A Nyugat-Balkán migrációs „bekötése”: Alex Soros politikai elképzeléseit szolgálja az Európai Unió?

Sorosnak egyre nagyobb befolyása a Fehér Házban segíti külpolitikai terveit, írta a Tűzfalcsoport elemzése.

Forrás: Facebook

A nyugat-balkáni államvezetők 2024. január 21-én Szkopjéban találkoztak az A növekedési terv: a Nyugat-Balkán és az EU találkozása című konferencia alkalmából. Az eseményen részt vett Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának főigazgatója és az amerikai külügy részéről James O’Brien, európai és eurázsiai ügyekért felelős miniszterhelyettes is.

A résztvevők elfogadott közös következtetéseikben újólag elkötelezték magukat amellett, hogy folytatják az uniós normákon alapuló, közös regionális piac megteremtésével kapcsolatos munkát. Ennek előzménye, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság elfogadta a Nyugat-Balkánra vonatkozó új, hatmilliárd eurós reform- és növekedési eszközt a 2024–2027-es időszakra. Utóbbi kapcsán feltételként szabták meg, hogy a kifizetésekre csak az elfogadott reformok teljesítését követően kerül sor.

„Felismerve azt a bonyolult geopolitikai helyzetet, amelyet Oroszország Ukrajna elleni agressziója és a Közel-Keleten zajló válságok jellemeznek, mi, a nyugat-balkáni hatok vezetői hangsúlyozzuk a régión belüli együttműködés és az Európai Unióval való integráció kiemelkedő jelentőségét, és elkötelezzük magunkat a négy mozgásszabadság (tőke, áruk, szolgáltatások, személyek) előmozdítása mellett valamennyi polgárunk számára” – olvasható többek között az ambiciózusan ható következtetésekben.

Hosszú évek óta készülhetett erre Alex Soros

Érdekesség, hogy – miként a fotókon is jól látható – a konferencia kiemelt résztvevője volt még Alex Soros, a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) elnöke, a szuverenista-nemzeti kormányok egyik fő ellenfele. Alex Soros az eseményről be is jelentkezett közösségi oldalán, a következőket írva: „Történelem Szkopjéban. A nyugat-balkáni hatok által elfogadott közös piaci és növekedési terv, egy lépéssel közelebb az Európai Unióhoz.”

Az esemény hátteréhez némi magyarázatot ad, hogy a Soros-birodalomnak – a tavaly nyáron a sajtó egy meghatározott részén gyorsan végigfutott és félrevezető hírek dacára – esze ágában sincs kivonulni az öreg kontinensről. Maga Alex Soros is cikket jelentetett meg erről Nincs Soros-visszavonulás Európából címmel a Politicón, 2023. augusztus 31-én. Ebben arról ír, hogy továbbra is támogatni fogják a Soros-alapítványokat Moldovában és a Nyugat-Balkánon, mivel „ezek az országok az uniós csatlakozás felé haladnak, amelyet – a Balkán esetében – apám először az 1990-es években támogatott”. Azt is írja Soros, hogy az uniós tagság „létfontosságú az egész balkáni régió egységének és stabilitásának biztosításához, az Oroszország felé nyitás ellensúlyozásához”. Szerinte így elkerülhető a geopolitikai vákuum kialakulása, vagyis Alex Soros pufferzónák helyett élesebb geopolitikai határvonalakat akar. A cikke végén megjegyzi: nagyon reméli, hogy az OSF átalakított formájában képes lesz segíteni az európai projektet teljes ígéretének megvalósításában.

Alex Soros már személyes tapasztalatokat is gyűjthetett a térségről. A 2010-es években, a Soros-birodalom „trónörököseként” bejárta Szerbiát, Albániát, Koszovót, Macedóniát – ezek közül néhány országot többször is –, és már 2018-ban, a New York Timesban apjával közösen jegyzett cikkben is írt a balkáni országokban rejlő gazdasági és egyéb lehetőségekről.

