Négyből három tanár úgy nyilatkozik a svéd iskolákban, hogy nem sikerül a tanítást úgy megszerveznie, hogy minden diákja számára megfelelő és hatékony legyen. Egyötödük pedig teljesen sikertelennek tartja a megtartott óráit – hozta nyilvánosságra a Samnytt című svéd lap. A mintegy 4600 pedagógust nyilatkoztató felmérés szerint a legnagyobb problémát a magas osztálylétszámok, a diákok eltérő képességei okozzák. Az utóbbinak egyik oka, hogy megnövekedett a bevándorló diákok száma, akik között van, aki második nyelvként sem képes az oktatásban alkalmazni azt, nincsen olyan szinten, hogy olvasson – nyilatkozott a Vi Lärere, svéd tanárokat tömörítő szakszervezet.
Egy középiskolai tanár szerint van olyan osztálya, ahol 33 diákból 27-en igényelnek további segítséget. Ő modern nyelvet tanít, de felteszi a kérdést, hogy mit fog tanítani olyan diákoknak, akik a minimumot – írni és olvasni svédül – is nehezen teljesítik. Beszámol olyan esetekről is, ahol a szülők indítványozzák a pluszfoglalkozást, mert a gyermek nehezen ír.
Az, hogy a tanárok az óráikat nem tudják úgy alakítani, hogy az minden diák számára sikeres legyen, csak tovább növeli a szakadékot a jól és a gyengén teljesítő tanulók között, erősítve ezzel a leszakadás veszélyét széles réteg számára.
A felmérés alapján óriási az igény a kisebb létszámú osztályok, a több pedagógus és gyógypedagógus iránt, hogy a fejlesztésre szoruló diákok megkaphassák azt, amitől fejlődhetnek és az előírásokat teljesíteni tudják.
A 2014–ben a zöld-szociáldemokrata Löfven-kormány által életre hívott változtatások eredménye a jelenlegi állapot, aminek megváltoztatását szorgalmazzák a tanárok.
Az előző évhez képest megnőtt azoknak a diákoknak a száma – a tavalyi 7,5 százalékról mintegy 11 százalékra –, akik nem vettek részt a PISA-felmérésben. Sok esetben az érintettek bevándorlók, akik nyelvismereti hiányuk miatt nem tudják teljesíteni a központi feladatlap elkészítését.
A Svéd Bűnmegelőzési Tanács által végzett felmérés pedig arról számol be, hogy a kilencedikes diákok 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy találkozott bűncselekményekkel az egyre multikulturálisabbá és erőszakosabbá váló iskolákban. A felmérést idézve a Samnytt svéd lap korábban arról számolt be, hogy tíz év alatt megkétszereződött az erőszakot tapasztaló tanárok száma. Lotta Edholm, az iskolaügyekkel foglalkozó miniszter is nemrég szorgalmazta a változtatást. Egyértelmű rendszabályokat kívánnak meghonosítani az iskolákban, szabadabb kezet adva az igazgatóknak és a tanároknak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
