Jelentős változás van előkészülőben az oktatási rendszerben

A deklaráció célja egy Nyugat- és Kelet-Európát, illetve Amerikát összekötő közös minimum meghatározása, ami a konzervatív oktatás alapjaként lesz képes szolgálni.

Fotó: MTI/Komka Péter

A Mathias Corvinus Collegium – MCC egy jelentős vállalkozásba kezdett, mégpedig egy konzervatív deklarátum megalapozását kezdték kidolgozni az oktatás terén. A dokumentum kidolgozásához egy tudományos szellemi gépezetet indítottak be, aminek az első lépése az MCC Brussels A klasszikus oktatás visszahódítása címet viselő konferenciája volt, a következő pedig egy Budapesten tartott csúcsértekezlet lesz.

A cél a látható fordulat az Európai színtéren

Setényi János, a Tanuláskutató Intézet igazgatója az MCC Brussels rendezvényén fejtette ki megkeresésünkre, hogy a konferencia egy „deklaráció” megfogalmazásával zárul. 

A deklaráció célja egy Nyugat- és Kelet-Európát, illetve Amerikát összekötő közös minimum meghatározása, ami a konzervatív oktatás alapjául lesz képes szolgálni. 

„A következő lépés, hogy egy hálózatot kell létrehozni, amivel valamilyen európailag látható és mérhető erőközpontként, kommunikációs központként is meg lehet jelenni az európai oktatáspolitikai vitákban” – fogalmazott az intézet igazgatója, aki kiemelte, hogy a közös céloknak eltérő környezetben kell utat törni. 

A problémáink mások. Nyugat-Európában özönvíz van: egyrészt tulajdonképpen nem nyugat-európaiak ülnek az iskolapadokban nagy részben és a tantervi, tudományági, tanári tekintélyen alapuló, intellektuális felfedezés-központú, hagyományos, klasszikus tanulási rendszerek összeomlottak. Új típusú, posztmodern kultuszok burjánzanak. Nálunk, Közép-Európában szilárdan tartja magát a klasszikus oktatás

– húzta alá. Az amerikai sajátosságokról beszélve úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokban az állam elleni szülői lázadásként nyilvánul meg a konzervatív napirend az oktatásban. 

Setényi szerint amit a kelet-európaiak tudnak nyújtani a nyugatiak számára, az az a tudás, hogy ki kell vonulni az összeomló, nem működő rendszerekből, és új intézményeket kell teremteni új víziók szerint. A konzervatívokról mint nyitott emberekről beszélt, akik reagálnak a gazdaságra, a szülői elvárásokra és a technológiai változásokra, mégsem hajlandóak egyedi problémáknak kiszolgáltatni magukat. „A konzervatív ember ösztönösen irtózik az olyan fajta mozgalmaktól, amelyek mondjuk az egész világmagyarázatot a klímaváltozásra vagy a szexuális identitásra fűzik fel” – vázolta fel.

A diák nem Isten, ellenreformra készülnek a konzervatívok

A diákok nagyon fontosak, de az igazság, hogy az oktatást nem lehet úgy csinálni, mintha Istenek lennének. Amikor gyerek voltam, nem akartam megtanulni, hogy 2x2=4. Ez nem természetes, de örülök, hogy voltak, akik leültettek és megtanultam. A tanítás a gyerekek számára nem természetes. Ha rájuk hagyjuk, hogy mi jó nekik, akkor soha nem lesznek önálló gondolkozók.

– vélekedett Frank Füredi, az MCC Brussels vezetője, a konferencia egyik szervezője. A professzor szerint a hangsúlyt a tanár és a diák kapcsolatára kell helyezni, de élesen kritizálta a konzervatív erőket is.  Sérelmezte, hogy sok konzervatív kurzus csak kritizálta az orruk előtt végbemenő folyamatokat, ami végett a liberális kurzus szépen lassan bekebelezte az oktatás terepét. „Majdnem egy évszázadon keresztül a konzervatív »mozgalom« nem tett semmit, és miután eleget bámulták a cipőfűzőjüket, elkezdték kérdezni, hogy »miért nem olyanok a tanárok, mint régen?›« – emelte ki.

 

Az oktatásnak nem a készségekről kell szólnia, hanem a felelősségvállalás elsajátításáról

A lezajlott konferencia során több beszélgetésben felmerült, hogy sok, a nyugati fősodor szemléletét tükröző jelentés az oktatásról a „tudás” szót jellemzően megkerüli. Helyette olyan szavakat használnak, mint a kompetenciák vagy a készségek. Alka Sehgal Cuthbert, tanár és kutató azt emelte ki, hogy a készségekről való beszéd az oktatási diskurzusban sokszor a a tudás elleni támadást jelenti.

Ha az oktatás középpontjában nem a diszciplináris tudás áll, akkor elveszítjük az oktatás célját

– vélekedett Cuthbert.

Ezt továbbgondolva Jacob Reynolds, az MCC Brussels munkatársa azt fejtette ki, hogy az oktatás szempontjából a legfontosabb dolog a világért való felelősségvállalás folyamata. Ezt a gondolkodást, hogy a társadalmi problémák megoldása nem másra hárul, hanem nekünk kell felvállalni, pedig csak akkor tudjuk elsajátítani, ha megértjük az örökségünket. 

Ennek az a pillére, hogy azt mondjuk, nézzétek, fantasztikus eredmények születtek a civilizációban, és a mi feladatunk az, hogy ragaszkodjunk ezeknek a dolgoknak az értékéhez. És ha nem ruházzuk fel a fiatalokat ezzel a tudással és örökséggel, akkor nincs talaj, amin megállhatnának

– mondta az MCC Brussels munkatársa.

Borítókép: Illusztráció. Diákok a középszintű történelem írásbeli érettségi vizsgán az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban 2023. május 10-én (MTI/Komka Péter)