Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Egy év alatt legalább háromtucatnyi katona halt meg katonai légi balesetben – ez egyre jobban aggasztja az amerikai törvényhozókat az Oroszországgal, Iránnal és Kínával szembeni növekvő feszültségek idején.
Illusztráció (Fotó: Pixabay, WikiImages)
Az elmúlt 12 hónapban 16 katonai légi baleset történt, amelyek összesen 36 katona halálához vezettek – írta meg a Mandiner.
Ezek egyike se volt harci cselekményhez köthető.
A balesetek a legkülönbözőbb típusú gépeket érintették, és nemcsak belföldön, de külföldi légibázisokon és gyakorlatok alatt egyaránt történtek tragédiák.
A legsúlyosabbak, valamint a legnagyobb kárral járók közül néhány: november 29-én nyolc katona halt meg, amikor a légierő CV–22B Osprey tiltrotoros repülőgépe lezuhant a Japánhoz tartozó Jakusima-sziget partjainál egy kiképzési repülés során. December 11-én a légierő egyik F–16-os vadászgépe a Sárga-tenger Dél-Koreához közel eső részébe zuhant, szintén egy kiképzési repülés során. Utóbbi esetben a pilótának sikerült katapultálnia.
A legsúlyosabb baleset tavaly március 30-án történt, amikor is kilenc katona halt meg a hadsereg két UH–60 Black Hawk típusú helikopterének lezuhanásakor egy éjszakai rutinrepülés során, a kentuckybeli Fort Campbelltől északkeletre.
Tavaly Április 27-én három katona meghalt, egy pedig megsérült, miután a hadsereg két AH–64 Apache helikoptere – a világ legmodernebb harci helikoptereként számontartott típus – lezuhant az alaszkai Anchorage-ben található Elmendorf-Richardson bázison egy kiképzési repülésről visszatérőben.
November 20-án az amerikai haditengerészet egyik felderítő repülőgépe a hawaii Oahu szigeténél a vízbe zuhant, miután rossz látási viszonyok között és erős szélben túlfutott a kifutópályán.
A Haditengerészeti Biztonsági Parancsnokságának friss adatai azt is mutatják, hogy 2023 februárja és 2024 februárja között mind a haditengerészet, mind a tengerészgyalogság esetében
jelentősen megugrott a repülési balesetek aránya a repül órákra vetítve.
A probléma, úgy tűnik, nem új keletű a Pentagon számára; de nem világos, hogy milyen lépéseket tesz a balesetek elkerülése érdekében.
A kongresszus még 2019-ben létrehozta a Katonai Repülésbiztonsági Nemzeti Bizottságot, amelyet azzal bíztak meg, hogy feltárják a repülőgép-balesetek okait. Erre az ösztönözte a Pentagont, hogy 2013 között összesen 224 katonát, 186 repülőeszközt veszített el különböző balesetekben, amelyek nem mellesleg 11,6 milliárd dollárnyi (4100 milliárd forint) kárt okoztak a hadseregnek.
Illusztráció (Fotó: Pixabay, ArtTower)
A bizottság 2020 decemberében adta ki végleges jelentését, amely számos ajánlást tett. Többek között javasolták, hogy a Pentagon hozza létre a Közös Biztonsági Tanácsot (JSC). „A minisztériumon belül a repülésbiztonságra összpontosító, magas szintű, felhatalmazott vezetés nélkül a repülésbiztonság soha nem kapja meg a szükséges következetes hangsúlyt és forrásokat ahhoz, hogy a biztonság prioritássá váljon” – állt a bizottság zárójelentésében.
A JSC-t létre is hozták 2020-ban az ajánlásoknak megfelelően, a hírek szerint azonban valami nagyon félresikerülhetett,
hiszen nem csökkent a balesetek előfordulási aránya,
Jon Venable, a Heritage Foundation vezető kutatója, aki 25 éven keresztül volt az amerikai légierő vadászpilótája, egy nemrégiben adott interjúban„nyugtalanítónak” nevezte a balesetek számának növekedését – írja a Mandiner cikke. Venable elmondta, hogy az 1980-as években a pilóták kemény kiképzést kaptak, alacsonyan és gyorsan repültek,
agresszív manővereket hajtottak végre, és nem volt lehetőségük hibázásra.
Ahhoz, hogy ilyen körülmények között repüljön valaki, „nagyon jónak kell lennie”, és nincs lehetősége hibázni.
Illusztráció (Fotó: Military_Material)
Elmondta, hogy a 2000-s évektől kezdve viszont a pilóták egyre „puhább” kiképzést kezdtek kapni.
A szakértő szerint ez vezetett ahhoz, hogy megszaporodtak a balesetek. A pilóták „alacsony kockázatú” körülmények között és közepes magasságon gyakorolnak szinte kizárólag. A repülés két legveszélyesebb szakasza azonban a le- és a felszállás: ha nem gyakorolnak eleget megfelelő körülmények között a pilóták, akkor az növeli a hibázás lehetőségét, a balesetek előfordulását.
