Nyilvánosságra hozta a francia szenátus annak a parlamenti vizsgálatnak az eredményeit, amelyet azután indítottak, hogy 2020-ban egy csecsen iszlamista lefejezte Samuel Patyt, egy középiskolai történelemtanárt, mert a szólásszabadságról szóló tanóráján Mohamed prófétáról készült Charlie Hebdo-karikatúrát mutatott be.
A francia iskolák állapotára vonatkozó megállapítások riasztóak, és azt mutatják, hogy a helyzet évek óta folyamatosan romlik
– hívja fel rá a figyelmet a The European Conservative hírportál elemzésére a V4NA hírügynökség.
Samuel Paty történelemtanár meggyilkolása után a vizsgálóbizottság a tanár húgának kérésére jött létre, aki akkor úgy érezte, hogy az oktatási rendszer nem tett semmit testvére meggyilkolásának megakadályozásáért. A tanárra ugyanis már korábban is nyomást gyakoroltak és megfenyegették, amire az oktatási minisztérium figyelmét is felhívták, de eredménytelenül.
Két szenátor, az egyik a Les Républicains, a másik a Centrista Unió soraiból, március 6-án, szerdán hosszas meghallgatáson ismertette következtetéseit a szenátusban. Mint mondták,
elítélik az erőszak látszólag feltartóztathatatlanul növekvő mértékét – ami jól ismert jelenség –, de mindenekelőtt az intézmények vakságát. A nemzeti oktatási hivatal számadatai nyilvánvalóan teljesen eltérnek a valóságtól, és az adminisztráció szisztematikusan olyan elfogultságot mutat, amelynek célja ezek minimalizálása.
Laurent Lafon, a két előadó egyike ezt a példát hozza fel:
az oktatási minisztérium adatai szerint a középiskolákban tanító tanárok 0,2 százaléka állítja, hogy a tanév során fegyverrel fenyegették meg. Ez nagyon kevésnek tűnhet, de ez majdnem 900 tanárt jelent. Napi négy fenyegetést.
Az előadók beszámoltak arról, mivel szembesülnek a tanárok nap mint nap: a szülők rendszeresen fenyegetik őket, verbálisan és fizikailag is rájuk támadnak. Nem csak a tanárok érintettek: az oktatási személyzet, mint például az iskolaigazgatók és a nevelési tanácsadók is áldozatok.
Az erőszak növekedésével szembesülve a tanárok gyakran az öncenzúra stratégiáját alkalmazzák. Az érzékeny tantárgyak, például a természettudományok vagy a történelem esetében nem érintik a bajt okozó témákat, nehogy a diákok vagy a szülők megrovásban részesítsék őket, vagy kétségbe vonják az általuk tanítottakat.
A radikális iszlám bagatellizálása az a jelenség, amely a legjobban aggasztja a szenátusi jelentés szerzőit. Megjegyzik, hogy a történelemtanár lefejezésére utaló „faire une Paty” kifejezés ma már mindennaposan előfordul, a diákok naponta használják.
Láttam egy tanárt, aki az egyik nap végén annak örült, hogy „ma nem kapott egy Patyt sem” – mondta az LR szenátora.
A feltárt problémák miatt a szenátorok 38 ajánlást fogalmaztak a helyzet javítása érdekében.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
