Háborúra készül a NATO leggyengébb pontja

A Baltikumot gyakran a NATO Achilles-sarkának is nevezik, többek között a földrajzi elhelyezkedése és a védelmi képessége miatt.

Fotó: NATO

A NATO leggyengébb pontjaként tartják számon a Suwalki-folyosót, amely egy keskeny, mintegy 65 kilométer hosszú sáv Lengyelország és Litvánia között. Ennek a sávnak az egyik végén Fehéroroszország, a másik végén pedig az orosz Kalinyingrádi exklávé fekszik, és egy orosz támadás elszigetelhetné az egész balti régiót. 

Az ukrajnai háború kezdete óta a balti államokban egyre nagyobb a félelem, hogy ők lehetnek a következők, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

El fogják pusztítani Ukrajnát. És ki tudja, mit még? Ha Ukrajna elbukik, mindenki rájön, hogy mi következünk. Putyin nem fog megállni. Nem tud megállni

– mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a napokban. Litvániában ezért háborúra készülnek – számol be róla a német sajtó.

We didn't want this war, it was Putin's choice, not ours. Now we must erase the red lines we drew for ourselves, turn the tide and equip Ukraine to win. pic.twitter.com/29LYzcH4fh

— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) February 20, 2024

Az elmúlt másfél évben több mint 3300 óvóhelyet alakítottak ki, például föld alatti folyosókon vagy iskolákban, de még mindig nincs elég. „A mostani szükségszállások több mint 900 ezer embernek tudnak ideiglenesen védelmet nyújtani, ami országunk lakosságának csaknem egyharmadának felel meg” – mondta a tárcavezető. Litvánia biztosítani kívánja azt is, hogy a litvániai emberek tudják, hová menekülhetnek vészhelyzetben.

A balti polgároknak nemcsak a menedékkeresést, hanem a védekezést is gyakorolniuk kell, amit a következő generáció már most tanul. A túlélési tanfolyamok felkészítik az iskolásokat arra, hogyan kell elsősegélyt nyújtani és fegyvert használni. 

A balti országok közösen akarnak védelmi létesítményeket építeni az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határaikon. Bunkerek és védelmi vonalak rendszerét építik ki 2025-től.

Az Ukrajnának nyújtott támogatás a balti államok saját védelmének is fontos eleme, így gondolják legalábbis az említett államok. Lettország eddig összesen bruttó hazai termékének egy százalékát költötte erre – mondta Evika Silina lett miniszterelnök csütörtökön.

Az üzenetünk a támadónak egyértelmű: egyáltalán ne jöjjön ide, mert mi az első centimétertől kezdve megvédjük országunkat NATO-szövetségeseinkkel együtt

– fogalmazott a politikus a lett parlamentben.

Šogad kopējais Latvijas valsts atbalsts Ukrainai pārsniegs 200 miljonus eiro. Jau no pirmās Krievijas kara dienas Ukrainu ir sargājuši Latvijas ieroči. Mēs apmācām Ukrainas karavīrus. Militārā palīdzība turpināsies. Tā šogad sasniegs 0,25% no IKP. #StandWithUkraine 🇱🇻🇺🇦 pic.twitter.com/o0gCYHceSs

— Evika Siliņa 🇱🇻🇺🇦 (@EvikaSilina) February 22, 2024

A balti államok a jövőben jobban felkészülnek a hibrid támadások ellen is. Tavaly Észtországban állítólag orosz megrendelésre betörték a belügyminiszter és egy újságíró autójának ablakait, és műemlékeket rongáltak meg – igaz, bizonyítani nem sikerült azóta sem az orosz szálat.

Borítókép: A NATO-tagországok zászlajai (Forrás: NATO)