„Ennek nyugtalanítania kellene a felelősöket” – mondta.
Venable szerint az is növeli a balesetek esélyét, hogy
a pilóták és a repülők személyzete nem repül eleget.
Elmondta, hogy az ő idejében a pilóták még hetente négyszer-hatszor repültek. Jelenleg viszont a pilóták hetente csak egy-két alkalommal szállnak fel. Tapasztalatai szerint ha valaki ilyen kevés gyakorlattal rendelkezik, akkor nem alakulnak ki azok a reflexek, azok az automatizmusok, amelyek nem veleszületettek, de a biztonságos repüléshez elengedhetetlenek.
A Heritage Foundation elemzése azt mutatja, hogy a légierő gépei a 2013-as pénzügyi évben 2,04 millió órát repültek, de a 2022-es pénzügyi évben már csak kevesebb mint 1,12 millió órát voltak a levegőben, ami 82 százalékos csökkenést jelent.
A Military.com cikke szerint a hadsereg helikopterpilótái is lényegesen kevesebbet repülnek, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az Apache helikopterek repülési ideje mintegy 50 százalékkal csökkent; a Chinook pilótái 36 százalékkal kevesebb időt töltenek a levegőben; a Black Hawk-pilóták pedig 25 százalékkal kevesebbet repültek. A hadsereg ugyanakkor tagadta, hogy a csökkentett repült óraszámok összefüggésben lennének a több balesettel.
Venable szerint a kevesebb repült óra a karbantartásra is negatív hatással van, mivel a földi személyzetnek is kevesebbszer kell foglalkoznia gépekkel, és így nehezebb szinten tartani a tudását.
„És ezért van az, hogy minél többet repülsz, annál jobb leszel mindenben. És ez igaz a karbantartásra, igaz a pilótákra is, és
jelenleg olyan keveset repülnek, hogy mindenki berozsdásodik, és a balesetek száma megnő
– tette hozzá. Venable szerint jelenleg az Egyesült Államok légiereje nincs abban az állapotban, hogy sikeresen tudjon reagálni akár egy Kínával szembeni konfliktus kirobbanására.
A vezetés elrugaszkodott a valóságtól
A szakértő nincs megelégedve a katonai vezetéssel sem, akik szerinte elvesztették a kapcsolatukat a valósággal. A légierő vezetői ahelyett, hogy a kiképzésre és a készenlét erősítésére költenék a pénzt, inkább a kutatási, tesztelési, fejlesztési és értékelési (RTD&E) kiadásokat növelik. „A Biden-kormányzat alatt ez sokkal rosszabb lett” – mondta, hozzátéve:
A légierőt jelenleg alapvetően jobban érdeklik a repüléssel nem járó, mint a repüléssel járó dolgok.
„Idén a légierő kevesebb repült órát fog finanszírozni, mint története során valaha” – mondta. Szerinte ennek az oka, hogy a légierő legutóbbi vezérkari főnökei – Charles „C.Q.” Brown és Dave Goldfein – mindketten a vállalati gondolkodásmódot hozták magukkal.
Illusztráció (Fotó: Pixabay, wietzenu)
A toborzással is egyre komolyabb problémák vannak a Heritage Foundation szerint: folyamatosan csökkennek a követelmények a felvételinél, mivel nincs elég utánpótlás. Ez azon is meglátszik, hogy az 1980-as és 1990-es években 25-30 százalékos volt a lemorzsolódási arány, jelenleg viszont csak mindössze 0,25 százalékos.
A helyzet már a politikusokat is kezdi zavarni
Közben a kongresszus tagjai válaszokat követelnek a kialakult helyzettel kapcsolatban. A hadsereg helikopter-baleseteinek sorozata után 2023 tavaszán, májusban Kirsten Gillibrand New York-i demokrata szenátor kérte Lloyd Austin védelmi minisztert, hogy vizsgálja felül az összes olyan forgószárnyas-balesetet, amely emberéletet követelt és/vagy a gép elvesztésével járt.
A Japán partjainál novemberben bekövetkezett, nyolc pilóta halálát okozó baleset után James Comer kentucky republikánus képviselő, a képviselőház felügyeleti bizottságának elnöke azt kérte, hogy Austin adja át az Osprey-programmal kapcsolatos dokumentumokat, beleértve a biztonsági feljegyzéseket és a karbantartási naplókat.
Decemberben Mike Waltz floridai republikánus és John Garamendi kaliforniai demokrata képviselők pedig azt kérték, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (GAO) vizsgálja ki az Osprey-ket érintő balesetek okait: az ügyben állítólag várható a GAO vizsgálata.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
