Brutális halálozási arányt hozhat magával egy új világjárvány

A járványügyi szakorvos szerint a világnak fel kellene készülnie egy új pandémiára. Vajon már elkéstünk vele?

Fel kell készülni egy új járványra

Mi az az „X-betegség”, amely akár hússzor halálosabb lehet, mint a Covid–19? Az egészségügyi szakemberek a davosi Világgazdasági Fórumon jelentették be, hogy fel kell készülni egy újabb járványra, amely a koronavírusnál is halálosabb lehet. A definíció szerint az „X-betegség” egy még ismeretlen kórokozó által okozott fertőző betegségre utal, amely a következő súlyos világjárványt okozhatja. Habár maga a betegség hipotézis, globális szinten stratégiai tudományos programok indultak.

WHO director urges pandemic treaty to fight against Disease X https://t.co/AKeY9JJLVm

— Raasta786 (@AirMshlRkalim) February 1, 2024

Az Egészségügyi Világszervezet, azaz a WHO oldalán azt írja, világszerte nagyon nagy a potenciális kórokozók száma, miközben a betegségek kutatására és fejlesztésére rendelkezésre álló források korlátozottak. A világszervezet közölte azon betegségek listáját is, amelyek leginkább képesek lehetnek egy járványt előidézni. Ezek között van a teljesség igénye nélkül, egyebek mellett a krími-kongói vérzéses láz, az ebola, a Marburg-vírus, a Lassa-láz, a Zika, de a Covid–19 is. A listán rajta van az X-betegség is, amely egy új fertőzés nevére utal. 

Bohucki Nebojsa járványügyi szakorvos (Fotó: Kozma Zoltán)

A Covid volt az első X-betegség

Bohucki Nebojsa szerbiai járványügyi szakorvos a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, az „X-betegség” egy hipotetikus, még nem létező betegség. Kiemelte: a WHO szakemberei évekkel ezelőtt összeállítottak egy listát azokról a betegségekről, amelyek világjárványt okozhatnak. 2018-ban került fel erre a listára az X-kór, amelynek nem tudják a nevét, a kórokozóját, nincs ellene védőoltás, de azért kell, hogy rajta legyen a listán, mert ha egyszer jön egy új betegség, akkor az jöhet az X helyére. Az első X-kór nem volt más, mint a Covid–19 – tette hozzá a szakember.

Nagyon rövid idő telt el 2018 és 2020 között, azaz a Covid megjelenésééig. Ebben az időben viszont hiába beszéltek sokat, de nem tettek semmit. Most viszont megint beszélnünk kell ismét, s fel kell hívni a figyelmet, hogy az egész világ felkészüljön a következő pandémiára. Azt nem lehet tudni, hogy mi okozza majd a világjárványt, de a folyamatot, ha megindul, nem tudjuk majd megállítani

 – emelte ki Bohucki.

Az orvos emlékeztetett, hogy az „igazi pandémia” cseppfertőzés által alakul ki, s hangsúlyozta, hogy az elmúlt napokban több helyen is arról lehetett olvasni, hogy hússzor nagyobb lehet a halálozási aránya, de más miatt is óvatosnak kell lenni.

Ha egy cseppfertőzésről beszélünk, melynek a lappangási ideje csak egy-két nap lesz, az azt fogja jelenteni, hogy nagyon gyorsan terjed majd, s hogy mennyire lesz ragályos az is nagyon fontos

 – nyilatkozta lapunknak az orvos.

Fontos szerep juthat a WHO-nak

Aláhúzta: ha nagyon ragályos lesz, s rövid lesz a lappangási idő, akkor kevés idő alatt sok ember betegedhet meg, s ez nagy nyomást jelenthet az egészségügyi rendszerre. Bohucki Nebojsa szerint éppen ezért nagyon fontos a felkészülés, s az, hogy jó legyen a kommunikáció az országok között, az Egészségügyi Világszervezetnek tudnia kell, hogy bárhol a Földön mi a helyzet, s mi történik.

Közegészségügyi Intézet épülete Szabadkán (Fotó: Kozma Zoltán)

A járványügyi szakorvos elmondta: pandémia kitörése esetén nagyon gyorsan el kell készíteni a védőoltást is, jó lenne, ha száz nap alatt elkészülne a vakcina. A tesztelés fontosságára is felhívta a figyelmet a szakember.

Teszt nélkül nem tudjuk megállapítani, hogy mennyire elterjedt az a betegség. Általában mindig a kórházba kerülő súlyos esetekről beszélünk, de az enyhébb esetek hordozói továbbra is mozogni fognak mindenfelé, s terjesztik a kórokozót. A diagnosztikai tesztekkel tudunk tesztelni mindenkit, s akkor reális kép lesz arról, hogy egy területen mennyi ember pozitív a betegségre.

– nyilatkozta megkeresésünkre Bohucki Nebojsa. 

Hozzátette: a betegek kezelése is kiemelkedően fontos lesz egy esetleges új járvány esetén. 

A legdurvább becslés nem sok jóval kecsegtet

A szakorvos a Magyar Nemzetnek beszélt a lehető legrosszabb forgatókönyvről is, amelyet egy világjárvány okozhat. Mint mondta: a madarak esetében van olyan influenzavírus, amelynél a halálozási arány akár száz százalék is lehet. 

Ha ilyen rekombináció történne az emberi influenzavírus és a madárinfluenza-vírus között, akkor akár ötven százalék is lehet az elhalálozási arány

– jelentette ki az orvos.

Borítókép: Bohucki Nebojsa járványügyi szakorvos (Fotó: Kozma Zoltán)