Az Európa jövőjéről szóló rendezvényt Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi tagja, Horváth Attila alkotmánybíró, magyar jog- és alkotmánytörténész professzor, valamint Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője nyitotta meg.
Fontos, hogy a legjobb kérdéseket tegyük fel, és kérdése csak annak van, aki gondolkodik – hívta fel a figyelmet elöljáróban Lánczi András, hozzátéve, hogy ahhoz, hogy a jövőről tudjunk valamit mondani, a jelent kell nagyon ismerni.
A filozófus a jelenlegi helyzet olyan aspektusaira tért ki, amint például Európa és az Egyesült Államok kapcsolatának dinamikája, a tömeges migráció kérdése, a civilizációk közötti konfliktusok, valamint az Európai Unió helyzete.
Fel kell hagyni az igazság relativizálásával
– vonta le a következtetést Lánczi András.
Horváth Attila a magyar és az európai örökség jogtörténeti dimenzióját vizsgálta, felhívva a figyelmet a tradíciók fontosságára. Sándor Lénárd az európai otthonteremtő munka fontosságát emelte ki, amely szerinte nem spórolható meg.
Ebbe beleértendő az olyan kérdések megválaszolása, mint például a versenyképesség, az energetika vagy a demográfiai problémák.
Rocco Buttiglione olasz filozófiaprofesszor, korábbi kereszténydemokrata miniszter az európai együttműködés gyökereiről beszélt, kiemelve a kereszténység által összekovácsolt közösségek jelentőségét. Ezek nélkül nem lett volna esély a kontinens újraegyesülésére, a keresztény gyökerek mégsem kerültek be az Európai Unió dokumentumaiba.
Mi, európai nemzetállamok elvesztettük az ellenőrzést a jövőnk, de a jelenünk felett is
– figyelmeztetett Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki többször is kiállt Magyarország mellett jogállamisági kérdésekben.
Mostanra kiderült, hogy az alapeszmék, amelyekre az EU épült, nem működnek, és egy birodalmi megközelítés vált uralkodóvá, ami egyre jobban visszaszorítja a tagállamok szuverenitását.
Vissza kell szereznünk a kontrollt
– tette világossá az európai országok előtt álló feladatot Le Pourhiet, hozzátéve, hogy ehhez belülről kell megerősíteni a tagállamok „alkotmányos pajzsát” és az uniós egyezmények terén is „nagytakarításra” van szükség. Mindehhez azonban
a politikai akarat megléte is fontos, anélkül ugyanis nem sokat tudnak tenni a jogászok
– zárta előadását a francia professzor.
Borítókép: Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász (Fotó: MCC / Gyurkovits Tamás)
