addig kiépített nyugati partnerségi kapcsolatokat. December elején a junta bejelentette, felmondja a 2012-ben Niger és az Euró­pai Unió között létrejött megállapodást, amelynek célja az afrikai ország biztonsági erőinek támogatása volt. Az országban azóta csak tovább csökkent a nyugati befolyás: a múlt hónapban befejeződött a francia csapatkivonás a Száhel-övezetből, január 2-án pedig a párizsi külügyminisztérium bejelentette, Franciaország határozatlan időre bezárta nigeri nagykövetségét.

Szakértők az utóbbi hónapokban többször felhívták a figyelmet arra, hogy a Nigerben bekövetkezett politikai irányváltás hátráltatni fogja azokat az ­uniós erőfeszítéseket, amelyek az illegális bevándorlást helyben, a kibocsátó országokban kezelnék. Brüsszelben is egyre nagyobb az aggodalom, miközben az uniós tisztviselők tanácstalanok.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati befolyás csökkenése vákuumot alakíthat ki a térségben, és az uránban gazdag Niger újabb nagyhatalmi versengés színtere lehet. A nyugat-afrikai ország a legnagyobb kitermelők sorában a hetedik helyet foglalja el, és a teljes kitermelés több mint négy százalékát adja.

Borítókép: Ibroh Amadou Bacharou ezredes, a katonai junta tagja köszönti a francia katonai jelenlét elleni tüntetőket a nigeri fővárosban, Niameyben 2023. szeptember 16-án (Fotó: MTI/EPA/Issifou Djibo)