A Száhel-övezet országai az 1960-as évek függetlenedési folyamatai óta a legsúlyosabb válságban vannak – idézte a Süddeutsche Zeitung német napilap Moussa Tchangari nigeri emberi jogi aktivistát. A térségben az elmúlt években sorra hajtották végre a puccsokat a lázadók, és a terrortámadások is egyre gyakoribbakká váltak.
A tendencia alól az 1960 augusztusában Franciaországtól függetlenedett Niger sem volt kivétel: a nyugat-afrikai országban tavaly júliusban hajtott végre puccsot a hadsereg Abdourahamane Tchiani tábornok vezetésével, akkor szakértők arról írtak, az erőszakos katonai hatalomátvétel regionális háborúvá fajulhat, amely Európát is elérheti.
Mohamed Bazoum 2021 áprilisa óta vezette az országot, amely a puccsig a térség utolsó stabil állama volt.
A puccs után csupán néhány hónap telt el, mire a junta szabad utat adott a migránsoknak Európába. November végén futótűzként terjedt a világhálón a hír, miszerint egy 2015-ben meghozott törvényt a katonai vezetés visszavont arra hivatkozva, hogy nem szolgálja Niger és az állampolgárok érdekeit. A BBC brit közszolgálati média közölte, az intézkedések egészen tavaly őszig lehetővé tették, hogy a hatóságok fellépjenek az embercsempészekkel szemben, akik Nigeren keresztül európai országokba vagy afrikai tranzitországokba szállították őket. Az elítéltekre akár öt év börtönbüntetést és súlyos pénzbüntetést is kiszabhattak, a büntetések továbbá járműveik elkobzására is kiterjedhettek.
A törvény eltörlését egyébként valóban örömmel fogadta a lakosság egy része, hiszen jelentős részük embercsempészetből keresi meg a napi betevőt.
