Most főhet igazán Emmanuel Macron feje

A francia háztartásoknak egyre nagyobb gondot okoz a lakhatás – annak ellenére, hogy Emmanuel Macron és kormánya már régóta fogadkozik a lakhatási krízis enyhítésével kapcsolatban. A francia kormány ígéreteit több tényező semmissé teheti, ráadásul állandó dilemmákkal kell foglalkoznia Macron elnöknek és Gabriel Attal miniszterelnöknek.

Brüsszel, 2024. február 1. Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén. MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

A francia háztartásoknak egyre nagyobb gondot okoz a lakhatás, és úgy érzik, hogy túl sokat fizetnek a fejük fölötti tetőért. Egy kormányzati jelentés szerint a bérleti díjak az 1980-as évek óta több mint kétszeresére emelkedtek.

Az emberek sokkal nehezebben válnak lakástulajdonossá, kisebb lakásokban vagy a munkahelyüktől távolabb eső városrészekben élnek. Ez elviselhetetlenné teszi az életet – tette hozzá Louis Chauvel francia szociológus.

Számos olyan körülmény van ugyanakkor, ami biztosan megakadályozza azt, hogy Emmanuel Macron kormánya betartsa az ígéretét. A közelgő párizsi olimpia jelentős hatással van a francia főváros és a nyári verseny során a rendezvényeknek otthont adó más városok bérleti piacára. A bérbeadóknak lehetőségük lesz arra, hogy kivételesen magas áron adják ki a lakásaikat a rövid távú nyaralások bérbeadására szolgáló platformokon, például az Airbnb-n. Ez arra késztet egyes háztulajdonosokat, hogy az egyes bérlőik távozása után ne tegyék vissza ingatlanjaikat a bérleti piacra, csökkentve ezzel a kiadó lakások számát – derült ki a SeLoger online ingatlanplatform jelentéséből. 

A SeLoger arról számolt be, hogy az elmúlt három évben 74 százalékkal csökkent a hirdetések száma Párizsban, országosan pedig 36 százalékkal, és ezt a tendenciát a bérleti díjak ellenőrzésének és a befektetéseket korlátozó magas kamatlábaknak is tulajdonítják.

A klímacélok is keresztülhúzhatják Emmanuel Macron és kormánya ígéreteit. Tavaly ugyanis Franciaország megerősítette, hogy nem engedi tovább a rosszul szigetelt lakások bérbeadását, hogy korlátozza a bérlők energiafogyasztását, és ösztönözze a lakástulajdonosokat arra, hogy beruházzanak ingatlanjaik energiahatékonyságának javításába. A kormány most így egy óriási dilemma előtt áll: ha valóban visszalép az intézkedéstől, ahogyan azt korábban ígérte, akkor a klímacélokat kénytelen feladni, hogy megakadályozza, hogy nagyszámú lakást kivonjanak a piacról. Ha pedig a klímacélokat választja Macron kormánya, akkor a lakhatási krízist súlyosbítja.

Fotó: Ludovic Marin

De politikai akadálya is van a válság enyhítésének. Bár a francia kormány a kereslet növelésére összpontosítja lakásépítési erőfeszítéseit, és egy politikai kísérlet keretében el kívánja érni, hogy a következő három évben 30 ezer új lakás épüljön, a helyi szintű politikai drámák ezt nagyban megnehezíthetik.

A helyi hatóságok és a választott képviselők vonakodnak, mert az új lakások miatt költséges közszolgáltatásokat kell fejleszteniük. Új eszközökre van szükség ahhoz, hogy a helyi választott tisztségviselők felismerjék, hogy az új lakások építése pénzügyi megtérülést biztosíthat számukra

– magyarázta Robin Rivaton, az ingatlanokra szakosodott író és befektető. 

– Egyre több hang szólal meg, hogy figyelmeztessen a napról napra súlyosbodó lakhatási válság veszélyeire. Hallgatnunk kell rájuk: egy újabb, szociális válság veszélye leselkedik ránk, ami nagyon gyúlékony egy olyan országban, amely az összeomlás szélén áll – figyelmeztetett korábban a Le Figaro című francia lap. A fiatalok élete is egyre nehezebb Franciaországban. – A folyamatosan és rohamosan növekvő költségek miatt rengeteg fiatal dönt úgy, hogy inkább nem tanul tovább, mert bizonytalan lenne a megélhetése – erről Hania Hamidi, az UNEF, a legnagyobb francia diákszövetség főtitkára beszélt korábban egy francia rádióadásban.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)