Soros György és fia a The New York Times-ban 2018 őszén megjelent „In the Balkans, a Chance to Stabilize Europe” (A Balkán, esély Európa stabilizálására) című cikkükben érintették a Macedónia nevéről szóló megállapodást, és arra hívták fel az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy tegyenek érdemi lépéseket Törökország, Oroszország és Kína balkáni befolyásának megtörése érdekében. Az EU ekkorra már elindított egy programot német koordinációval az érintett nyugat-balkáni országok uniós tagsági kilátásainak újjáélesztésére. A cikk ugyanakkor szóvá teszi a transzatlanti szövetségen (legfőképpen a NATO-n) belüli kapcsolatok szintjének szerintük legalacsonyabb voltát a második világháború óta, és azt, hogy az uniós országokban tartott egyes nemzeti választások kihívást jelentenek az EU számára, legfőképpen az EU–USA-kapcsolatok és az európai integráció tekintetében. A cikk azt javasolja, hogy valamennyi balkáni országot szabadkereskedelmi övezetként vegyék fel az EU-ba.

Semmit nem sajnálnak az OSF befolyásáért a Balkánon?

Az elmúlt években az OSF-alapítványok széles hálózata – befolyásával – mindent megtett a cél érdekében, hogy Sorosék számára legkedvezőbben alakítsa a politikai viszonyokat a Nyugat-Balkánon.

Észak-Macedónia (akkori nevén Macedónia) politikai eseményeiben jelentős szerepet játszott Soros György, aki a 2017-es választások nyomán már számottevő mértékben növelte befolyását az országban. A Soros által támogatott – 2020 elején, az euroatlanti integrációhoz történő csatlakozás felgyorsításának sikertelenségébe belebukott – Zaev-kormány az évek során több olyan intézkedést is hozott, amelyek lényegében az amerikai milliárdos spekuláns érdekeit szolgálták. A csatlakozási tárgyalások gyors megkezdésének reményében az ország megbékélt Görögországgal, sőt nevét Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta, de az EU-közeledés álmai így is szertefoszlottak.

Érdemes továbbá megemlíteni a Szerbiában és Bulgáriában szervezett tüntetéseket az utóbbi évekből, amelyek ugyancsak a destabilizálási célokat szolgálták.

Edi Rama albán politikus, festő, író, publicista és egykori kosárlabdázó, 2013 óta Albánia 33. miniszterelnöke, és 2005 óta az Albán Szocialista Párt tagja, aki már régóta Soros György és Alex Soros közeli munkatársának számított. Sorosék és Edi Rama gyakran találkoztak; 1992 és 2020 között Soros György, illetve a Nyílt Társadalom Alapítványok több mint 131 millió dollárt fektetett be Albániában, ezzel támogatva Rama hatalomra jutását és kormányzását. Ilir Meta, Albánia volt elnöke egyenesen azzal vádolta Soros Györgyöt, hogy megpróbálta elfoglalni az albán államot.

Rama kormányfővé választása után az OSF az albán igazságszolgáltatás „reformját” kívánta előmozdítani: Andi Dobrusi, az OSF Albánia ügyvezető igazgatója szerint a szervezet „a teljes reformfolyamat fő finanszírozója”. Az OSF az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatalán (USAID) keresztül az amerikai demokrata kormánnyal, emellett az Európai Unióval is együttműködött. A USAID 2000 és 2015 között 60 millió dollárral járult hozzá Albánia igazságügyi szektorához, és az OSF koordinálta ezen összegek elosztását. Ezzel fő céljuk az volt, hogy egy Soros-barát kormánynak az igazságszolgáltatási rendszer feletti hatalmát megerősíthessék.

