Brüsszelben elkezdődött a vadászszezon

Ahogy élesedik a kampányszezon, egyre keményebb támadásokra számíthatnak a szuverenista kormányok. Az Európai Számvevőszék jelentése is azt támasztja alá: Brüsszel intézményrendszere összehangoltan működik, hogy az európai polgárok helyett a globalista érdekeket helyezze előtérbe – hangzott el az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján.

Az Európai Számvevőszék jelentésének középpontjában az állt, hogy Brüsszel intézményrendszere, azon belül is kiemelten a bizottság következetesen és hatékonyan alkalmazta-e az uniós szabályrendszert. A jelentés kapcsán két szempontot érdemes megfigyelni: az egyik a 2020-as vakcinaügy kérdése, a másik a magyar szempont, a hazánknak járó források visszatartása – mondta el Törcsi Péter operatív igazgató az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján.

Szembetűnő, hogy az uniós eljárásrendek és az átláthatóság szempontjából finoman szólva is aggályos vakcinabeszerzési ügy kapcsán gyakorlatilag csak egy ejnyebejnyével illette a bizottságot az Európai Számvevőszék jelentése.

Ami a magyar szempontot illeti, az Európai Bizottság a Magyarországnak a hétéves költségvetésből, illetve a helyreállítási alapból járó források kétharmadát továbbra is visszatartja.

Ezzel kapcsolatban az Európai Számvevőszék semmiféle kritikát nem fogalmazott meg a bizottsággal szemben

– világított rá Törcsi Péter, hozzátéve, hogy az uniós tisztségviselők nyíltan kimondták, ennek oka a magyar gyermekvédelmi szabályozás, ami tagállami hatáskörbe tartozik, tehát nem játszhatna szerepet az uniós források sorsában.

A szuverenista és konzervatív beállítottsága miatt folyik politikai boszorkányüldözés a magyar kormánnyal szemben, ezért éri pénzügyi hátrány az országot – emelte ki az igazgató.

Az Európai Számvevőszék jelentéséből is látszik, hogy az uniós intézményrendszer összehangoltan működik egyfajta progresszív, baloldali, liberális agenda mellett

– vonta le a következtetést Törcsi Péter.

A gyermekvédelem témájához kapcsolódva elmondta, hogy a kormány új, szigorúbb szabályozást tervez a kérdésben. Úgy tűnik, ebben ügyben formálódik egyfajta nemzeti konszenzus, és remélhetőleg ebben a baloldal is részt vállal majd – tette hozzá az igazgató.

Brüsszelben elindult a vadászszezon – kezdte értékelését Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője. A prédát természetesen a szuverenista kormányok jelentenék, akik nem hajlandók elfogadni az olyan globalista célkitűzéseket, mint például a genderideológia vagy a migráció.

A Brüsszelt is irányító nemzetközi hálózatok próbálják pénzzel megvásárolni a baloldal morálját, és ebben sikerrel is járnak. Magyarországot azóta támadják folyamatosan, amióta a nemzeti kormány hatalomra került. Eleinte puhább eszközöket alkalmaztak, mint például a Tavares-, majd később a Sargentini-jelentés. Amikor azonban látták, hogy a magyar kormány nem ijed meg, durvább eszközökhöz folyamodtak, és a politikai nyomásgyakorlást kiegészítették pénzügyi nyomásgyakorlással – magyarázta az elemző.

Ennek első, legkézzelfoghatóbb példája volt a feltételességi mechanizmus elindítása, amire nem véletlenül pont a 2022-es országgyűlési választás után került sor

– mutatott rá Lajkó Fanni.

A kampány első offenzíváját láthattuk az Európai Parlament idén januári plenáris ülésén, ahol tizennégy képviselő szólalt fel hazánk ellen, követelve, hogy a bizottság minél gyorsabban zárja le a Magyarország ellen folyó hetedik cikkely szerinti eljárást, és egy centet se folyósítson a magyar kormánynak.

A támadás következő lépéseként százhúsz európai parlamenti képviselő próbálta aláírásával elérni, hogy az Európai Unió Tanácsában megvonják Magyarország szavazati jogát. A januári európai parlamenti ülésen felszólalt a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, és kimondta azt, amit mi magyarok már régóta tudunk:

azért nem kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, mert Magyarország elutasítja a migrációt, és hatályban van az a gyermekvédelmi törvény, ami többek között a pedofilokat is szigorúban bünteti, mint korábban bármely más törvény

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy a gyermekvédelem olyan vörös vonal, amelyet nem léphet át senki, és főleg nem használhatja politikai célokra.

Ursula von der Leyen tisztában van vele, hogy a magyar kormány mekkora veszélyt jelent a föderalista célokra, és meg is kapja az ezzel kapcsolatos eligazítást Soros köreiből. Ennek legfrissebb példáját a héten láthattuk, amikor Von der Leyen bejelentette, hogy újabb ciklust vállalna a bizottság élén, majd kedélyes megbeszélést folytatott Alex Sorossal.

Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy június 9-ig még durvábbak lesznek a hazánk elleni támadások

– hívta fel a figyelmet Lajkó Fanni.

Az Európai Számvevőszék friss jelentésével kapcsolatban megjegyezte, hogy bár számtalan hiányosságra hívták fel a figyelmet a bizottság munkájával kapcsolatban, a Magyarországnak járó források körül minden döntést teljesen szabályszerűnek találtak, semmi kivetnivalót nem láttak a hazánkkal szembeni kettős mércében. Az elemző szerint a jelentés egyáltalán nem pártatlan, sokkal inkább egy elfogult politikai ítélet, amely olyan, a Soros-birodalom által finanszírozott szervezetek véleményét veszi figyelembe, mint például az Amnesty International, a Transparency International vagy a Human Rights Watch.

Ezért kijelentettük közösen a Századvég Alapítvánnyal, a Danube Institute-tal, illetve a Nézőpont Intézettel, hogy addig nem vagyunk hajlandók a véleményünket becsatornázni a jogállamisági jelentésekbe, amíg ezeket nem veszik figyelembe

– számolt be róla az elemző.

Lajkó Fanni szerint nem is kell Brüsszelig mennünk a hazánkkal szembeni támadásokért, hiszen a kormány elleni boszorkányüldözéshez a magyarországi baloldal is hozzájárult. Bár a 2022-es választás után csúnyán lebuktak, hogy milliárdokat fogadtak el a Soros-birodalomtól az Action for Democracyn keresztül, ez utóbbi szervezet most azon dolgozik, hogy NGO-kat mozgósítsanak az európai parlamenti választások előtt azokban az országokban, amelyeket ők „csatatér államoknak” neveznek. Ilyen például Magyarország vagy Olaszország, ahol nem liberális, hanem nemzeti kormányok vannak.

A sorsdöntő európai parlamenti választás előtt további támadásokra is számíthatunk, és fontos, hogy a magyar állam ezekre megfelelően reagáljon. Ezért van kiemelkedő jelentősége a szuverenitásvédelmi törvénynek és a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amelyek a külföldi beavatkozást vannak hivatva megakadályozni.

Egyértelmű, hogy az uniós intézmények nem az uniós polgárok érdekeit védik, ezért fontos, hogy a szavazófülkében a józan észre hallgassanak a tagállamok választói, hiszen

Brüsszelben tarthatatlan ez az állapot

– zárta gondolatmenetét az Alapjogokért Központ elemzője.

Borítókép: Törcsi Péter operatív igazgató és Lajkó Fanni elemző az Alapjogokért Központ sajtótájékoztatóján (Forrás: Alapjogokért Központ)