A szerényebb médiafelhajtást élvező uniós csúcs a végéhez ért. Az EU tagállamainak kormány- és államfői az első nap átrágták magukat a témák nagy részén, a pénteki nap kiemelt témája a mezőgazdaság volt.
A gazdáknak jogos aggályaik vannak
– fogalmazott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, az ülést záró sajtótájékoztatóján. Ezt az üzenetet megerősítette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki a kilátásba helyezett részletes lépéseket is ismertette. Három rövid távú intézkedést ismertetett: csökkenteni kell az adminisztratív terheket, könnyebbé kell tenni a szankciók elkerülését, ha jogos okokból – például szélsőséges időjárási lehetőségek következtén – nem tudják teljesíteni a termelési követelményeket, erősíteni kell a gazdák tárgyalási pozícióját.
Az utolsó pont kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy hamarosan létre fognak hozni egy megfigyelőközpontot, hogy nagyobb átláthatóságot teremtsenek az olyan kérdésekben, mint a termelési költségek a mezőgazdaságban.
Az adminisztratív terhek csökkentésének érdekében a tíz hektárnál kisebb kisgazdaságokról olyan javaslat született, hogy azokat mentesüljenek bizonyos ellenőrzések és szankciók alól. Ezek a kisgazdaságok a gazdák 65 százalékát teszik ki, miközben a földterület csupán tíz százalékát fedik le. Ursula von der Leyen szerint így jelentősen csökkennek az adminisztratív tervek, miközben a környezetvédelmi célok nem teljesülnek.
Európa megteszi a maga részét, most a tagállamoknak is meg kell tenniük a magukét, és ez azt jelenti, hogy teljes mértékben ki kell használni az új rugalmassági lehetőségeket, nem szabad további adminisztratív terheket róni rájuk, és gyorsan el kell fogadni a javaslatokat
– fogalmazott. Az Európai Tanács elfogadott konklúziója az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot felkéri, hogy haladéktalanul folytassa a munkát, különösen az Ukrajnára vonatkozó autonóm kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatos kérdések méltányos és kiegyensúlyozott módon történő kezelése terén, miközben az EU–Ukrajna társulási megállapodás keretében megoldást készít elő.
Az elfogadott szöveg nagyon óvatosan, de tükrözi, hogy több tagállam számára is érzékeny kérdés az ukrán gabonaimport. Kedvező értelmezés esetén akár szigorúbb irányba is billentheti az EU–Ukrajna kereskedelmi kapcsolatok jövőjét.
A háború kitörése óta Brüsszel az úgynevezett autonóm kereskedelmi kedvezmények keretén belül felfüggesztette az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámokat, kvótákat és piacvédelmi intézkedéseket.
Ez gyakorlatilag teljes liberalizációt jelentett a 2016 óta alkalmazott, úgynevezett mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kereteihez képest, ami nem felfüggesztette, csak csökkentette a vámokat.
Az azonban az előttünk álló időszak kérdése marad, hogy ténylegesen megtörténik-e majd a lépés a gazdák számára kedvező irányba.
Borítókép: A nemzetközi segélykérő jelet formázzák traktorokkal svájci gazdák (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)