Az alábbiakban néhány Soros-közeli nyugat-balkáni szervezet támogatott programjai az OSF részéről:

– Macedonian Young Lawyers Association, 2018-ban, háro évre 150 ezer dollár odaítélve;

– Albanian Helsinki Committee, 2016-ban, két évre 120 ezer dollár;

– President and Fellows of Harvard College, 2017-ben, egy évre egymillió dollár, a Nemzetközi Fejlesztési Központ „Intézményi megerősítés és gazdasági diverzifikáció Albániában” projekt munkájának támogatása;

– Asylum Protection Center, Szerbia, 2018-ban, két évre 150 ezer dollár, 2020-ban 18 hónapra 90 ezer dollár;

– Humanitarian Law Center (HLC), Szerbia, 2016-ban, két évre 300 ezer dollár;

– Foundation Ana and Vlade Divac, Szerbia, 2019-ben 15 hónapra 124 983 dollár (folyamatos támogatás nyújtására a helyi közösségek problémáinak és aggályainak megoldásához a szerbiai nagy tranzitmigrációjú területeken).

Albanian Helsinki Committe (Albán Helsinki Bizottság) 

Albanian Helsinki Committe (Albán Helsinki Bizottság) – a szervezetet 1990 végén alapították 

Hogy a befolyásszerzés nem lesz egyszerű Soroséknak, annak egyik akadálya a konnektivitásra építő magyar diplomácia: Orbán Viktor 2023 júniusában, személyes tárgyalásuk alkalmával az említett Edi Rama kormányfőt teljes támogatásáról biztosította a hazája uniós tagságát illetően, miután a magyar miniszterelnök meglátásában „nincs más térség, amely növekedési tartalékot jelentene az Európai Unió számára, csak a Balkán, ideértve Albániát”. Ahogyan Orbán fogalmazott, bár most Albánia a belépni szándékozó tagjelölt, a helyzet valójában fordítva van: ha sürgősen nem veszi fel az unió a balkániakat, köztük Albániát, akkor nem lesznek képesek megállítani az EU versenyképességének romlását. 

OSF-stratégia: Migrációval „feltörni” a visegrádi egységet?

Sorosék mindamellett felismerték, hogy ha ezekben a balkáni államokban is széles hálózattal rendelkeznek, úgy már hatékonyan mindent megtehetnek azért, hogy megbuktassák az itteni bevándorlásellenes, szuverenista, konzervatív kormányokat. A gátlástalan léptékű befolyásolás kísérlete persze nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthet, ám ezt több ország láthatóan nem képes kellő módon kezelni.

Ez a régió tranzitcsomópontként kiemelten fontos a Közel-Keletről, Ázsiából és Afrikából az Európai Unióba tartó migránsok számára. A nyugat-balkáni útvonal érinti Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát, és ez az Európába vezető egyik fő migrációs útvonal.

Az EU határigazgatási megállapodások kötésével ugyan próbálkozott (az unió jelenleg tárgyal Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval és Szerbiával is), hogy egész területükön segítséget nyújtson ezeknek az országoknak a migrációs áramlások menedzselésére, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és a határokon átnyúló, összehangoló erőfeszítésekre.

A „Soros-rezsim” irányítását átvevő Alex Soros meglévő befolyása a nyugat-balkáni országok tárgyalópartnereként még tovább nőhet, egy ideje jól kihasználva azt a bizonyos „bővítési fáradtságot” is, amivel az érintett államok EU-tagság felé vezető útja meglehetősen lassúnak bizonyult. Horvátország volt a legutolsó, és 2013 óta nem csatlakozott új balkáni ország az EU-hoz.

Miközben Európa világos érdeke a biztonság lenne akár az orosz–ukrán háború kapcsán, akár a migráció tekintetében, ma ellentétes irányú folyamatok zajlanak, amelyek súlyosan aláássák a kontinens stabilitását. A Soros-hálózat valójában nem stabilizálni, hanem sokkal inkább destabilizálni igyekszik a Balkánt, és így minél nagyobb számban bejuttatni a migránsokat az Európai Unió területére. A Délkelet-Európát célzó destabilizációs kísérlet pedig lényegében a visegrádi geopolitikai egység folyamatos nyomás alatt tartását is jelenti ma mind fizikai, mind politikai értelemben, miközben az ukrajnai háború és – a washingtoni nyomásra erőltetett  –szankciós politika is még jó ideig folyamatos feszültséget, kihívást jelent majd Közép-Európa egysége és stabilitása szempontjából.

Borítókép:Ursula von der Leyen és Alex Soros (Forrás: Facebook/Alexander Soros)