Már nem Oroszországot tekintik a legfőbb fenyegetésnek

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia előtt készült jelentés szerint a G7-országok egyre kevésbé aggódnak a Moszkva jelentette veszély miatt.

19 February 2023, Bavaria, Munich: Christoph Heusgen, Chairman of the Munich Security Conference, delivers his closing statement at the Security Conference. The 59th Munich Security Conference (MSC) will take place from February 17 to 19, 2023, at the Hotel Bayerischer Hof in Munich. Photo: Sven Hoppe/dpa (Photo by SVEN HOPPE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: AFP

Közel két évvel Ukrajna megtámadása után már nem Oroszországtól félnek leginkább a nyugat-európai országok, a terrorizmusra és a tömeges migrációra nagyobb veszélyként tekintenek. Ez derül ki a hétfőn közzétett új kutatásból, amely a pénteken Németországban kezdődő müncheni biztonsági konferencia, a politikai és védelmi vezetők csúcstalálkozója előtt készült, írja a Politico.

Míg a tavalyi müncheni biztonsági indexben Oroszországot tekintették az első számú fenyegetésnek Németországban, mostanra a hetedik helyre csúszott vissza az éves jelentésben.

Ez a minta a G7-országok csoportjában is megfigyelhető – a 2023-as Müncheni Biztonsági Index 2022-es év végi felméréseiben az Oroszország által jelentett fenyegetés szerepelt a legnagyobb aggodalomra okot adó tényezők között, de egy évvel később a negyedik helyre esett vissza.

Az eredmények a háború döntő pillanatában születtek, hiszen Ukrajna igyekszik megerősíteni az európai támogatást, mivel az Egyesült Államok elkötelezettsége a háborús erőfeszítések iránt az amerikai kongresszusban továbbra is fennálló republikánus ellenállás miatt megingott.

Az Európai Unió e hónap elején 50 milliárd eurós segélycsomagot fogadott el Kijev számára, de már most látszik, hogy ez nem elegendő, mivel Ukrajna pénzügyi szükségletei napról napra nőnek. A felmérés következtetése – miszerint a német közvéleményt kevésbé aggasztja az orosz fenyegetés, mint korábban – azt jelzi, hogy a harmadik évébe lépő, kibékíthetetlen háború miatt Európában eltolódnak a prioritások.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) és Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg leváltott főparancsnoka (Forrás: X/Volodimir Zelenszkij)

Miközben Ukrajna a háború kezdete óta jelentős károkat okozott az orosz hadseregnek, a 2023-as ellentámadás lassan haladt előre. Volodimir Zelenszkij elnök az ország katonai stratégiájának újraszabályozása érdekében a múlt héten leváltotta Valerij Zaluzsnyij főparancsnokot, és Olekszandr Szirszkijt nevezte ki a helyére, és szélesebb körű vezetőségi átrendeződésbe kezdett.

Az ukrajnai háború várhatóan uralni fogja az idei müncheni biztonsági konferenciát. Bár még nem erősítették meg, de széles körben számítanak arra, hogy maga Zelenszkij is megjelenik – két évvel azután, hogy Münchenbe repült, hogy kétségbeesetten nemzetközi segítségért könyörögjön a konferencián, néhány nappal az orosz invázió kezdete előtt.

A 2024-es Müncheni Biztonsági Index azt is feltárja, hogy az ukrajnai háború hogyan versenyez más geopolitikai fenyegetésekkel és prioritásokkal. A tömeges migrációval és a radikális iszlám terrorizmussal kapcsolatos aggodalmak most a fenyegetések listájának elején állnak Németországban – ez fordulatot jelent az előző évhez képest. 

A Hamász fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kaszam brigádnak a tagjai (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)

A jelentésben négy európai ország szerepelt és mindegyikben nőtt az aggodalom Irán miatt. A radikális iszlám terrorizmus jelentette fenyegetés a második helyre ugrott a tavalyi 16. helyről. A háború vagy az éghajlatváltozás miatt bekövetkező népvándorlás, amely tavaly a második helyen állt, most az első helyen áll. A jelentés szerzői a tendenciákat a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásainak tulajdonítják, megjegyezve, hogy a felmérést tavaly októberben és novemberben végezték.

„Úgy tűnik, hogy sok más országhoz hasonlóan a Hamász október 7-i terrortámadása miatt Németországban is megnőtt a radikális iszlám terrorizmussal kapcsolatos aggodalom” 

– jegyzi meg a jelentés, hozzátéve, hogy „a vizsgált országok közül most Németországban a legmagasabb a migrációval kapcsolatos aggodalom”.

 

A Müncheni Biztonsági Fórum emellett megkérdezte az ukránokat a „tűzszünet elfogadható feltételeiről”, 92 százalékuk pedig az orosz csapatok teljes kivonását kérte Ukrajnából, beleértve a Krím félszigetet is. Csupán 12 százalékuk tartaná elfogadhatónak, ha a Krím Oroszországhoz csatolva maradna. Több mint kétharmaduk azt szeretné, ha Ukrajna gyorsan csatlakozna az EU-hoz és a NATO-hoz, írjta a Deutsche Welle.

A felmérés szerint a Kína és Tajvan közötti indo-csendes-óceáni térségben zajló katonai konfliktus kockázati megítélése meredeken emelkedett. Az egyre magabiztosabb Kínától való félelem nagyot nőtt – különösen Japánban, amelyet India, az Egyesült Államok, Németország és Franciaország követ.

A hidegháború utáni korszakban elért óriási eredmények ellenére a kulcsszereplők a Nyugat, a hatalmas autokráciák és az úgynevezett globális dél országai mind elégedetlenek lettek a status quóval, írja a jelentés, amiben a globalizáció veszélyei mellett a mesterséges intelligencia (MI) használatának negatív következményei és a kibertámadások veszélyeinek érzékelése is ki lett emelve.

A tavaly ősszel 12 ezer ember megkérdezésével készült felmérés a világ leggazdagabb országainak gondolkodásmódjába is borús betekintést nyújt. A G7-országok lakosságának nagy része úgy véli, hogy országuk tíz év múlva kevésbé lesz biztonságos és gazdag – áll a jelentésben. 

Borítókép: 2023. február 19., Bajorország, München: Christoph Heusgen, a müncheni biztonsági konferencia elnöke tartja záróbeszédét a biztonsági konferencián. Az 59. Müncheni Biztonsági Konferenciát (MSC) 2023. február 17. és 19. között rendezik meg a müncheni Hotel Bayerischer Hofban (Fotó: DPA/Sven Hoppe)