A BBC birtokába jutott dokumentumokból kiderül, hogy Rishi Sunak brit miniszterelnöknek pénzügyminisztersége idején jelentős fenntartásai voltak a migránsok Ruandába küldésével kapcsolatban. A dokumentumok arra utalnak, hogy Sunak óvatos volt a program hatékonyságát illetően, és aggályai voltak annak pénzügyi vonzataival kapcsolatban is.
Miniszterelnökként, pártja nyomására, Sunak a Ruanda-tervet az egyik legfontosabb prioritásává tette. A tervezet, mely szerint egyes menedékkérőket Ruandába küldenének, hogy ott vegyék őket nyilvántartásba, illetve ott helyezzék el őket, elrettentve ezzel attól, hogy mindenféle bizonytalan kishajókon keljenek át a La Manche csatornán. Először 2022 áprilisában került terítékre a tervezet Boris Johnson akkori miniszterelnök idején.
A megállapodást többször is jogi akadályok késleltették, és eddig egyetlen menedékkérőt sem küldtek még Ruandába. Az úgynevezett Downing Street 10 dokumentumokat 2022 márciusában állították össze, röviddel azelőtt, hogy megkötötték volna a megállapodást Ruandával a migránsok áthelyezéséről. A dokumentumok szerint Sunak aggódott a költségek miatt is, és kezdetben korlátozni szerette volna a migránsok számát is.
A most bemutatott dokumentumokban az áll, hogy az első évben mindösszesen ötszáz mingránst helyezett volna át a tervezett másfél ezer helyett a másodikban és a harmadikban a tervezett ötezer helyett pedig csak háromezer mingránssal számolt Sunak .
A Sunak vezette pénzügyminisztérium inkább azt részesítette volna előnyben, hogy a migránsokat az ország különböző részeibe helyezzék el, elosztva őket.
Annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság törvénytelennek ítélte a javaslatot, Sunak nem tántorodott el, és továbbra is prioritásaként kezelte a ruandai tervet. Ez az elkötelezettség a pártján belülről érkező nyomás hatására történt, és még az Emberi jogok európai egyezményéből való kilépés lehetőségét is felvetette.
Egy kormány-közeli forrás hangsúlyozta a miniszterelnök elkötelezettségét:
Rishi pénzügyminiszterként is már finanszírozta a Ruanda-programot, és a miniszterelnökké válását követő hónapban a tízpontos tervének középpontjába helyezte.
A korábbi kételyeiről szóló esetek azonban bonyolíthatják a helyzetet, különösen, hogy egyes képviselők még szigorúbb intézkedésekre buzdították.
Egy, a kormányhoz közel álló forrás ezt állította a BBC-nek:
A miniszterelnök mindig is teljes mértékben támogatta a rendszer elrettentő elvét. Miniszterként az volt a feladata, hogy biztosítsa, hogy a rendszer beválik, és az adófizetők pénzét megfelelően költsék el.
A Munkáspárt válasza, amelyet Yvette Cooper képviselő fogalmazott meg, azzal vádolta, hogy hatékony megoldások helyett trükköket keresnek. Azt javasolta, hogy összpontosítsanak a bűnszervezetek elleni küzdelemre, tárgyaljanak Európával a határbiztonság megerősítéséről, és hozzanak létre egy új egységet az Egyesült Királyságban illegálisan tartózkodók gyors kitoloncolása érdekében.
Borítókép: Rishi Sunak brit miniszterelnök érkezik a koronavírus-járvány kezelését vizsgáló bizottság előtti meghallgatására Londonban 2023. december 11-én (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)
