A jéghideg folyón át ostromolják Európát a migránsok + videó

Továbbra is él a balkáni útvonal, az illegális bevándorlók most Bosznia-Hercegovinán keresztül próbálnak bejutni az Európai Unióba.

Migrants sit on a wall in Trzac village, next to Bihac, where many migrants arrive after being pushed back across the Korana river by Croatian police, on November 8, 2023. Less than a year since Croatia proudly joined Europe's borderless zone some of Croatia’s EU peers including Slovenia and Italy in October reimposed border controls over concerns about migratory pressure, on the rise through the Balkans, and the situation in the Middle East. Two migrants camp are set in Bihac. Lipa camp for men only with the capacity of 1,500 and Borici camp where 200 migrants, families and minors. (Photo by Damir SENCAR / AFP) Fotó: Damir SENCAR / AFP

Új útvonalat találtak maguknak az illegális migránsok, mióta Szerbia északi részén fokozták a rendőri jelenlétet. A bandák most Bosznia-Hercegovinán keresztül próbálnak bejutni az EU-ba, az útvonal azonban veszélyes, hiszen át kell kelni a gyors folyású Drinán. 

Ráadásul nincsenek még bevált útvonalak: a migránsok mennek, amerre látnak vagy amerre a térképjük szerint a legjobb. Az embercsempészbandák még nem hálózták be az új vidéket, így az illegális bevándorlók mozgása is nehezebben követhető. A helyiek azonban már érzik a migránsok jelenlétét – írja a szerbiai Blic hírportál. Cikkük szerint a többnyire fiatal férfiakból álló kisebb-nagyobb csapatok megüresedett házakban, nyaralókban húzzák meg magukat. Az épületeket, ha kell, feltörik, és erőszakkal foglalják el.
 

Ugyanez volt tapasztalható korábban Szerbia északi határvidékén, a magyar kerítés déli oldalán. A migránsok ott is kisajátították az üresen álló ingatlanokat, teljes településeket vontak a befolyásuk alá. Volt, ahol korábbi csarnokokat, hangárokat, mezőgazdasági birtokokat foglaltak el. A padlót, a bútorokat, a nyílászárókat is eltüzelték, a gyümölcsösöket megdézsmálták, maguk után pedig szeméthegyeket hagytak. Mivel a határkerítést nem tudták átlépni, hosszabb időre is a délvidéki településeken ragadtak, ellehetetlenítve egyes falvak lakóinak életét. 

A migránsok közötti fegyveres összecsapás sem volt ritka: többször áldozatokat is követelt a bandák közötti leszámolás, miközben a helyieket is rettegésben tartották.
 

Az áldatlan állapotnak a szerb rendőrség tavaly ősszel kezdődött intenzív akciója vetett véget. A különleges alakulatok méterről méterre fésülték át a határ menti térséget: az erdőket, földeket, tanyákat. Több héten át tartó munkával tudták begyűjteni és elszállítani a bujkáló csoportokat. A rendőrök azóta is őrzik a legfontosabb útvonalakat, a határ felé tartó leágazásoknál rendszeresen megállítják és igazoltatják a sofőröket.

Az erdő azonban továbbra is őrzi az éveken át tartó migránsválság nyomait. 

Elhagyott dokumentumok a szabadkai erdőben. Fotó: Kozma Zoltán

A Magyar Nemzet újságírója a napokban is talált még hátrahagyott fényképeket, eldobott iratokat, telefonkártyákat, személyes holmikat. 

Elhagyott dokumentumok a szabadkai erdőben. Fotó: Kozma Zoltán

A helyiek félelme sem múlt el. Mint mondják, túl sokáig szenvedtek a migránsok miatt, és attól is tartanak, hogy a rendőrök előbb-utóbb felhagynak a szigorú ellenőrzésekkel, ezzel együtt pedig azonnal visszatér a régi probléma. 

A szerbiai rendőrség most Bosznia-Hercegovina irányába is megerősítette a felügyeletet. A belügyminisztérium közleménye szerint egy központot alakítottak ki Mali Zvornikban, amely az illegális migráció visszaszorításán dolgozik majd Mali Zvornik, Ljubovija, Loznica és Banja Koviljaca területén.

Szemetet hagytak maguk után a migránsok a szabadkai erdőkben. Fotó: Kozma Zoltán

Rados Gyurovity szerb migrációügyi szakember szerint az országba továbbra is napi rendszerességgel érkeznek a migránsok a déli szomszédok irányából. 

Az, hogy az északi részekről más táborokba költöztették ezeket az embereket, nem jelenti azt, hogy a migráció megállt, mert a migránsok továbbra is ugyanolyan intenzitással lépnek be Szerbiába, de nem Magyarországra és Horvátországba indulnak el, hanem Bosznia-Hercegovinába.

 Gyurovity hozzátette: az északival ellentétben Nyugat-Szerbiában még nem alakult ki csempészhálózat, és nincsenek szervezett csoportok a migránsok illegális átszállítására, vagyis jelenleg saját szervezésben lépnek be Boszniába. 

A belépés kockázata azonban nagy, mert a határon folyik a Drina. Az emberek maguk próbálnak átkelni rajta, de ez nagyon veszélyes, tekintve, hogy a folyó gyors, hideg és örvénylő, főleg télen

– emelte ki a szakértő.

Gyurovity azonban emlékeztet: a migránsok szándéka az útvonaltól függetlenül változatlan: belépni az Európai Unió területére. Az, hogy most Bosznia irányából próbálkoznak, csak a szerb rendőröknek ad munkát, akiknek ráadásul a terepi viszonyok és a használt útvonalak sokasága miatt nehéz dolguk van – tette hozzá. 

A tavaly október 27-e óta zajló rendőrségi akció során több ezer migránst találtak és helyeztek át Zombor, Szabadka, Nagykikinda és Pirot területéről. Emellett több mint negyven büntetőeljárás indult államhatár illegális átlépése és embercsempészet miatt, 29 fegyverrel kapcsolatos visszaélés és legalább 649 idegenrendészeti vétség miatt emeltek vádat. 

A szerbiai menekültügyi és migrációs biztosság adatai szerint tavaly 108 808 migránst regisztráltak a szerbiai befogadó- és menekültügyi központokban. Meghatározzák azt is, hogy a legtöbben (45,7 százalék) Szíriából érkeztek az országba, majd Afganisztán jön 22,2 százalékkal, Marokkó 6,3 és Pakisztán 4,8 százalékkal. A migránsok túlnyomó többsége, 86,2 százaléka férfi volt.

Borítókép: Migránsok Boszniában (Fotó: AFP/Damir Sencar)