Gestapo – így gúnyolják Ukrajnában a hadkiegészítő parancsnokságok egyenruhásait, akik azért szolgáltak rá a Harmadik Birodalom egykori politikai titkosrendőrségének nevére, mert egyre gyalázatosabb módszereket alkalmaznak az embervadászatukhoz. Nincs nap, hogy ne készülne olyan amatőr felvétel, amint a többnyire külföldről, humanitárius segélyként kapott mikrobuszaikba ne erőszakkal tuszkolnának be valakit, hogy elvigyék az orosz–ukrán háború frontjára. Az országban ragadt hadkötelesek mozgástere minimálisra csökkent, sokan lopakodva jutnak el a munkahelyükre, mások még 2022-ben választották az önkéntes rabságot, és azóta ki sem lépnek az udvarukról. Ez azonban nem véd meg semmitől, hiszen számos példa van arra is, hogy a fegyveres toborzók nem kérdezik meg a tulajdonost, hanem egyszerűen csak bemennek az adott portára, és kirángatják a hadköteles delikvenst.
Kárpátalját a napokban a kelet-ukrajnai Harkovból érkezett toborzók szállták meg, akik a nagyvárosokat és a falvakat járják a korosztályban megfelelő férfiak után kutatva. A magyarok által is lakott ukrajnai megyében megszaporodtak a közúti ellenőrzőpontok is, ahol a határőrség, a rendőrség és a hadkiegészítők közösen ellenőriznek.
A mozgósítási eljárás úgy néz ki, hogy először igazoltatnak, majd az illető adatait egy táblagép segítségével ellenőrzik, és amennyiben nincs katonai nyilvántartásban vagy már körözik, akkor azonnal beviszik a parancsnokságra. A telefont elveszik tőle, és nem engedik meg, hogy értesítse a családtagokat, azt már csak akkor szabad, ha átszállították más megyébe. A sorrend néha változik, ugyanis van úgy, hogy nem is igazoltatnak, csak begyűjtik az áldozataikat, mint a sintérek a kutyát. Legalábbis a kárpátaljaiak így fogalmaznak.
Az ötvenes évek szelleme kísért az uniós tagjelölt országban
A helyi beszámolók szerint ami odabent történik, az már maga az 1950-es évek. Arra kényszerítik a delikvenst, hogy írja alá az önkéntességről szóló papírt, vagyis azt, hogy maga jelentkezett a seregbe. Ha ezt nem teszi meg, akkor addig tartják fogva, míg lelkileg meg nem törik az illetőt. Ezt úgy érik el, hogy sokadmagával bezárják egy helyiségbe, mondjuk egy dohos pincébe, és kétnaponta adnak neki enni meg inni.
Rosszabb esetben pedig meg is verik.
A katonaorvosi vizsgálaton pedig lassan a féllábúak is átmennek, az alkalmassági igazolásokat ugyanis ipari mennyiségben nyomtatják. Persze ha sok pénzed van, akkor tízezer dollárért (ennyi ma a tarifa), azaz közel négymillió forintért lefizetheted az orvost, és megveheted a szabadságodat. Az alábbi videó tanulsága szerint sokan gazdagodnak ezen meg, mint például a csernyigovi katonaorvosi bizottság korábbi főorvosa, akinek kijevi lakásán egymillió dollárt talált a rendőrség.
A katonai mozgósítás, csakúgy, mint Ukrajnában máshol, két éve tart Kárpátalján is. Ez a régió azonban mindig is európaibbnak tekintette magát, mint Belső-Ukrajna, emiatt itt nem nézik jó szemmel az erőszakos toborzást. Elhurcolásokra pedig 1944 óta nem volt példa a térségben. Ungváron például rendszeresen zavarják el feldühödött nők a toborzókat, akiknek azt üvöltik, hogy ők menjenek harcolni, és ne hurcolják el a szeretteiket a háborúba.
Az ilyen esetek szinte mindennaposokká váltak Kárpátalján, de a napokban már arra is volt példa, hogy egy hadkiegészítőt fényes nappal vertek meg Munkácson. Mindezt pedig rögzítették is. Egyre nagyobb ugyanis a megvetés és a harag a begyűjtők ellen.
A kijevi Legfelsőbb Tanács pár hete fogadta el első olvasatban az új mozgósítási törvényt, mely olyannyira jogfosztó, hogy eddig több mint négyezer módosítási javaslatot nyújtottak be hozzá a képviselők. Az ukrán politikai Telegram-csatornák bennfentes információi szerint azonban az alkotmányellenes pontok a második olvasat március hatodikai elfogadásáig sem fognak kikerülni abból.
A jogszabály értelmében mindenkinek kötelezően katonai nyilvántartásba kellene vétetnie magát két hónapon belül, ellenkező esetben, első körben jönne a több mint ötvenezer hrivnyás, azaz körülbelül félmillió forintos bírság, majd pedig a bíróság. A sorozást kerülőknek emellett letiltanák a bankkártyáját, a jogosítványát, és lefoglalhatnák a vagyonát is. Szinte minden ügyintézést a katonakönyv meglétéhez kötnének, és anélkül a házból is tilos lenne kimozdulni. A külföldön élő vagy dolgozó ukránok pedig az említett katonai nyilvántartási dokumentum hiányában nem vehetnék igénybe a konzuli szolgáltatásokat sem.
Bár az ukrán törvények tiltják, Zelenszkij mandátumának a végéhez közeledve egyre több politikus meri nyíltan kimondani: az ország legalább félmillió katonát vesztett eddig a háborúban. Ukrajnában körülbelül négymillió főt tudnak még mozgósítani, azonban a további mobilizáció súlyos következményekkel fog járni az így is lélegeztetőgépen lévő ország alig létező gazdaságára.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (l) és Vaszil Maljuk, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője (k) az ukrán titkosszolgálat 31. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vesznek részt (Fotó: AFP)
