Harc a NATO-főtitkárságért: román vetélytársra akadt Mark Rutte

Klaus Iohannis román államfő NATO-főtitkári esélyeit találgatják a romániai elemzők és a bukaresti sajtó.

MACRON, Emmanuel; IOHANNIS, Klaus
Párizs, 2024. február 26. Emmanuel Macron francia elnök (b) Klaus Iohannis román államfõt fogadja a párizsi államfõi rezidencia, az Elysée-palota bejáratánál 2024. február 26-án. Iohannis az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferenciára érkezett a francia fõvárosba. MTI/AP/Lewis Joly Fotó: Lewis Joly
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kevéssel azután történt a Bukarest által egyelőre meg nem erősített információ, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország bejelentette, Mark Rutte holland miniszterelnök jelölését támogatja a NATO-főtitkári posztra.

Valeriu Turcan politikai elemző, egykori elnöki tanácsadó szerint a NATO erős jelzést adna azzal, ha egy keleti tagállamból származó főtitkárt nevezne ki. Szerinte az Európai Bizottság új, védelmi biztosi pozíciójára is hasonló esélyekkel pályázik a román elnök.

Radu Delicote politológus úgy látja, azzal, hogy Iohannis belépett a versenybe, az esélyességet is jelenti. 

Számít, ki javasol, hol és milyen kontextusban. Elképzelhető, hogy egy nyilvános támogatás keretében történik meg a jelölés, ami inkább valószínűsíthető az uniós védelmi biztosi poszt kapcsán

 – fogalmazott az elemző. 

Cristian Pirvulescu politológus arra emlékeztetett: a NATO-főtitkári pozíció esetében sokszor volt állam- és kormányfők kerülnek előtérbe, ezért a mandátumának utolsó hónapjait töltő Iohannis ilyen szempontból is megfelelő jelölt lehet.   

Romániában egyébként már jó ideje téma az államfő várható brüsszeli karrierje. Először január elején közölte a kormánykoalíció kisebbik tagja, a Nemzeti Liberális Párt, hogy reális – és remélt – forgatókönyvként számol Iohannis jelölésével az Európai Tanács elnöki posztjára. Akkor Charles Michel, a brüsszeli testület jelenlegi elnökének valószínűsíthető távozása jelentette az apropót. Aztán egy február eleji brüsszeli sajtótájékoztatón Iohannis kijelentette: „elfogadhatatlan lenne”", hogy a vezető európai uniós tisztségeket betöltő személyek között ne képviseltessék magukat „az újonnan csatlakozott keleti államok”. Egyes elemzők szerint a román elnök ezzel tulajdonképpen saját magát ajánlotta valamelyik vezető brüsszeli pozícióra. 

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (b) Klaus Iohannis román államfőt fogadja a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota bejáratánál 2024. február 26-án. Iohannis az Ukrajna megsegítésére összehívott támogatói konferenciára érkezett a francia fővárosba (Fotó: MTI/AP/Lewis Joly)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.