Brüsszelben elkezdődött a vadászszezon

Ahogy élesedik a kampányszezon, egyre keményebb támadásokra számíthatnak a szuverenista kormányok. Az Európai Számvevőszék jelentése is azt támasztja alá: Brüsszel intézményrendszere összehangoltan működik, hogy az európai polgárok helyett a globalista érdekeket helyezze előtérbe – hangzott el az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján.

Szembetűnő, hogy az uniós eljárásrendek és az átláthatóság szempontjából finoman szólva is aggályos vakcinabeszerzési ügy kapcsán gyakorlatilag csak egy ejnyebejnyével illette a bizottságot az Európai Számvevőszék jelentése.

Ami a magyar szempontot illeti, az Európai Bizottság a Magyarországnak a hétéves költségvetésből, illetve a helyreállítási alapból járó források kétharmadát továbbra is visszatartja.

Ezzel kapcsolatban az Európai Számvevőszék semmiféle kritikát nem fogalmazott meg a bizottsággal szemben

– világított rá Törcsi Péter, hozzátéve, hogy az uniós tisztségviselők nyíltan kimondták, ennek oka a magyar gyermekvédelmi szabályozás, ami tagállami hatáskörbe tartozik, tehát nem játszhatna szerepet az uniós források sorsában.

A szuverenista és konzervatív beállítottsága miatt folyik politikai boszorkányüldözés a magyar kormánnyal szemben, ezért éri pénzügyi hátrány az országot – emelte ki az igazgató.

Az Európai Számvevőszék jelentéséből is látszik, hogy az uniós intézményrendszer összehangoltan működik egyfajta progresszív, baloldali, liberális agenda mellett

– vonta le a következtetést Törcsi Péter.

A gyermekvédelem témájához kapcsolódva elmondta, hogy a kormány új, szigorúbb szabályozást tervez a kérdésben. Úgy tűnik, ebben ügyben formálódik egyfajta nemzeti konszenzus, és remélhetőleg ebben a baloldal is részt vállal majd – tette hozzá az igazgató.

Brüsszelben elindult a vadászszezon – kezdte értékelését Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője. A prédát természetesen a szuverenista kormányok jelentenék, akik nem hajlandók elfogadni az olyan globalista célkitűzéseket, mint például a genderideológia vagy a migráció.

A Brüsszelt is irányító nemzetközi hálózatok próbálják pénzzel megvásárolni a baloldal morálját, és ebben sikerrel is járnak. Magyarországot azóta támadják folyamatosan, amióta a nemzeti kormány hatalomra került. Eleinte puhább eszközöket alkalmaztak, mint például a Tavares-, majd később a Sargentini-jelentés. Amikor azonban látták, hogy a magyar kormány nem ijed meg, durvább eszközökhöz folyamodtak, és a politikai nyomásgyakorlást kiegészítették pénzügyi nyomásgyakorlással – magyarázta az elemző.

Ennek első, legkézzelfoghatóbb példája volt a feltételességi mechanizmus elindítása, amire nem véletlenül pont a 2022-es országgyűlési választás után került sor

– mutatott rá Lajkó Fanni.

A kampány első offenzíváját láthattuk az Európai Parlament idén januári plenáris ülésén, ahol tizennégy képviselő szólalt fel hazánk ellen, követelve, hogy a bizottság minél gyorsabban zárja le a Magyarország ellen folyó hetedik cikkely szerinti eljárást, és egy centet se folyósítson a magyar kormánynak.

A támadás következő lépéseként százhúsz európai parlamenti képviselő próbálta aláírásával elérni, hogy az Európai Unió Tanácsában megvonják Magyarország szavazati jogát. A januári európai parlamenti ülésen felszólalt a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, és kimondta azt, amit mi magyarok már régóta tudunk:

azért nem kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, mert Magyarország elutasítja a migrációt, és hatályban van az a gyermekvédelmi törvény, ami többek között a pedofilokat is szigorúban bünteti, mint korábban bármely más törvény

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy a gyermekvédelem olyan vörös vonal, amelyet nem léphet át senki, és főleg nem használhatja politikai célokra.

Ursula von der Leyen tisztában van vele, hogy a magyar kormány mekkora veszélyt jelent a föderalista célokra, és meg is kapja az ezzel kapcsolatos eligazítást Soros köreiből. Ennek legfrissebb példáját a héten láthattuk, amikor Von der Leyen bejelentette, hogy újabb ciklust vállalna a bizottság élén, majd kedélyes megbeszélést folytatott Alex Sorossal.

Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy június 9-ig még durvábbak lesznek a hazánk elleni támadások

– hívta fel a figyelmet Lajkó Fanni.

Az Európai Számvevőszék friss jelentésével kapcsolatban megjegyezte, hogy bár számtalan hiányosságra hívták fel a figyelmet a bizottság munkájával kapcsolatban, a Magyarországnak járó források körül minden döntést teljesen szabályszerűnek találtak, semmi kivetnivalót nem láttak a hazánkkal szembeni kettős mércében. Az elemző szerint a jelentés egyáltalán nem pártatlan, sokkal inkább egy elfogult politikai ítélet, amely olyan, a Soros-birodalom által finanszírozott szervezetek véleményét veszi figyelembe, mint például az Amnesty International, a Transparency International vagy a Human Rights Watch.

Ezért kijelentettük közösen a Századvég Alapítvánnyal, a Danube Institute-tal, illetve a Nézőpont Intézettel, hogy addig nem vagyunk hajlandók a véleményünket becsatornázni a jogállamisági jelentésekbe, amíg ezeket nem veszik figyelembe

– számolt be róla az elemző.

Lajkó Fanni szerint nem is kell Brüsszelig mennünk a hazánkkal szembeni támadásokért, hiszen a kormány elleni boszorkányüldözéshez a magyarországi baloldal is hozzájárult. Bár a 2022-es választás után csúnyán lebuktak, hogy milliárdokat fogadtak el a Soros-birodalomtól az Action for Democracyn keresztül, ez utóbbi szervezet most azon dolgozik, hogy NGO-kat mozgósítsanak az európai parlamenti választások előtt azokban az országokban, amelyeket ők „csatatér államoknak” neveznek. Ilyen például Magyarország vagy Olaszország, ahol nem liberális, hanem nemzeti kormányok vannak.

A sorsdöntő európai parlamenti választás előtt további támadásokra is számíthatunk, és fontos, hogy a magyar állam ezekre megfelelően reagáljon. Ezért van kiemelkedő jelentősége a szuverenitásvédelmi törvénynek és a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amelyek a külföldi beavatkozást vannak hivatva megakadályozni.

Egyértelmű, hogy az uniós intézmények nem az uniós polgárok érdekeit védik, ezért fontos, hogy a szavazófülkében a józan észre hallgassanak a tagállamok választói, hiszen

Brüsszelben tarthatatlan ez az állapot

– zárta gondolatmenetét az Alapjogokért Központ elemzője.

Borítókép: Törcsi Péter operatív igazgató és Lajkó Fanni elemző az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján (Forrás: Alapjogokért Központ)